A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Nem beszél a gyerek?

- 2018-03-13
Amikor megkaptuk a szenzomotoros diszfázia (akadályozott beszédfejlődés, beszédértés- és beszédkimenet nehézségek) diagnózist, egy nagyon kemény másfél év volt mögöttünk. Másfél év, amikor MINDEN szakember azt mondta, hogy várjunk még, hogy van egy ismerőse, akinek a gyereke 4 évesen beszélt, hogy majd a közösségben.
Nem beszél a gyerek?

A szomorú tény, hogy ezt hallottuk az alapítványi felméréseken és logopédustól is. És persze ezt is akartuk hallani, azt akartuk hinni, hogy a gyerekünkkel minden rendben van, hogy ez a könnyed, nyugalmas, "ábrándosan nézem, ahogy nő és fejlődik a gyerekem" állapot a miénk maradhat.
Éppen ezért jórészt elnyomtam magamban Bea hangját, aki kedvesen és részletesen figyelmeztetett, amikor Bence két éves lett. Szerencsére azért a tudatom mélyén megmaradt a hang és valóban addig mentem, amíg segítséget nem kaptunk.

De tény, hogy azóta sem tudom feldolgozni azt az elveszett másfél évet, a gyerek fejlesztése és fusztrációja szempontjából legfontosabb másfél év veszett ott el. Éppen ezért azóta én vagyok Bea. Szólok. Szólok a játszótéren, szólok a Facebook csoportokban és örömmel látom, hogy egyre több szakember is mellénk áll és a külföldi (értsd: Magyarországon kívül mindenhol) protokollt követve a 2 éves kort szabja meg a beszéd beindulásának felső határának. Nagy öröm, hogy egyre több az olyan logopédus is, aki már akár másfél-2 évesen is foglalkozik gyerekekkel.
 

Kinek a nehezebb?

Sokszor hallom, hogy mikor beszél már végre? Hogy milyen nehéz szülőként találgatni, végighallgatni. Igen, nagyon nehéz, de a gyereknek sajnos sokkal-sokkal nehezebb. Egy beszédértési gondokkal küzdő gyereknek olyan az élete, mintha Kínában élne és ott próbálna boldogulni: nem tudja elmondani, hogy fáj, ha éhes, nem tud játszani a kortársaival, akik már verbalitást igénylő játékokat játszanak.
Én egyetértek dr. Greennel, és hiszem, hogy minden gyerek a tőle telhető legjobbat nyújtja, nagyon meg akar felelni. Ő nem lusta, nem fiú, a szülei nem nemtörődömök és nem az a gond, hogy túl sok tévét néz. Ő nem tud beszélni. Hogy emögött milyen gond húzódik meg, azt szakember dolga megállapítani, a mi feladatunk eljutni oda.
 

Hova ez a nagy sietség, majd az oviban kap logopédiát

Nem csak hogy a fejlesztés lesz nehezebb, de rengeteg olyan kísérőjelenség is rárakódik szegény gyerekre, amit csak komoly munkával tudtok majd leküzdeni: nem lesz önbizalma, késik, sikertelen lesz a szocializációja, frusztrált lesz és magatartásgondokkal küzdhet majd, hogy azt a nagy frusztrációt levezesse.

Kevesen tudják, de a szófogadatlanság mögött is sokszor húzódik meg beszédértési probléma, mert hiába beszél csodásan a gyerek, az értéssel még így is gond lehet. Ha pedig nem érti a feladadot, nem is tudja végrehajtani.
 

Ez IQ kérdése

Hál' istennek, nem. A beszéd képességének semmi köze a gyerekek IQ-jához, én inkább szenzoros észlelési problémának látom, de az biztos, hogy a legtöbbször átlagos és sokszor kiemelkedően értelmes gyerekeknek vannak beszédgondjaik. A logopédiai óvoda, iskola sem "elfekvő", az is a sima tantervet követő intézmény, ahol a gyerekek ráadásul logopédiai segítséget is kapnak.
 

Beszédgondok háttere

Egyre több felmérés mutat abba az irányba, hogy a diszfázia, az apraxia mögött szenzoros integrációs zavar áll. Az egészet komplexitásában nézve a fejlesztés (logopédia és ayres torna együttes használata, kézjelek alkalmazása) és a diagnosztizálás is változik.

Igen, a diagnosztizálás is, mivel a szenzomotoros diszfáziás gyerekek gyakran mutatnak autisztikusnak titulált tüneteket: késik, nem megfelelő a szocializációjuk (nem értik és nem tudnak jól kommunikálni), késik, hiányos a mintha játék (ez már verbális gondolkodást igényel), szorong a gyerek (mert Kínában él) és vannak kényszeres dolgai (felsorakoztatja az autókat) és hát persze szenzorosan túlérzékeny lehet.
 

De hát az enyém beszél, már 100 szót mond 3 évesen

A beszédproblémák nem egyforma súlyosak, van, hogy elindul a beszéd, de nagyon lassan halad. 3 évesen már 1000 szavas szókincs és összetett mondatok az elvárt. Ebben az esetben is érdemes megnézni, hogy mi van a háttérben.
 

Mit tettem én másodszorra?

Igen, másodszorra már sokkal tapasztaltabb voltam: születéstől fogva gyanakodtam a szenzorosságra és 10 hónapos korától (szavakat vesztett) az akadályozott beszédfejlődésre. Ennek ellenére a valódi fejlesztéssel másfél éves koráig várni kellett, logopédushoz 22 hónapos korától tud járni. Most heti egy dszitre és egy logopédiára járunk.

Hihetetlen, hogy milyen sokat jelent ez a korábban elkezdett fejlesztés: sokkal kisebb a frusztráltsága, jobban tud szocializálódni, arról nem is beszélve, hogy van 40 aktív szava, 10 aktív jele és 2 szavas mondatai, ki tudja fejezni magát. Ezt a nagyfiam sajnos csak 4 éves korára érte el. Ez a másfél év különbség szerény becsléseim szerint 5 év pszichomunkát jelent.

Természetesen így is frusztrálódik a kicsi, így is megjelentek a bohóckodások (így kompenzál és próbál közeledni a gyerekekhez szavak nélkül), és így is vár ránk a logopédiai ovi, talán suli is, de teljesen más az érzelmi állapotunk, sokkal kisebb a pszichés terheltség és megkockáztatom, hogy sokkal könnyebb utunk lesz a fejlesztéssekkel is.
 

Nincs pénzem a fejlesztésre, vidéken nincs hova menni

Ebben az esetben egyszeri befektetésnek javaslom a budapesti felmérést a Korai fejlesztőben, megfelelő logopédusnál és a hallásvizsgálatot. Havi felügyelet mellett a TMST-tornát (havi 5000 Ft), havi felügyelet mellett logopédiai foglalkozásokat (2-6000 Ft). Ezekért lehet, hogy érdemes utazni is a közeli nagyvárosba.

Mackógyógytorna Beszédindítás könyve és a gyereketető.hu tippjei is hasznosak lehetnek.

Nagyon ajánlom a lenti logopédus által felmondott videót (bár apraxiára készült, de a szenzomotoros diszfáziára is igaz) megtekintésre, amiben a szakember elmondja, hogy három dologgal érdemes foglalkozni: először meg kell találni a leghasznosabb és rövid, egyszerű szavakat, amit játék közben kell megtanítani (ilyen szavak pl: nem, ki, ham, stop, fáj, bibi), a már meglévő szavak mentén továbbiakat (hasonlóakat, ha már tudja a fa szót, akkor jöhet a fű, a fáj szó) lehet tanítani. És végül minden gyermeknek joga van arra, hogy az alapvető szükségleteit kifejezze; taníts neki saját fejlesztésű kézjeleket (éhes: a hasát/száját fogja, stop: feltartott kéz, ki: kimutat, még: a tenyerébe mutat stb.)

Én csak egy anyuka vagyok, mégis azt kérem tőled, hogy most hallgass rám. És ha nincs a 2 éves gyermekednek (ha fiú, ha lány) 50 szava és két szavas mondatai (anya ham) akkor kezdd el a felmérést és a fejlesztést. Maximum csak megkésett beszédű a gyermek és csak egy pici segítségre volt szüksége.

Forrás: zurzavaroscsalad
Indexkép: pixabay - 3643825

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja