Ugyan szigorú keretszám-csökkentést harangozott be néhány hete a kormány, a hallgatói ellenállás hatására nemhogy kevesebben, hanem többen tanulhatnak államilag támogatott képzéseken jövő szeptembertől, mint egy évvel korábban. Sok középiskolás az események hatására még mindig számol a tandíjjal, így mérlegelik a szülők anyagi lehetőségeit. Egyharmaduk erősen mérlegeli a magán felsőoktatási intézményben való továbbtanulást, mivel annak képzéseihez magasabb anyagi terheket, tandíjat társítanak- olvashatóabban az Országos Középiskolai Kutatásból, melyet az Edutus Főiskola (anno MÜTF és HJF) végzett több, mint 2000 olyan 16-18 év közötti, érettségi előtt álló diák körében, akik felsőoktatási intézményben folytatnák tanulmányaikat. Ez alapján a fiatalok a tandíj előteremtéséhez a hallgatói évek alatti munkavállalást tartják a legjárhatóbb útnak, döntő többségük, 82 százalékuk élne a Főiskola ledolgozható tandíjának lehetőségével. A tanulmány szerint mindezek után nem meglepő, hogy a diákok 67 százalékánál befolyásoló tényező a felsőoktatási intézmény képzései, illetve az általa kibocsátott oklevél, munkaerő-piaci értéke, azaz piacképessége. A napokban a Magyar Rektori Konferencia (MRK) is felhívta rá a figyelmet, hogy a gazdasági válság első három évében - 2008-ról 2010-re - a munkanélküliség a középfokú végzettséggel nem rendelkezők körében 6,2 százalékkal, míg a diplomások körében csupán 1,8 százalékkal nőtt.

Befektetés a Diákhitel

A tandíj és a fizetési hozzájárulás ellenére sokan ódzkodnak a Diákhitel felvételétől, többek közt erősen él bennük az a tévhit, mely szerint egy egész életen át kell törleszteni majd a kölcsönt. Ugyanakkor a Diákhitel Központ Zrt. felmérése szerint a törlesztés átlagos periódusa 9-10 év. A hitel igénybevétele nemcsak lehetőség, hanem felelősség is, így jól meg kell gondolni a döntést. A statisztikák szerint a hiteligénylők 97 %-a törleszti rendben hitelét, míg elenyésző, csupán 3 % tekinthető problémás ügyfélnek. Andor György, a BME GTK Pénzügyek Tanszék vezetője tanulmányában felhívta a figyelmet: egy diploma ma éppen olyan beruházás, mint bármely másik, csak itt a bevétel a fizetések közti különbségben jelentkezik.

Március 1-ig lehet jelentkezni

Változást jelent az idei évben, hogy eltolódik például a felvételi időszak, immár nem február közepéig, hanem március 1-ig lehet jelentkezni az egyetemekre, főiskolákra. A felsőoktatási felvételi tájékoztató december 31-éig, idén először elektronikus formában jelenik meg, megtalálható lesz a Felvi.hu honlapon, elérhető lesz a Kormány.hu, valamint az Oktatás.hu honlapokról. Hogy a szülők dolgát megkönnyítsék, a Kormány.hu-n egy úgynevezett "felvételi szájbarágót" indítanak, amely segíti az érintettek tájékozódását a felsőoktatást érintő kérdésekben.

Szakok, melyeken nem lesz államilag támogatott férőhely

Miközben összességében többen tanulhatnak tovább államilag támogatott formában a felsőoktatásban, bizonyos szakokon egyáltalán nem ad erre lehetőséget a kormány. Ezek a következők: a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok, az andragógia, az alkalmazott közgazdaságtan, az emberi erőforrások, a gazdaságelemzés, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a közszolgálati, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmus és vendéglátás, az üzleti szakoktató, az igazságügyi igazgatási, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, és a jogász képzések.