SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Megszavazták a "Taigetosz-törvényt" - még nehezebb helyzetbe kerülnek a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek

Teszáry Nikolett [cikkei] - 2017-06-01
Rengeteg gyermek esélyeit kaszálhatja el a továbbtanulásra az a törvénymódosítás, melyet nem is olyan szorosan - 112 igen és 56 nem szavazat mellett - megszavazott a parlament.

A módosítás eltörli a korábbiakban létező lehetőséget, miszerint a tanulási nehézséggel küzdő gyermekeknek nem kellett vizsgázniuk a számukra nehézséget okozó tantárgyból - írja a HVG.

A törvény emellett kitér arra is, hogy az enyhén értelmi fogyatékos tanulókkal a jövőben ne csak gyógypedagógusok, hanem erre vonatkozó külön szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak.

A köznyelv által csak Taigetosz-törvénynek nevezett módosítás ügyében már egy olyan fiú is megkereste a törvényhozókat, aki maga az élő bizonyítéka annak: igenis szükség van a könnyítésre.

Markos Balázs az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban végzős. Mivel mozgásában akadályozott, illetve számolási nehézségekkel küzd, a megfelelő tárgyakból felmentést kapva kitűnő tanuló lehetett, s így jó eséllyel teljesül az álma, hogy jogász lesz. A fiatalember arra kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjét, Balog Zoltánt, hogy gondolják át ezt a törvényt, ám kérése a jelek szerint süket fülekre talált.

A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek ellátása hosszú évek óta nehéz dolog, mivel számuk egyre nő, a gyógy-, és fejlesztőpedagógusok száma viszont egyre csökken. Akik dolgoznak, erőn felül kénytelenek teljesíteni, hogy a megfelelő speciális fejlesztés minden rászoruló gyermekhez elérjen. A törvénymódosítás nyilván erre született megoldásul, egy kissé kitekert hegy-Mohamed analógiával – ha kevés a gyógypedagógus, legyen kevesebb olyan gyermek, akit el kell látniuk.

A Csak Együtt Van Esély elnevezésű civil csoport küzd egy ideje azért, hogy megértesse a döntéshozókkal, milyen hátrányba kerülnek így a gyerekek, ám az egyeztetések ellenére szinte változtatás nélkül fogadták el a törvényt. A törvény indoklása egyesek szerint vérlázító: miszerint így motiváltabbak lesznek a szülők és a gyerekek, hogy minél előbb leküzdjenek egy-egy tanulási zavart.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint pedagógiai baklövés a törvény, mivel szó sincs arról, hogy az érintett gyerekek lusták, vagy buták lennének, esetleg nem akarnának tanulni. A szakemberek véleménye is ez, azt pedig mindenki tudja, hogy a legrosszabb motiváció a kudarcélmény, amit csak tapasztalhat egy gyermek, ezért az indoklás nem áll meg.

A szülők érthető módon felháborodottak és kétségbeesettek, hiszen az érintett gyermekek helyzete eddig sem volt rózsás. Milyen lesz ezután...?

Kép: coyot / Pixabay

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Jelzett Gyula telefonja, kirohant az óráról - meglepő oka volt rá

Amikor a kamaszod telefonja pittyen az órán, valószínűleg egy újabb TikTok-videóra vagy mémre gondolsz. Bognár-Béres Gyula esetében azonban ez a hang az életet jelentette: a budapesti gimnazista egy angolórát szakított félbe, hogy a szomszédos parkban újraélesszen egy idegent. Ez a történet nem csupán egy rendkívüli eseményről szól, hanem arról is, hogyan válhatnak a fiatalok felelős, cselekvő tagjaivá a társadalomnak, és milyen szerepe van ebben a szülői nevelésnek, az iskolai oktatásnak és a modern technológiának.

BIZET, SAINT-SAËNS, BRAHMS - ALEXANDER MALOFEEV - 2026. május 13. szerda 19.30 - MÜPA

Kecsesség, változatosság, színgazdagság - ezt kínálja Bizet L’Arlésienne (Az arles-i lány) című színpadi kísérőzenéjének 1. szvitje. Camille Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenye stiláris sokszínűséggel kápráztatja el hallgatóját, Brahms 3. (F-dúr) szimfóniája viszont éppen ellenkezőleg: rendkívül egységes muzsika, amely híven képviseli a zeneszerző jellegzetes, egyéni nyelvét. A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének ötödik hangversenyét a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli. Izgalmas perceket várhatunk a zongoraversenytől, amelynek szólistájaként az átütő tehetségű, mindössze huszonhárom éves orosz virtuóz, Alexander Malofeev tér vissza a korábbi sikeres vendégszereplése után a Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz.

"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja