SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Válogatós a gyerek? Evésprobléma is állhat a háttérben!

Családinet [cikkei] - 2022-01-24
Kizárólag néhány színű ételt eszik meg a gyerek? Undorodik attól, aminek az állaga nem felel meg az elvárásainak? Sokszor a szülő számára nehéz megállapítani, hogy gyermeke csupán finnyás, vagy komolyabb problémáról van szó. A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház statisztikái szerint minden negyedik evésproblémával kezelt betegüknél megállapítható az ARFID-nak nevezett (Avoidant Restrictive Food Intake Disorder) "restriktív táplálékbeviteli zavar". Ennek legfőbb megnyilvánulása, hogy a gyerek rendkívül válogatós és csekély érdeklődést mutat az étkezések iránt.

„Az érintett éhségérzete hiányzik, valamint az ételek szaga, íze, állaga vagy színe elrettenti őt. Például nem hajlandó megenni olyan ételeket, amelyek zöld színűek, darabosak vagy éppen főzelék jellegűek. Esetleg ragaszkodhat ahhoz, hogy a dolgokat egy bizonyos sorrendben egye meg” – mondta dr. Tárnok Zsanett klinikai szakpszichológus, a Vadaskert Alapítvány igazgatója. Hozzátette: a válogatás fokozódhat, akár korábban kedvelt ételeket is elutasíthat a gyermek. „Gyakran emiatt minimálisra korlátozódik az ételek száma, amit szeret, és nagyon dühös vagy akár rosszul is lesz, ha valami mást kell ennie. Étkezés során megjelenhet a fulladástól, hányástól és fájdalomtól való félelem, szorongás.”

A szakértő szerint a finnyásságot az különbözteti meg az ARFID-tól, hogy az étkezési zavar befolyásolja a mindennapi életet, a beteg elkezd fogyni, szorongani, félelmet érez az evéstől.

A jelenség súlyos fejlődési, növekedési problémákhoz és alultápláltsághoz vezethet. „A nem megfelelő táplálkozás miatt a gyermek szervezete nem jut elég vitaminhoz, ásványi anyaghoz, fehérjéhez” – mondta dr. Tárnok Zsanett.  A szakember kiemelte: az ARFID nem egyenlő az anorexiával, bulimiával, mert utóbbi problémákhoz testképzavar is társul. Míg az anorexia inkább a lányokat sújtja, az ARFID 20%-kal gyakrabban fordul elő a fiúk körében.

„Nem ismerjük az ARFID pontos okát, kialakulásában pszichológiai, genetikai és különböző környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. Az azonban biztos, hogy fontos a gyermekek számára az otthoni támogatás és az ösztönzés. A szülő semmi esetre se erőltesse az étkezést, engedje, hogy a gyermek azokat fogyassza, amelyeket szeret, viszont bátorítsa, hogy próbáljon ki új dolgokat. Segíthet a dicséret, jutalmazás, akkor, ha a gyermek valamennyivel többet evett, mint előző nap, vagy kipróbált valami újat” – emelte ki a szakértő. Dr.  Tárnok Zsanett szerint az étkezési kedv és a válogatás csökkentésének egyik legjobb módja, ha a szülő bevonja gyermekét a bevásárlásba, illetve a közös főzés során a gyerek nyitottabbá válhat az új ételek iránt.

Nyitókép: depositphotos

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől, és észre sem veszed

A telefon és a tablet sok családban a leggyorsabb béketeremtő: előkerül étteremben, autóban, várakozás közben, vagy akkor, amikor a szülőnek végre két szabad percre lenne szüksége. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint éppen ez a látszólag ártatlan szokás veheti el a gyerekektől azt, amiből az idegrendszerük, az önbizalmuk és a kapcsolati képességük épül.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Képernyő vagy kaland? Így találjuk meg az egyensúlyt a gyerekek digitális és offline világa között

A digitális világban élünk, de a gyerekkor varázsa továbbra is a képernyőkön kívül történik. Hogyan találhatjuk meg az egészséges egyensúlyt szülőként anélkül, hogy démonizálnánk az okoseszközöket? Mutatunk néhány bevált, gyakorlatias tippet, és elmeséljük, hogyan segíthet a közös játék akár a legnehezebb helyzetekben is.

"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja