Mindenekelőtt szeretnék bemutatkozni: a nevem Gál Zsanett Eszter. Kislány korom óta nagy álmom volt, hogy „óvónéni” lehessek. Az álmom teljesült, mikor 2016 nyarán tanulmányaimmal végeztem a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, óvodapedagógia szakán. Az álmom folytatódott, mikor felvételt nyertem a szülővárosomban a Szeghalmi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde intézményébe. Bár még csak négy hónapja vagyok az Újtelepi tagintézmény Mókus csoportjának óvónénije, mégis eme varázslatos hivatást tekintve, számtalan tapasztalattal bővült a kincsestáram.

Az óvodánkba járó gyermekek nagy része hátrányos helyzetű, akik nap, mint nap ingerszegény környezetből érkeznek közösségünkbe. Véleményem szerint, manapság a gyermekek kevés mesét hallgatnak, inkább a televízióban lévő rajzfilmeket nézve szereznek új ismereteket a világ dolgairól. Mi, óvodapedagógusok igyekszünk ezt kompenzálva, minél változatosabb módszerek és eszközök segítségével fejleszteni a csoportunkba érkező gyermekeket, ennek eszközéül pedig sokoldalú lehetőséget kínál a báb. Segítségével a kisgyermek játékos módon sajátítja el az ismereteit és a világról kialakított képe is formálódik. A báb mesés világának megalkotásához egyaránt szükséges a képzelet és a kreativitás. A bábjáték során a gyermek kognitív és anyanyelvi képessége fejlődik.  Bábozás közben a gyermek egy másik szerepbe helyezkedik bele, így önmaga háttérbe szorul és elszemélytelenedik azáltal, hogy az önbizalmát növeli, a szorongást és a gátlásokat pedig oldja. A gyermek lelkében elnyomott érzéseket, fel nem dolgozott sérelmeket, kudarcokat a felszínre hozza játéka során. Erre építi a lélektani alapját a bábterápia is.

Megfigyeléseim szerint, általában az óvodapedagógusok, az irodalmi tartalmú foglalkozások keretén belül használják legtöbbet a bábot. Véleményem szerint, a komplex pedagógiai nevelés hatására más tevékenységekben is teret hódíthatna a báb, mely játékossá tehetné a foglalkozás menetét, továbbá a gyermek figyelmét jobban felkelti és leköti, ha a megszokott pedagógus személyének jelenlétén túl egy új bábu is részt vesz a tevékenységben. A játszva tanulás és a könnyebb megértés egyik lehetőségét biztosítja a bábbal való feladatvégzés. Véleményem szerint, új utak, módszerek és eszközök kipróbálásával az óvodai bábjáték minél változatosabb formában, a szabad játékban hangsúlyosabb szerepet kaphatna.

Ennek támogatására elsődlegesen a szakdolgozati kutatásomhoz készítettem el egy Magyarországon új és egyedülálló eszközt, a Varázsparavánt: egy báb központú foglalkoztató és fejlesztő könyvet, más néven „Quite book”-ot, melyet a gyermekek a mindennapok során akár önállóan is forgathatnak. Az angol elnevezés pontos fordításban csöndes könyvet jelent, melynek lényege, hogy a gyermeket csöndben elfoglalja és fejlessze. A csöndes könyv ötletére az internet segítségével találtam rá, ahol számos kreatív édesanya által készített ilyen könyvre bukkantam angol nyelven az egyik videó megosztó oldalán. Ma már szinte kultusza lett a varrt játékkönyveknek a külföldi, szabadidővel rendelkező, kisgyermekes és varrni tudó anyukák körében, melyek többnyire otthon is elkészíthetőek filcből és textilből. A könyv minden oldalán valamilyen feladat található pl. számolás, puzzle, színek párosítása, amely segítségével játékosan tanulhatnak a gyermekek, miközben számos élménnyel is gazdagodhatnak. Az általam megalkotott könyv is hasonló a csendes könyvek kivitelezéséhez, kiegészülve azzal, hogy saját munkámban hangsúlyt kap a mesék és a bábok fejlesztő és szórakoztató szerepe is. Mindemellett a gyermekek gyakorolhatják az ismert mesék általi feladatokon keresztül a tépőzár, gomb, patent, cipzár, fűzés és kötés helyes alkalmazását is.

A bábbal kiegészített csöndes könyvek Oroszországban jelentek meg először. Ezen a bábbal való komplex felhasználás inspirált arra, hogy elkészítsem az első magyar, óvodában is használható csöndes báb könyvet, melynek a Varázsparaván nevet adtam. Az elnevezés tükrözi az eszköz sokrétű felhasználási módját, emellett a mesevilág varázslatos kreativitást fejlesztő erejét is kifejezi. A könyv elkészítéséhez segítségül kértem Csiki Margit varrónő közreműködését. Az eszköz - textilek felhasználása által - egy puha, könnyen tisztítható játékos könyvet alkot, mely teljes nagyságában bábparavánként is szolgálhat, ha egy nagyobb csoport előtt szeretnénk bábozni. Választásom az ujjbábra esett, mivel ez a legkönnyebben, legegyszerűbben megmozgatható és életre kelthető bábtípus, melyek megalkotása során törekedtem azok mese-hű megvalósítására. Véleményem szerint a könyv ujjbáb szereplői alkalmasak lehetnek arra is, hogy a könyvtől elvonatkoztatva az óvodapedagógusok használatukkal spontán módon felkeltsék a gyermekek érdeklődését és motiválják őket a helyes feladatvégzésre tehát, hogy általuk alkalmazzák a pedagógiai bábjátékot.

A könyv négy népmesét tartalmaz, melyek mindegyke a négy évszak valamelyikéhez köthető, így az állandóság és az élet körforgásának megismerését és elsajátítását elősegíthetjük általa. A magyar népmesék között szerepel egy orosz származású népmese is mivel lényegesnek tartom, hogy a gyermekek már egészen fiatal korban megismerkedjenek más népek mondavilágával. A gondosan kiválasztott négy népmese kellően illeszkedik az óvodás korosztályú 3-4 éves gyermekek fejlettségi szintjéhez. Úgy vélem, már kiscsoportos korban fontos megismertetni és megszerettetni a gyermekekkel a mesélés és a bábozás varázslatos világát. A mesék kevés szereplővel, néhány - könnyen követhető - helyszínen játszódnak. A történet pedig, mind a négy mesét tekintve egyszerű, egy cselekményszálon futó eseménysorozatot ábrázol. Az ujjbábok könnyed megmozgatása az ismert népmeséken keresztül lehetőséget biztosíthat a gyermek pozitív szemléletmódjának és világképének alakulásában.

Fontosnak tartom a Varázsparaván használata során, hogy először ismertessük a gyermekekkel a mesét, majd csak ezt követően végezhessék el a feladatokat, hogy ne vonja el a gyermek figyelmét a mese varázslatos élményéről. A feladatok kiosztása során az óvodapedagógusok könnyeden differenciálhatnak, a feladatok nehézségét és összetettségét figyelembe véve. A meséhez fűződő feladatok végzése során a gyermekek számos képessége fejlődik. A Varázsparavánnal való tevékenykedés során fejlődik a gyermek motoros képességei közül a szem-kéz koordinációs képesség. A gyermek értelmi képességeit tekintve javul az emlékezet, érzékelés és észlelés, a figyelem, képzelet, gondolkodás és a számolási képesség is. Az érzelmi és akarati, továbbá az anyanyelvi képességei is fejlődnek, mint például a beszédprodukció, beszédpercepció, kifejezőképesség, kommunikációs kapcsolatteremtő és kapcsolattartó képességek. Végül, de nem utolsó sorban a könyv többféle felhasználása során fejlődnek a gyermek szociális képességei is, hiszen alkalmuk van a tevékenykedés során az egymáshoz alkalmazkodás, a segítés, a kivárás, az udvarias magatartás gyakorlására.

Fontos célom, hogy a mese, báb és a feladatok kiegészítve egymást egységes és komplex módon fejlesszék a gyermekeket. A Varázsparaván komplexitását tekintve mind az öt tevékenységbe bevonható. A könyvben szereplő feladatok átvezethetőek a Verselés, mesélés tevékenységen túl, az Ének, zene, énekes játék gyermektánc / Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka / Mozgás / A külső világ tevékeny megismerése. Kiváló például a számoláshoz, csoportosításhoz, szín-forma szerinti halmazképzéshez.

A Varázsparaván felhasználásának lehetősége sokrétű, a foglalkozások közötti komplexitás és a differenciálás - a feladatok nehézségi szintjeit tekintve az egyéni képességekhez mérten - könnyedén megvalósíthatóak. Azt a kérdést, hogy „mely korosztály számára ajánlanám a Varázsparavánt” nyitva hagynám, mivel ez az eszköz nem csak óvódás korban, hanem a későbbiekben is használható lehet, míg a gyermekek örömmel és érdeklődve fordulnak a mese és a játékos feladatok irányába. 

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.

betöltés...