SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Minden 6. gyermeket érint hazánkban, mégis ismeretlen rendellenesség

Családinet [cikkei] - 2016-10-26
Október a Szenzoros integrációs zavar (SPD) hónapja. Ez a hazánkban kevésbé ismert neurológia probléma minden hatodik - szerényebb becslések szerint - minden 10. gyermeket érint.

A szenzorosság az ingerfelvevés zavaraként igencsak meg tudja nehezíteni a sokszor kiemelkedően intelligens gyerekek és családjuk életet, különösen, ha társdiagnózissal is párosul. Ezek a gyerekek minden külső ingert (nem csak a jól ismert ötöt, hanem egyes neurológusok szerint akár 21-et is) vagy túl erősen, vagy éppen kevéssé érzékelnek.

A legfontosabb érzékek: a látás, hallás, szaglás, ízlelés, érintés, egyensúly (vesztibuláris rendszer), kémiai és a proprioceptív (különböző testrészek testhez viszonyított helyzetének érzékelése). Zavarják őket a hangok, a fény, az érintés, az egyensúlyából való kimozdítás, vagy éppen rossz evők, alvók, túlmozgásosak, gyakori a megkésett beszédfejlődés, "hisztisek", "neveletlenek".

"Szeretnénk felhívni a szülők figyelmét a problémára és a mielőbbi - lehetőleg 2 éves kor körüli - felismerésre. A korai fejlesztés csodákra képes." - Mondta el Szabó Emília a Zurzavaroscsalad.blog.hu oldaltól.
"Az Ayres/SZIT-, Tomatis terapia, a diéta, logopédus együttes munkájával a gyermek megtanulja a nehéz helyzeteket kezelni, csökken fusztráltsága. Idősebb korban sokat segít az úszás, lovaglás, küzdősportok, falmászás. Minden korban sokat tehet a szülő és az idegrendszer magától is érik" - emelte ki Szabó Emília.

„Bence első gyermek, így nem nagyon volt tapasztalatunk" – meséli egy érintett anyuka. "Már a legelső pillanattól problémák voltak az alvással: nem lehetett letenni, óránként kelt, gyors mozgásfejlődés (bár esett-kelt), túlmozgás jelemezte, nem bírta az erős fényeket, a hangokat, a tömeget (értsd 3 barát látogatása).
Ez később más formát öltött: már csak tréning nadrágot volt hajlandó felvenni, a kézmosás egy tortúra volt, nagyon válogatós lett, 5 féle ételt volt hajlandó megenni (ezek elsősorban textrúrájukban hasonlítottak) és sokat panaszkodott a zajra, szagokra.
Szerencsénk volt, mert a megkésett beszédfejlődés miatt nyomozásba kezdtünk, de sajnos az általunk felkeresett alapítványok, gyógypedagógusok, mozgásterapeuták és két neurológus is mindent rendben talált. Másfél év és a Google segítsége kellett egy diagnózishoz és a megfelelő fejlesztés megkezdéséhez.”

„Bence története tipikusnak mondható sajnos, épp ezért fontos, hogy a szülő higgyen a megérzéseiben.” - teszi hozzá Emília.
„Ezek a gyerekek megmutatják, hogy mi is az igazi bátorság, milyen nap mint nap szembenézni a félelmekkel, kitartóan leküzdeni az akadályokat, hősiesen dolgoznak a szüleik és fejlesztőik segítségével azon, hogy egyszer számukra is könnyen elviselhető legyen a világ.”
 

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?

Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam. Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja