SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Mit adhat nekünk az egyetemek modellváltása?

[cikkei] - 2021-03-17
Nem sokan vitatják, hogy a magyar felsőoktatással gondok vannak. Az egyetemi oktatók a fizetésükről és a bürokráciáról, a hallgatók az ösztöndíjakról és a kiégett oktatókról tudnának panaszkodni. A probléma rendszerszintű, a megoldásnak is annak kell hát lennie. De vajon megoldás ez a modellváltás?

Nem kell nagyon részletesen belemenni a felsőoktatási törvénybe és az egyetemek működési részleteibe ahhoz, hogy nagy vonalakban lássuk, mi a probléma: nincs pénz. Az oktatók fizetése nevetségesen alacsony (egy anekdota szerint miután egy magyar egyetemi docens fizetése szóba került, a jelenlévő külföldi kollégák megjegyezték, milyen furcsa, hogy nálunk az emberek a heti fizetésükről beszélnek – mondani sem kell, hogy az a havi volt), a hallgatói ösztöndíjak szintén. Ez persze ahhoz vezet, hogy mindenki dolgozik valami mást, nincs motivációja, vagyis kevesebbet foglalkozik az egyetemmel, így rosszabb az oktatás is, kevesebbet tanul a hallgató: senki nem jár jól.

Az alapgondolat, hogy a versenyképességet növelné, ha nem ilyen rossz keretek között kellene működnie egy egyetemnek, alapvetően nehezen vitatható. Érdekes ugyanakkor, hogy az senkiben nem merül fel, hogy ennek kézenfekvő módja lenne a meglévő rossz keretek megváltoztatása. (Csak egy példa ezekre a bizonyos állami fenntartásból adódó keretekre: az ország egyik legjobb informatikusképzését nyújtó egyetemen hónapokba telik beszerezni olyan alap dolgokat, mint monitor vagy egér. És akkor most ez alapján gondolja mindenki végig, vajon hogyan nézett ki egy ilyen intézmény átállása a digitális oktatásra.)

Ehelyett úgy tűnik, a kormányzat szerint a rohamosan terjedő alapítványi fenntartási struktúra a megoldás mindenre, így a rossz, merev keretekre is.  Egy alapítványi egyetem adhat magasabb fizetést, mint a bértáblában szereplő, adhat másképp (magasabb) ösztöndíjat, intézheti kevésbé bürokratikusan a beszerzéseket. De végső soron ehhez is pénz kell. Vagyis nem korrekt összehasonlítani egy pénzzel kitömött alapítványi működést egy alulfinanszírozott államival.

Ahhoz azonban, hogy az alapítványi struktúra igazi problémáját megértsük, tekintsük át nagyon leegyszerűsítve, mi is az az alapítvány. Az alapítvány egy olyan jogi konstrukció, amelyet egy jól körülhatárolt céllal hoznak létre (alapítanak), viszont az alapítás pillanatától fogva az alapítónak már nagyon korlátozott lehetőségei vannak beleszólni a működésbe. Esetünkben tehát arról van szó, hogy az állam alapít egy alapítványt, kinevezi a kuratóriumát (az alapítvány vezetőit), és a saját tulajdonát képező egyetemet önként átadja ennek az általa alapított alapítványnak.

Innentől viszont már nem az állam irányítja az alapítvány tulajdonában lévő egyetemet, hanem az alapítvány kuratóriuma. Az alapítónak (vagyis az államnak) csak arra van lehetősége, hogy felügyelje a kuratóriumot, hogy valóban az alapításkor megfogalmazott céloknak megfelelően végzi-e a munkáját. Ez elsőre még megnyugtatóan is hangzana, ha a törvény nem írná elő, hogy egy év után az alapítói jogok az államról átszállnak az alapítványra. Vagyis onnantól kezdve az államnak semmiféle közvetlen, konkrét hatalma nem lesz ezek felett az alapítványok felett, így az általuk tulajdonolt egyetemek felett sem – így például a kuratóriumot sem hívhatja vissza, a kurátorok akár életük végéig is kurátorok maradhatnak.

Ez pedig egyértelműen a demokratikus ellenőrzés csökkenését jelenti. Az alapítványi tulajdonba kerülő egyetemeket többé már nem a mindenkori demokratikusan megválasztott kormányzat fogja ellenőrizni, hanem a mostani kormányzat által élethosszra kinevezett kurátorok. Vagyis az állami vagyon és hatáskör a mindenkori állam kezéből átkerül néhány most (önkényesen) kinevezett kurátor kezébe. Ezeket a kuratóriumi tagokat pedig nem fogjuk négy évente megválasztani, nem fog lejárni a megbízatásuk, hanem akár életük végéig birtokolni fognak egy olyan hatalmat, amit eddig (még ha közvetve is, de) a választópolgárok birtokoltak. Ez pedig végső soron nem jelent mást, mint azt, hogy (pártállástól függetlenül) minden egyes szavazat súlya csökken: ha eddig 1000 ügyben jelentett a választás felhatalmazást, már csak 999-ben jelent majd.

Kapcsolódik a témához a sanghaji Fudan Egyetem leendő budapesti campusa (amely a tervek szerint 2024-ben nyitja meg kapuit). A Fudan a világ 34. legjobb egyeteme (ennek egyik magyar egyetem sincs a közelében sem), így elsőre örömtelin is hangozhat a hír. De mi a probléma?

Ugyan nehéz félretenni a kínai kommunista diktatúra mindent bevonó mivoltát, de most mégis lendüljünk túl az elvi, morális és politikai kérdéseken. Összpontosítsunk egy nagyon egyszerű kérdésre: vajon mi történik az alulfinanszírozott, nemzetközi viszonylatban közepes magyar felsőoktatással, ha idepottyan egy világszintű topegyetem campusa? Vajon melyik egyetem fogja tudni megfizetni a jobb oktatókat, jobban felszerelt laborokat, magasabb ösztöndíjakat?

Elég valószínű forgatókönyvnek tűnik a legjobb oktatók és hallgatók átcsábítása a minden bizonnyal sokkal jobb fizetéssel, ösztöndíjjal, felszereltséggel. Ez pedig félő, hogy a kegyelemdöfést jelenthetné számos hazai képzésnek, amely egyértelműen a hazai felsőoktatás leépülését jelentené. Márpedig ezt mindenképpen el kellene kerülni.

És hogy ki tehetne ez ellen? Ma még a kormány, holnap talán már csak néhány kinevezett kurátor.

 

Indexkép: depositphotos

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Miért álltak nők százai Lindsay Clancy mellé, miután megölte gyerekeit?

2026. augusztus 20-án reggel több száz ember - az Associated Press szerint nagyjából háromszázan, túlnyomórészt nők - gyűlt össze a massachusettsi Plymouth Megyei Felsőbíróság előtt. Nem skandáltak, nem vittek táblát: egymás kezét fogva álltak, a végén kört formáltak és elmondták a Miatyánkot. Sokan "Peace for Lindsay" és "Justice for Lindsay" feliratú pólót viseltek, és többen a saját szülés utáni depressziójukról, szorongásukról vagy pszichiátriai krízisükről beszéltek a helyszínen.

Középiskolai felvételi - interaktív határidőnaptár szülőknek

A 2026/2027-es tanév középiskolai felvételijének minden fontos dátuma egy helyen. Válaszd ki az évfolyamot, pipáld ki a teendőket, és kövesd végig a folyamatot a jelentkezéstől a beiratkozásig.

Mennyi idő alatt esik teherbe egy átlagos pár? A számok, amik megnyugtatnak

A harmadik negatív teszt után jön a gondolat, hogy talán velünk van a baj. A hatodik után már biztosak vagytok benne. A valódi számok viszont sokkal megnyugtatóbbak, mint amit a fejünkben kiszámolunk.

Mit intézhet egyedül a kamasz? Jogok és korhatárok 12–18 éves korig

15 évesen dolgozna, 16 évesen egyedül menne orvoshoz, 17 évesen már autót vezetne a kamaszod? Bár az évek múlásával egyre önállóbb, nincs egyetlen bűvös születésnap, amelytől kezdve mindent maga intézhet. Összegyűjtöttük a legfontosabb jogi mérföldköveket és szabályokat 12-től 18 éves korig: mihez elég a saját döntése, hol kötelező a szülői aláírás, és mikor húz szigorúbb határt maga a szolgáltató.

Az iskola nem tartja be a szakértői véleményt: mit tehet a szülő?

A gyerekednek van szakértői véleménye, a fejlesztés mégis elmarad, a dolgozatnál nem kap hosszabb időt, a mentesítést vagy más kedvezményt pedig nem alkalmazzák. Ha ezek a szakértői vélemény és a jogszabály alapján járnak, ilyenkor nem szívességet kérsz, hanem egy kötelező előírás teljesítését. Megmutatjuk, kinek írj először, mit kérj tőle, és mi a következő lépés, ha nem történik semmi. A cikk végén levélminta.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja