A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

"Akkor most az óvó néni hittant fog tanítani minden nap?"

Teszáry Nikolett - 2018-08-17
Egy "nagy" változás margójára...
"Akkor most az óvó néni hittant fog tanítani minden nap?"

Az elmúlt napokban a csapból is az folyt, hogy a kormány módosította az ÓNOAP-ot, vagyis az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját. Azonban kevesen tudják mit jelent ez valójában, így sok hangulatkeltő cikk és poszt született.

Keressünk választ néhány kérdésre!
 

"Mi ez a program?"

Amint arra a 444.hu is rávilágított, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja olyan az óvodáknak, mint a Nemzeti Alaptanterv az iskolák számára - az intézmények ennek mentén kötelesek kialakítani helyi nevelési programjukat, vagyis a program rögzíti, bizonyos dolgoknak hogyan kell zajlaniuk az óvodában.
A mindenkori oktatási törvény szerves része, azzal együtt érvényes és mint ilyen, időről időre kisebb nagyobb változtatásra, kiegészítésre szorul. Szinte évről évre bekerül vagy lecserélődik egy-egy szó vagy fogalom, ahogy - 50-es évekbeli első megjelenése óta - folyamatosan finomodik, részletesebbé válik a dokumentum. Ezek a változtatások mindig gerjesztenek vitákat, indulatokat, melyek nagysága attól függ, éppen milyen területet érint a változás - ha egyáltalán érint…
A legtöbb lázadó hangvételű cikk ugyanis csak a most aktuális változásokat részletezi, azonban nem tér ki arra, hogy mi a változás valójában.
 

"Milyen egészséges életmód? Az oviban is diétázni kell?"

Sok helyen említésre sem kerül, hogy az egészséges életmódra nevelés témaköre is kibővült a módosítással, pedig talán ez az elem a legfontosabb, egyszersmind a legkevésbé fölösleges. Az egészséges életmódra való nevelés régóta része minden óvoda programjának, bár részleteiben minden intézményben eltérhet, ugyanakkor gerincét tekintve ugyanaz: egészséges higiénés szokások, rengeteg testmozgás és egészséges táplálkozás - ezek a legfontosabb kritériumok kisgyermekkorban.
Az alapvetően elvárható szinten túl számos intézmény-fenntartó még többet is vállal, különféle mozgásos programokkal, szabadidős tevékenységek támogatásával, extra gyümölcs biztosításával. A mostani úgynevezett módosítás inkább csak részletezi, mi értendő egészséges táplálkozás alatt: "az  egészséges életmód, a  testápolás, a tisztálkodás, az  étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a  magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a  zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása". Mivel a világ legkövérebb országainak kétes érdemű európai rangsorát hazánk vezeti, nincs mit csodálkozni azon, hogy ez a rész további árnyalásra került.
 

"És a keresztény nemzeti dolog? Már oviba sem mehet a gyerek ha nincs megkeresztelve, vagy más nemzet szülötte?"

A legnagyobb visszatetszést keltő bekezdés kétségkívül az alábbi:

"Az  óvoda a  gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a  gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a  nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a  szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére."

Ez a mondat sokak szemét csípi úgy, hogy valójában senki sem tudja, mit jelent a mindennapokban. Voltaképpen eddig is szerepelt a programban, épp csak a nemzeti identitástudat, keresztény kulturális értékek és a család nem szerepelt leírva a mondatban.

Hogy ez mit is jelent pontosan?

Pongyolán fogalmazva semmi extrát. A keresztény kultúra fedőnév annyit tesz, hogy intézményi keretek között nem Ramadánt vagy Buddha születésnapját, hanem Karácsonyt és Húsvétot ünnepelünk a gyerekekkel.

A nemzeti identitástudat is egy rettentő ijesztő fogalom, pedig valójában pusztán annyit tesz, hogy a hagyományos magyar ünnepeket tartjuk meg az oviban.


Nem Halloweenkor hanem Farsangkor öltözünk be, és nem ünnepeljük a Valentin-napot, helyette Márton-nap és szüreti mulatság van, a magyar hagyományok szerint. Így erősítjük a szülőföldhöz való kötődést.

Erre sokan azt kiabálják, hogy ebben az országban már az oviban is bűn más nemzetiségűnek lenni, mégis mit csináljon aki muszlim? Nos, aki ezt harsogja, olvassa el a teljes programot (melynek legutóbbi változtatásában külön ki kellett térni a migráns gyermekekre is), amely egyébként régóta hangsúlyozza, hogy az óvodának kutya kötelessége a más nemzetiségű gyermekek identitását, szülőföldhöz való kötődését is erősíteni, támogatni. Soha egy családot sem köteleztünk és nem is kötelezhetünk arra, hogy az óvodai ünnepeket tartsa, ha erre világnézetbeli, vagy bármilyen indoka van.
 

"Na és az, hogy a mesélésnél és a rajzolásnál is csak magyart lehet bevetni?"

A vonatkozó bekezdésen egész biztos csak az háborog, akinek nincs óvodás gyermeke.

Akinek van, az tudja, hogy sok éve magyar népmeséket, magyar írók meséit, verseit tanítjuk megállás nélkül az oviban, mivel olyan színes és gazdag ez a világ, hogy így is alig győzünk meríteni belőle.
Nagyon ritkán - és csak nagy csoportban - kerülnek elő az erős tanulságot hordozó külföldi műmesék, La Fontaine, Grimm és Andersen.

És mégis mi a csudát festenénk a nemzeti ünnepekkor, ha nem magyar zászlót, kokárdát, vagy huszárcsákót?

Ilyenkor természetesen megbeszéljük a szimbolikát is, és igyekszünk közel hozni a gyerekekhez az ünnepeket. Valójában ez a "változtatás" sem takar semmiféle változtatást.
 

"Akkor tulajdonképpen mi változott?"

Nos, ez a végső, legjogosabb kérdés. Megfogalmazásban, részletességében változott a Program, azonban minden egyes változtatás leginkább nyelvészeti kérdés.

Ugyanis az óvónők munkája a gyakorlatban jottányit sem változott, mindent ugyanúgy kell tennünk, ahogyan eddig. A probléma valójában nem az, hogy bizonyos szavak benne vannak, vagy nincsenek az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában.

Nagyobb baj, hogy sokkal égetőbb problémákkal küzd a közoktatás és az óvodák, amelyekről mintha senki nem venne tudomást. Kevés az óvónő, leterheltek, kimerültek, lassan képtelenek működtetni a rendszert - a döntéshozók pedig a törvény megfogalmazását kozmetikázzák teljesen feleslegesen, ami persze újabb adminisztratív terheket ró a pedagógusokra, hiszen ha akár csak egy vessző is megváltozik a Programban, a helyi programot, a naplókat és csaknem minden dokumentumot újra kell írni, hogy abban is a megfelelő kifejezés, magyarázat, definíció szerepeljen. Aki mindenáron háborogni akar, tegye emiatt.

Olvasd el ezt is: Miért nem vették fel a gyerekemet az óvodába/iskolába?

Ha pedig valaki ténylegesen szeretne tenni az óvodákért, akkor aláírhatja azt a petíciót, mely ennél a cikknél részletesebben fogalmazza meg, mi a probléma valójában a szóban forgó módosítással.

Indexkép: pxhere.com

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja