SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

"Királyfi csókol királyfit, a farkas megette a nagymamát, Bambinak meghalt az anyukája..." - Milyen mesét meséljünk?

Tóth Nikolett [cikkei] - 2021-05-20
Felnőttként lehet, hogy furcsa azokat a meséket olvasni gyerekünknek, amiken egykor mi is felnőttünk. Hiszen Hófehérkét megmérgezték, Jancsi és Juliskát elhagyták a szüleik, később pedig a boszorkány meg akarta őket enni, Bambi elvesztette az édesanyját és még sorolhatnánk. Óvni kell az ilyen meséktől a gyerekünket vagy épp ellenkezőleg? És vajon mi a helyzet azokkal a mesékkel, amelyekben megjelenik a homoszexualitás, az örökbefogadás vagy a faji megkülönböztetés? Érdekelni fogja az ilyen mese a gyereket? Végül pedig, mi a Bogyó és Babóca, illetve az Anna, Peti és Gergő könyvek sikerének a titka? Egyáltalán milyen a jó mese? Többek között ezekre keressük a választ Szalai Katalin klinikai szakpszichológussal.
"Királyfi csókol királyfit, a farkas megette a nagymamát, Bambinak meghalt az anyukája..." - Milyen mesét meséljünk?

Milyen életkortól kezdjünk el mesélni?

Azt, hogy beszélünk gyermekünkhöz, nem lehet elég korán kezdeni. A szakértő szerint amikor a várandósság alatt az édesanya beszél gyermekéhez, akkor egy olyan pozitív érzelmi állapotba kerül, aminek köszönhetően boldogsághormonok termelődnek az agyában, amit bizony a magzat is érzékel.

”Azzal, hogy az édesanya beszél a gyermekéhez, a saját anyaságát erősíti, és a kapcsolatát is szorosabbra fűzi gyermekével. Ha pedig megszületik a baba, akkor benne is ott lesz ez a megépült kapcsolatkezdemény.” – mondja Szalai Katalin klinikai szakpszichológus, aki azt mondja, hogy 1-2 éves kor alatt a gyermek még nem vágyik hosszabb történetekre, de már ebben az életkorban is nagy jelentőséggel bír, ha például az esti altatás során a szülő miközben gyermeke mellé fekszik és simogatja a hátát, mesél arról, hogy milyen napjuk volt, miket csináltak aznap.

”Elmondhatjuk például, hogy milyen jó napunk volt ma, mert megsimogattuk a Morzsi kutyát, vagy elmentünk sétálni. Ez az altatási rítus mindenképpen egy életre szóló kapcsolatnak a megalapozását jelentheti.” – árulja el a klinikai szakpszichológus.

Milyen mesét meséljünk óvodáskorban?

kisfiú mesekönyvvelcottonbro fotója a Pexels oldaláról

Saját napjukról szóló mesék

Szalai Katalin maga is édesanya és nagymama. Azt meséli, hogy az ő gyerekei és unokái azokat a meséket szerették a legjobban, amelyek az ő saját napjukról szóltak, valamilyen állatcsalád körítésben elmesélve, vagyis kicsit eltávolítva a saját személyüktől. Szakértőként ugyanezt ajánlja.

”Jókat tudnak szórakozni a kicsik azon, hogy a mackócsaláddal ugyanaz történt a mesében, mint velük egész nap. Ez az aznapi eseményeknek egy összefoglalója, amit lezárhatunk például azzal, hogy a macicsalád is megy aludni. Ami fontos, hogy ennek a mesének nyugodt hangnemben és nyugodt lezárással kell történnie. Az a célja, hogy elsimítsa a napi feszültségeket.” – hangsúlyozza a szakértő.

Grimm mesék, tündérmesék

Piroska és farkasAnja képe a Pixabay-en

Nagy viták vannak arról, hogy a tündérmeséktől és a Grimm meséktől vajon felzaklatódnak-e a gyerekek. Sokan úgy vélik, hogy a minden konfliktustól mentes mesék a jók.

A klinikai szakpszichológus azt mondja, hogy a klasszikus mese időtálló, így minden nemzedéknek lehet mesélni és mindenki mást fog belőle kiemelni a kor szellemének megfelelően.

”A Grimm mesék is a klasszikus mesék közé tartoznak. Amikor belegondolunk, hogy Piroskát elengedte egyedül az anyukája az erdőbe, vagy, hogy a farkas megeszi a nagymamát, az egy felnőtt gondolkodása, a gyerek a meséből nem feltétlenül ezt emelné ki.”

Felnőttként ugyancsak furcsa lehet a megmérgezett Hófehérke vagy a magára hagyott Jancsi és Juliska története, de abba is szörnyű belegondolni, mit érezhet egy kisgyermek, amikor a mesében azt hallja, hogy Bambi anyukáját lelőtték a vadászok. Szalai Katalin szerint a gyereket azonban nem lehet az élet minden nehézségétől elzárni, hiszen akkor később rászakad a valóság.

mérgezett alma Hófehérkénekcottonbro fotója a Pexels oldaláról

”Én azokkal a pszichológus kollégákkal értek egyet, akik azt mondják, hogy a gyerek már azáltal is sok szorongást él át, hogy kicsi, és tehetetlen, nincs hatása az eseményekre és kiszolgáltatott a felnőttek jóindulatának. Éppen ezért a személyiségét az olyan mesék építik, amelyek a megküzdésről szólnak, de a végén a jó mindig elnyeri jutalmát, a gonosz pedig megbűnhődik.”

