SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Drog 1. - Drogozik a gyerek?!

Török Monika [cikkei] - 2004-04-05
Drog, drog, drog
Furcsán viselkedik a gyerek. Napok óta nem jön ki a szobájából, arca sápadt, napszemüveg mögé rejti magát. Már nem megy társaságba, barátai elmaradnak. Később egyre ingerültebb lesz. A hosszú ujjú pólóját sose veszi le, még nagy melegben sem. A fürdőszobából furcsa kellékek kerülnek elő takarításkor, kanalak, alufólia-darabok. Később eltűnik a lakásból ez-az, egyre nagyobb értékek. Vajon mikor gondol először arra a szülő, hogy gyermeke nem egyszerűen valamiféle kamaszkori lelki válságban szenved, hanem drog lehet a dologban?

Mikor veszi észre? Észreveszi-e egyáltalán - még mielőtt súlyos állapotba kerül a gyerek, még mielőtt rendőrök érkeznek érte? És ha észreveszi, vajon mit tehet? Hogyan segítsen? Mit tehet a pedagógus? Harmincegynéhány gyerek között feltűnik-e neki, ha egyik másképp más, mint a többi? Mit kellene figyelni? Jogunk van-e figyelni egyáltalán? És ha gyanú támad, vajon mit tehetünk? Drogozással gyanúsítani valakit nem kis felelősség. És az vajon kinek a felelőssége lesz, ha a gyerek tönkremegy, vagy meghal? Kell-e, lehet-e felelősséget vállalnunk? És ha igen, akkor kiért? A saját gyerekünkért? A barátaiért is? Vagy minden gyerekért?

A minap történt egy lakótelepi általános iskolában, hogy egy negyedikes kisfiú rosszul lett. Orvost hívtak hozzá, aki hamar - és meglepve - megállapította, hogy a srác be van lőve. Tízévesen. Sem a pedagógusok, sem a szülők, de még az orvosi személyzet sem akarta elhinni, hogy ez megtörténhetett. Később kiderült, nincs egyedül a fiú a drogozással. Egész díler-hálózatot lepleztek le az iskolában.

És ilyenkor vajon mi a teendő? Sokan rendőrért, bíróért kiáltanak, és rács mögé akarják dugni a vétkeseket. Esetünkben egy tízéves gyereket. Mert bíznak az igazságszolgáltatás elborzasztó erejében. Egy tízéves gyereket elborzasztani nem nagy mutatvány. Talán észre kellett volna venni idejében, mi nincs rendben körülötte. Igen, hibás a szülő, a pedagógus, a takarítónő az iskolában - hibás minden felnőtt, aki, amikor ugyanezt a tízéves fiút látta dohányozni a sarkon, csak vállat vont, mert dohányozni, alkoholt fogyasztani, azt lehet, hiszen mi magunk is így élünk - de mélyen elborzadunk és megvetjük azt, aki tudatmódosító szerekkel él.

Összeállításunkat vitaindítónak szánjuk. Várjuk az olvasók tapasztalatait, véleményét a fiatalkori drogfogyasztással kapcsolatban - és arról, mi a teendő.

Néhány elborzasztó adat

A gyermek- és fiatalkorúak megoszlása az egészségügyi intézményben megjelent összes drogfogyasztó között 1995-ben 7,1%, 1998-ban 18,2% volt, 1999-ben pedig 18,3%. 1995-höz képest több mint nyolcszorosára növekedett a kezelésre megjelent drogfogyasztó gyermek-, illetve fiatalkorúak száma.

Egy 1994-95-ös, az ország általános iskoláira kiterjedő vizsgálat megállapította, hogy az iskolák 33%-ában van valamilyen rendszerezett, tantárgyszerűen oktatott iskolai drogprevenció -, ebből következően az általános iskolák kétharmadában nincs.

Külföldi tpasztalatokból tudjuk, hogy a prevenció (beleértve a közösségi, a média és az iskolai prevenciót) hatásai megbízható adatok formájában csak hosszabb távon, évek múlva jelentkeznek.

Egy 1998. év végén középiskolai pedagógusok körében végzett  közvéleménykutatás  eredményei szerint a tanárok 90 százaléka szerint nőtt a kábítószer-fogyasztás a középiskolás korúak körében, ugyanakkor csak egyharmaduk ismeri el saját iskolájában a kábítószer-probléma növekedését. Szervezett formában csak 47 %-ban kaptak ismereteket drogmegelőzéssel kapcsolatban illetve  a drogok felismerésére vonatkozóan. A pedagógusok 72 %-a szerint a drog-megelőzési tevékenység csak kismértékben, 17 %-uk szerint pedig egyáltalán nem hatékony. 84% nyilatkozott úgy, hogy Magyarországon sürgősen szükség van a drogmegelőzési és felvilágosító tevékenységek fokozására.

Fotó: Grant Cochrane / FreeDigitalPhotos.net

LEGOLVASOTTABB

A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer

A fogantatásról él az a kép a köztudatban, hogy olyan, mint egy verseny, ahol a leggyorsabb spermium ér célba, miközben a petesejt passzívan várja a győztest. A Stockholmi Egyetem kutatásai azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Lehet, hogy mindig a nő dönt?

Ezt mondta a rendőrség Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatban

Még most is nagy erőkkel keresik Egressy Mátyást, azt a 18 éves fiút, aki január 17-én éjjel egy 5. kerületi szórakozóhelyről indult el, de nem érkezett haza a 11. kerületi otthonába.

Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben

Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.

Ez az ásványi anyag lassíthatja az agy öregedését

Van egy hétköznapi ásványi anyag, amely nemcsak az izmoknak és az idegeknek tesz jót, hanem az agy öregedését is lassíthatja. Egy nagyszabású kutatás szerint a magasabb magnéziumbevitel összefüggésbe hozható a jobb agyi egészséggel és az életkorral járó agyi zsugorodás lassabb jeleivel. A vizsgálat eredményei azért különösen figyelemre méltóak, mert MRI-felvételek alapján az érintettek agya "fiatalabbnak" tűnt.

Sok édesanyát jobban stresszel a férje, mint a gyerekeik

Elsőre viccnek hangzik, mégis rengetegen magukra ismernek benne: egy amerikai felmérés szerint sok anya nagyobb stresszt él meg a párkapcsolatában, mint a gyereknevelés során. A téma újra felkapott lett a közösségi médiában, miután az Amazing Science Facts Facebook-oldalán előkerült a kérdés, és a kommentelők pillanatok alatt ráéreztek arra, miről is van szó valójában.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja