Egyre több szülő panaszkodik arra, hogy hiába kér bármit gyermekétől, a kicsi folyton későbbre halasztja, alkudozik, vitatkozik, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyja a felnőtt utasításait.
Az első kérést sokszor 10 megismétlés követi, ami egy idő után hol könyörgésbe, hol kiborulásba és kiabálásba torkollik, majd amikor végképp feladja a harcot az anyuka/apuka, akkor végül megcsinálja a feladatot ő maga, a gyerek helyett. Van, aki magát okolja és folyamatosan küzd a lelkiismeretével: vajon mit csinál rosszul? Ennyire rossz anya/apa lenne? Miért nem számít semmit a szava gyermeke szemében? Miért nem képes megcsinálni a legegyszerűbb dolgokat sem, amikre szülei megkérik?
Mások a gyerekben látják a hibát, azt gondolják, hogy kezelhetetlen, születése óta akaratos, így az alaptermészete része a dac, makacsság és engedetlenség… Pedig valószínű, hogy néhány dolgon mégis a szülőnek kellene változtatnia.

Mi lehet a probléma?

1. Lehet, hogy túl sok a parancs

Gondold végig, hogy egy nap alatt vajon hányszor szólsz rá a gyerekre? Lehet, hogy akár többszázszor is? "Azonnal húzd fel a papucsod, mert rá fogsz lépni a legóra, siess, mert elkésünk, gyorsabban öltözz, mert nem lesz időd erre vagy arra, ne piszkáld a füled, vedd ki a szádból a kezed, ne csámcsogj, rendesen rágd meg az ételt, ne igyál olyan gyorsan, ne morzsázz már, ne azt idd, ne úgy fogd a poharat, kapcsold ki azt a játékot, óvatosabban lapozd a könyvet, ne menj ki a vonalból, amikor színezel, ne csoszogj, nyisd ki a szád, ha beszélsz, csukd ba a szád evés közben, ne piszkáld a sebed, ne azt a pulcsit vedd fel, ne, ne, és NE…"

Persze a szülők sosem ok nélkül osztogatják az utasításokat, hisz éppen gyermeküknek akarnak jót. De ha a te napjaid is úgy telnek, hogy több száz parancsot osztasz ki, érdemes egy kicsit szelektálni, és csak azokért a dolgokért szólni, amik tényleg nagyon fontosak. Nyilván meg kell tanítani arra, hogy ne csámcsogjon evés közben, de ha aznap már ötszázadszor szólsz rá valamiért, akkor érthető, ha nem törődik semmivel, amit mondasz. Képzeld el, milyen lenne, ha neked telne úgy az egész napod, hogy 3-5 perceként javítanak ki, szólnak rád, utasítanak valamire… Egy idő után egyszerűen "immunis lesz" mindenre, amit mondasz neki, a szünet nélkül tanácsokat visszhangzó hangod nagyjából egy idegesítő háttérzajjá fog válni számára, amiről tudomást sem vesz.

Tipp: Ülj le egy kicsit egy füzet társaságában és képzeld el egy napotokat reggeltől estig. Gondold végig, melyek azok a rossz szokások, amikről mindenképpen szeretnéd leszoktatni. Írj ezekről egy - lehetőleg minél rövidebb :) - listát, és fogadd meg, hogy másnap CSAK ezek miatt fogod fegyelmezni, kijavítani őt. Lehet, hogy meg fogsz lepődni, mennyivel lelkesebben fogja teljesíteni a kéréseidet, ha azt látja, hogy nem ömlenek még a csapból is.

2. Lehet, hogy fogalma sincs, miért kéne megtennie

Meg szoktad magyarázni neki, hogy miért kéred meg bizonyos dolgokra? Ha éppen tele van energiával, és mindenáron rohangálni szeretne a lakásban, egy ideges "Azonnal hagyd ezt abba", "Tudod, hogy itthon nem szabad rohangálni", vagy egy "Hányszor mondjam még, hogy állj le?!" nem valószínű, hogy meg fogja hatni. Ha megfogod a kezét és leállítod egy percre, majd komoly hangon meséled el neki, hogy csak vigyázni szeretnél rá és nagyon csúnyán beütheti magát, ha elcsúszik, esetleg véletlenül leboríthatja a kedvenc játékait a polcról, amik összetörhetnek, talán - talán…! - tényleg elkezdi átgondolni, hogy mennyi baj lehet abból, ha őrült módjára rohan a lakásban. Persze, sok esetben egyáltalán nem érzik át, amit ilyenkor mondunk nekik, de egy próbát azért megér.

Tipp: Ha a fenti érvek nem győzték meg, ültesd le egy kicsit, és meséld el neki, hogy mennyire fáradt vagy és aggódsz amiatt, hogy valami baja esik. Neked is jól esne már egy kis pihenés az egész napos robotolás után, de így nem tudsz nyugodtan leülni és szusszanni egyet, ha miatta kell idegeskedned. A gyerekekben sokkal több együttérzés van, mint gondolnánk! Ha ilyen oldalról közelíted meg a témát, lehet, hogy sokkal jobban fogsz hatni rá, mint bármilyen racionális érveléssel. 
 

3. Lehet, hogy nem vagy elég határozott

Azt már tisztáztuk, hogy a napi 1000 kérésedet le kellene csökkenteni mondjuk 30-40-re.:) De amikor közeledik a lefekvés ideje, és rendet kell rakni a szobában, akkor ne úgy kérd, mintha szívességet tenne azzal, ha szót fogad. Ha óvatosan kérdezed meg tőle, hogy "Most már szedd össze a játékaidat, JÓ?", abból azt fogja leszűrni, hogy ez csak egy olyan javaslat volt a részedről, amit nem kötelező megcsinálni - csak akkor, ha van kedve. Légy határozott és egyértelmű, törekedj arra, hogy legyen tekintélyed a szemében. Amikor felszólítod valamire, akkor szülő legyél, és ne a barátja, játszópajtása - éreznie kell a hangodból, hogy ez most nem eldöntendő kérdés volt, hanem egy komoly kérés, amit mindenképpen meg kell csinálnia.

Tipp: Ha nehezedre esik így szólni a gyerekhez, tudatosíts magadban egy fontos dolgot: a határozottság még nem egyenlő a szigorral és a ridegséggel.

4. Lehet, hogy túl sokat ismételgeted magad

Ha mindenre húszszor kéred meg - és csak utána szakad el a cérna -, akkor azt fogja megtanulni, hogy nem kell azonnal szót fogadnia neked, hisz van még legalább 1 órája a "robbanásig" - addig úgysem fogsz komolyabban fellépni. Csak megkéred ugyanarra öt percenként, újra és újra - de az ég világon semmi "baj" nem lesz abból, ha nem engedelmeskedik. Csak egyszer kérd, de határozottan, és ne engedd, hogy elhalassza - ha nagyon makacsul ellenkezik, akkor helyezz kilátásba valamilyen kisebb büntetést arra az esetre, ha nem fogadna szót. Nem kell a világon mindenért, reggeltől estig fenyegetőzni és zsarolni, de néha sajnos ez a leghatékonyabb megoldás.

5. Lehet, hogy már tudja: ez csak üres fenyegetés

Ha folyton azt hangoztatod, hogy "Nem mondom még egyszer…!", majd utána elmondod még legalább 50-szer, abból tökéletesen le fogja vonni a következtetést: a szavad csak üres fenyegetés, semmi több. Légy következetes és tartsd magad ahhoz, amit mondtál - ha betiltod egy napra a tévézést az engedetlenség miatt, akkor tényleg tévézés nélkül teljen el az egész nap, és ne sajnáld meg, amikor elérkezik a kedvenc meséjének időpontja. Csak így fogja megtanulni, hogy bizonyos helyzetekben muszáj szót fogadnia, (különben) "nincs mese".

6. Lehet, hogy nem dicséred eléggé

Talán nem is gondolnád, mennyire sokat számít a dicséret, a pozitív megerősítés. Ez motiválja ugyanis a legjobban arra, hogy szót fogadjon neked! Gyerekként nehéz belátni, hogy miért olyan fontos például a rendrakás - esetleg akkor érezheti át, amikor nem találja a kedvenc játékát -, csak egy kötelező, unalmas feladat, aminek nyűglődve tesz eleget.
De ha a dicséretre egyébként is szomjazó gyermek a pakolás után megkapja tőled a pozitív reakciót, ha úgy érzi, hogy hasznos tagja a családnak, ha látja, hogy mennyire örömet okoz neked, amit tett - talán ez elég motiváció lesz ahhoz, hogy többet ne kelljen könyörögnöd érte.
Dicsérjünk! De hogyan? - olvasd el erről szóló cikkünket is.

Tipp: Ha valamit első kérésre megtesz, mindenképpen fejezd ki az örömöd! Elég annyi is, hogy "Köszönöm, hogy rögtön felhúztad a zoknidat, amikor kértem."

7. Lehet, hogy nem figyelsz rá eléggé

Az engedetlen magatartás sokszor segélykiáltás: anya, foglalkozz velem!

A nehezen kezelhető gyerekek szülei, amikor a kicsi végre "kivételesen" jól viselkedik, azonnal fellélegeznek, és szinte hozzá se szólnak, nehogy valamivel kizökkentsék a ritka, nyugodt állapotból, és kezdődjön elölről a rosszalkodás. Ilyen esetben honnan tudhatja meg a kicsi, hogy ő most épp jól viselkedik? Onnan, hogy nem kap dicséretet és a szülei még csak felé se néznek? Bezzeg, amikor rossz fát tesz a tűzre, akkor azonnal ott van a fél család, és mindenki csak vele foglalkozik.

Neked kell megtanítanod a helyes viselkedésre, de nem elég, ha csak mondod: éreznie is kell a reakciódból, hogy boldoggá tesz téged, amikor betartja a kéréseidet. Gyerekfejjel még nem olyan egyértelmű, mint nekünk, hogy melyik a jó és melyik a rossz viselkedési forma - főleg, ha pont ellentétes visszaigazolásokat kap tőled. Ha rosszalkodik, vele foglalkozol, ha szépen, csendben elvan, akkor magára hagyod. Te melyiket választanád a helyében?

Kép: Alexander Dummer / Pexels