A szakértő szerint ilyenek Benedek Elek meséi, vagy a magyar népmesék is. Ezekben egytől egyig kicsi és gyenge a főhős, legyen szó kicsi királyfiról vagy legkisebb szabólegényről, aki elindul és útja során különféle kalandokba keveredik. Az ilyen mesék üzenete a ”jótett helyébe jót várj” is, a főhős a mesében segítőkre is talál így végül a nehézségekből győztesen kerülhet ki.

”Ebben a szemléletben az a vezérfonal, hogy a gyerek mindig a kicsi és gyenge szereplővel azonosul. A legcsibészebb, legnagyszájúbb gyerek is annak érzi magát. Viszont a mese közben úgy érzi, hogy nincs egyedül, mert a főhős is belemegy ezekbe a szituációkba és megkapja a jutalmát, de előtte szembe kellett néznie például a hétfejű sárkánnyal vagy az óriással. Minden gyerek izgul a mesén, de minden mesét többször kell elmondani. Vagyis ő pontosan tudja, hogy happyend lesz a vége, mégis izgul rajta újra és újra.” – mondja Szalai Katalin klinikai szakpszichológus.

Az ilyen mesék üzenete az, hogy nem futamodunk meg a nehézségektől és nem mástól várjuk a megmentést, hanem összeszedjük a bátorságunkat, megkeressük a segítőtársakat, belemegyünk a konfliktusba és végül győztesen kerülünk ki belőle.

”A konfliktusok az élet részei, amikkel meg kell küzdeni, nem lehet elkerülni, ezért azt gondolom, hogy ezektől a meséktől nem kell félni.”

tündérekAline Dassel képe a Pixabay-en

”Királyfi szeret királyfit” – Homoszexualitás a mesében

Vannak akik szerint az ilyen mesékkel csak kinyitjuk a gyerekek gondolkodásmódját, mások szerint kifejezetten káros ilyennel tömni a gyerek fejét. A szakértő szerint egy biztos: senki nem lesz homoszexuális attól, hogy ilyen mesét hall, és fordítva. De ha találkozni fog ilyen jelenségekkel, addigra már benne lesz a fejében.

”Én nem gondolom, hogy szükség van erre a mesére, de azt sem mondom, hogy káros. Szerintem nem fogja érdekelni a gyereket, hogy két királyfi csókolózik egymással. Azt javaslom, hogyha szeretné, akkor próbálja meg a szülő. A gyerek a legnagyobb visszajelzés: ha szeretné többször hallani, akkor mesélje neki többször, de ha hidegen hagyja, akkor ne erőltessük.”

Afroamerikaiakról szóló mesék

afroamerikai gyerekek játszanakcottonbro fotója a Pexels oldaláról

Ugyanez igaz az afroamerikai emberekről szóló mesékre is. A gyerekek általában minimális mennyiségben találkoznak itthon ilyen emberekkel.

”Az ovistársaknak fel sem tűnik, ha egyiküknek más a bőrszíne. Hiszen ugyanazon a nyelven beszél, ugyanannak örül vagy ugyanazon sír mint más. Ugyanakkor jó lehet, ha idegen kultúrából átvett meséket is mesélünk, de ha a gyerek nem kéri vissza később, akkor nem érdekli őt.”

Örökbefogadás

”Szinte minden gyereknek van olyan gondolata, hogy nem is a vérszerinti gyereke a szüleinek, hanem örökbefogadták.”

A szakértő azt mondja, hogy aki érintett a témában, az mesélhet erről gyermekének, hiszen a mese megerősíti az objektív közlést. Ráadásul ha happyend a vége, akkor segíthet neki abban hogy érezze, nincs egyedül, másnak is hasonló a története, és még a vége is jó.  

Bartos Erika könyvek: Bogyó és Babóca, Anna, Peti és Gergő

Vajon mi ezeknek a könyveknek a titka, miért szereti szinte kivétel nélkül minden kisgyerek? A szakértő szerint Bogyó és Babóca abban segíthet, hogy az aznapi feszülségeket elsimítsa, hiszen jóval kevesebb izgalom van benne, mint amennyi aznap gyerekünkkel történt.

”Az Anna, Peti és Gergő könyvekben pedig sok olyan történés van, ami velünk is megtörténik a családban. A gyerekek azonosulni tudnak a szereplőkkel, miközben a könyvnek van egy sajátos stílusa, márcsak amiatt is, hogy egy édesanya írta.”

Kamaszkori könyvek

Fiúknál megjelennek az indiánkönyvek, lányoknál pedig a szerelmes regények.

”A boldogság nem választható szét a jó párkapcsolattól, amelyben a nő nő, a férfi pedig férfi. Ezek a történetek ebben vagyis az azonosulásban segítenek. Minden nő fel akar nézni arra a férfira, akit választ magának, és csalódik, ha nem sikerül. Ebben segítenek ezek a regények. Olyan regényhősöket keres a serdülő, aki hasonlít hozzá, de jobb nála, aki által fejlődhet.”

Mint mondja, a Harry Potter könyvek sikere pedig valószínűleg az lehet, hogy a varázslatra egy életen át fogékonyak vagyunk.

A jó mese a hallott mese és amiben happyend van

anyuka mesél5311692 képe a Pixabay-en

Szalai Katalin hangsúlyozza, hogy a gyerek fantáziája és kreativitása a felolvasott, vagy a fejből mesélt mese által fejlődik. Ha a tv-ben néz mesét a gyerek, akkor készen kapja a képeket és később unalmassá válhat számára az olvasott mese. Végül pedig azt javasolja, hogy mindenképp olyan történeteket válasszunk, amelyeknek happyend a vége. Kellenek ugyanis az igazodási pontok, hogy akármekkora mélyponton is vagyunk, mindig van kiút.

Indexkép: Jo Stolp képe a Pixabay-en

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
A szerkesztő ajánlja