Krizsán Andrea vagyok a Gödöllői Kastélykert óvodából. 20 éve aktívan dolgozom a gyermekekkel, szívvel-lélekkel minden odaadással. Elmondhatom, hogy velük együtt én is gyermekként élem a csoportban az életem, hisz az ő kedvességük, szeretetük, őszinteségük teszik csodássá a mindennapjaimat. Az évek folyamán nagyon sok képzésen vettem részt, több óvodában neves pedagógusoktól tanultam meg a drámapedagógiát, a környezet szeretetére neveléshez szükséges módszereket, nagyon sok kézműves technikát, a mozgást - ezen belül a néptánc, zene fontosságát.

Az óvodában kezdetektől beépítem a néptáncot a tevékenységeimbe. Nagyon fontos szerepet tölt be az életemben. Tíz évig én is táncoltam és szeretném, ha a gyermekek is megismerkednének, a népi hagyománnyal, néptánccal, mozgáskultúrával. Két éve elvégeztem a „Játék és tánc gyermekeknek” című továbbképzést, így az óvodában használható módszereket is elsajátítottam és így még tudatosabban tudom felépíteni a foglalkozásaimat.

Az egész személyiségre ható komplex, fejlesztő tevékenység célja, hogy megismertessem a gyermekekkel hazánk népi kultúráját. A játékos foglalkozások pozitívan hatnak a gyermekek érzelmi, értelmi, anyanyelvi és esztétikai életére és segítik mozgásfejlődésüket.
A gyermekek a néptánc foglalkozások keretében a néptánc alaplépéseit sajátítják el mozdulat-tanítások által, továbbá népi mondókákat és népdalokat tanulnak meg, népi játékokkal ismerkednek. Célom tehát a néptánc, népi játékok, népdalok és hagyományok felelevenítése, ezeken keresztül a gyermekek ritmusérzékének és mozgáskoordinációjának fejlesztése, a táncos mozgás alapozása. A gyermekek mindig nagyon jól érzik magukat és felszabadultan, vidáman mozognak, táncolnak. A foglalkozások keretében lehetőséget biztosítok a SNI /Speciális Nevelési Igényű/ gyermekek integrálására, továbbá a tehetséges, ígéretes gyermekek fejlesztésére.

A kitűzött mozgás- és képességfejlesztési, valamint hagyományőrzési célok mellett fontosnak tartom, hogy a foglalkozások jó hangulatban teljenek, a gyermekekben a megszerzett közös élményeken keresztül alakuljon ki a magyar néptánc szeretete. A néptánc-oktatás alkalmával persze nem csak táncolunk, vagy tánclépéseket gyakorlunk. Körjátékokat, dalokat, mondókákat tanulunk. Sok időt fordítunk a ritmustapsolásra is. Különböző szerepjátékokat és népi játékokat is szoktunk tanulni, ezek kiválóan alkalmasak a közösségi érzés erősítésére és élményszerzésre is. A gyerekek nagyon kedvelik a fogócskázó vagy kapuzó és párválasztó játékokat. A táncoktatás megkezdése előtt, legfontosabb a tudatos járás, ugrás, futás tanulása. Ezek az alapvető mozdulatok, melyekből létrejön a tánc.

Ebben a korban nagy a mozgásigényük, ennek kielégítésére, és tudatos nevelésére is szolgál a táncos mozgásfejlesztés.  Nagy öröm nézni mennyire jól érzik magukat a gyermekek és milyen sok élménnyel és új ismerettel gazdagodnak.  Az óvodai nevelésben a magyar népi kultúra sok ágát integrálhatjuk. A gyermekkor kezdeti szakaszától hasznát vesszük annak a sokrétű tudásnak, ami átöröklődött. A népköltészet megjelenik a mesés-verses foglalkozásokon, a népi játékok sokasága a zenei nevelésben. A magyar kismesterségek a vizuális nevelésen belül, a természeti anyagokkal való tevékenység közben, míg a mozgásfejlesztésnél az alapvető mozgásformákból álló játékoknál jelennek meg szokásaink.



A magyar nép hagyományaiból azt emeljük ki, amelyek a gyerekekhez közel hozhatóak, ilyenek az ünnepeink, Mihály napi vásár, szüreti mulatság, karácsony, farsang... Az óvodai élet ezek köré szerveződik s az alkalomnak megfelelő mondóka, mese-vers, népzene, énekes játék és tánc tartalmat ad az ünnepeinknek. A közös ünneplés még emlékezetesebbé teszi az ünnepet, és tovább erősíti a közösségi érzést, egymáshoz tartozást. Arra törekszem, hogy a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően ismertessem meg őket az egyes népszokásokkal az évszakok jeles napjaival és ünnepeivel. Óvodánkban a népi játékokat, a néptánc alaplépéseit terápiás jelleggel is végezzük a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. Tavaly egy gyermeket fejlesztettem ezzel a módszerrel. A táncterápia gátlásoldó, léleksimogató, empátiát fejlesztő táncos, mozgásos játékfoglalkozás. A figyelem, a játék, a zene, a mozgás, és érintés segítségével dolgozhatják fel az élményeiket. Ennek célja, hogy a gyermekek kapcsolatba kerülhessenek belső önmagukkal és társaikkal.

Akik már óvodás korban megízlelik a közös dal és játék boldogságát, megőrzik ezt a kedvet a későbbiekben is. A táncot beépítem az ének- zene énekes játék tevékenységeimbe, de önálló tevékenységként is megjelenik. Előző csoportommal kiscsoporttól kezdve táncoltam és nagycsoportban már önállóan vezették a táncházakat, kisebb koreográfiával készültek a Családi napra. Óvodai szinten is át szoktam járni más csoportokba, ahol táncolok a gyermekekkel. Nevelés nélküli értekezleteken és a hétfői megbeszéléseken is alkalmam adódik a szakmai tudásomat átadni a pedagógus kollégáimnak, így ők is be tudják építeni a tevékenységeikbe. Ünnepek alkalmával táncházat szoktam tartani az óvoda aprajának és nagyjának (Mihály-napi vásár, farsang, gyermeknap). Apák és Anyák napján is mindig megtáncoltatjuk a szülőket. A családi napokon a szülőkkel és gyermekeikkel közös táncházat szoktam tartani, ahol a szülők is ismerkedhetnek a néphagyománnyal és tánccal. A néptáncon kívül más típusú táncokkal is megismertetem a gyermekeket.

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.