A középiskolákban mostanában kezdődnek a pályaválasztási hetek. Minden osztályban vannak néhányan, akik már gyerekkoruk óta pontosan tudják, mivel szeretnének foglalkozni, a többség azonban most szembesül először komolyabban a kérdéssel: merre tovább?

Amikor megbeszélitek, milyen irányban folytatódjon az élet, a következő szempontokat mérlegeljétek.
 

1. Valójában mihez lenne kedve?

Magától értetődő szempontnak tűnik, mégsem az. A média és az osztálytársak gyakran húzzák különféle divatszakmák felé a fiatalokat, amihez nekik, ha jobban belegondolnak, igazából semmi kedvük nem lenne. Fontos ezért a megfelelő önismeret, annak belátása, hogy külső nyomás nélkül, kizárólag a saját képességeik és érdeklődési körül ismeretében milyen területen képzelik el magukat.
 

2. Milyen színvonalon szeretne élni?

Az elérhető kereset is egy szempont, még ha nem is a legfontosabb. Hiába dédelget valaki romantikus álmokat a jövendőbeli szakmájával kapcsolatban, ha azzal nem fogja tudni eltartani a családját, ugyanakkor természetesen az sem jó, ha egy olyan, jól fizető területen tevékenykedik, amely egyébként semmi örömöt nem nyújt neki.
Vannak, akiknek az anyagi jólét nagyon fontos szempont ahhoz, hogy kiegyensúlyozottak legyenek, mások megelégszenek egy szerényebb életszínvonallal. A fiatalnak ismernie kell önmagát ahhoz, hogy tudja, mennyire lesz képes majd elfogadni, ha a választott szakma nem kecsegteti túlságosan magas jövedelemmel.
 

3. Képességek, adottságok

A legtöbb szakma átlagos intelligenciával elvégezhető még akkor is, ha egyetemi végzettséget igényel, vannak azonban olyanok, amelyekhez kell valamilyen különleges képesség - hiába tetszik valakinek például a fodrász vagy körmös szakma, ha nincs kézügyessége. Vannak olyan munkakörök, amelyek különös precizitást, kreativitást vagy monotóniatűrést igényelnek; akiben ez nincs meg, szintén csak kudarcoknak teszi ki magát.

4. Mennyire ismeri az egyes szakmákat?

A legtöbb fiatal nem is tudja, milyen sok lehetőség áll előtte. Hacsak nem rendelkezik valamilyen sziklaszilárd elképzeléssel a jövőjét illetően, mindenképpen érdemes pályaorientációs napokra és a felsőoktatási intézmények ismertető előadásaira elmennie, de akár az is elég lehet, ha szabadidejében elkezdi böngészni az elérhető képzések listáját.
Mindemellett az sem árt, ha tisztában van a munkaerőpiaci helyzettel. Melyek ma a hiányszakmák? Mivel mennyit lehet keresni? Pusztán ezek alapján nem szabad dönteni, de viszonyítási pontnak mindenképpen hasznosak.

5. Mennyit szeretne még tanulni?

Nem kötelező érettségi után mindenkinek egyetemre menni. Aki úgy érzi, az elméleti tudás helyett inkább kitanulna valamilyen szakmát, amihez kedve van, sokféle felnőttképzési program közül választhat. Könnyen lehet, hogy végül ez adja meg neki a lökést ahhoz, hogy diplomát is szerezzen az adott területen.
 

6. Ne feledje: a döntés nem egy életre szól!

Semmi tragédia nem történik, ha 18 évesen nem találja meg azt a területet, amellyel élete hátralévő részében foglalkozni akar. Rengetegen váltanak szakmát a harmincas éveikben vagy középkorúan akár azért, mert az élet alakítja úgy, akár azért, mert akkorra kristályosodik ki, mihez lenne kedvük. Egyet azonban ne csináljon: hogy nem csinál semmit. Tanuljon, dolgozzon, próbálja ki magát különböző területeken, és ha türelmes, egyszer majd maga is észreveszi, mi az, ami igazán boldoggá teszi.

Kapcsolódó cikkeink:

• Mit fogunk dolgozni húsz év múlva? Születő és eltűnő szakmák nyomában
• Milyen munka illik a gyermekemhez? Néhány népszerű szakma hátrányai, amikre talán nem gondolnál
• Megszűnik az OKJ-s képzés, új rendszer jön a helyébe
• A családok fele számol a gyerek külföldi munkavállalásával

Kép: Maridav / shutterstock