"Mint fő csodáját az emberi észnek, áldom a beszédet..., mert eszköze minden egyébnek."
                            Hebbel

Peltzerné Komáromi Juditnak hívnak, és a  Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium óvodájában dolgozom immár 10 éve. 

Óvodánkban a gyermekek fejlesztése 5 logopédiai és 1 hallássérült csoportban történik. Óvónőként kis létszámú, logopédiai csoportban kezdtem meg pályafutásomat. Nem volt könnyű feladatom, hisz gyermekeink sajátos nevelés igényűek, súlyos beszéd, -és nyelvfejlődési zavarral küzdenek, ezért első lépésként az attitűdformálást tartottam fontos feladatnak. Az évek folyamán megtanultam, hogy hogyan nyújtsak biztonságos, elfogadó, védettséget adó légkört azoknak a gyerekeknek, akik a különböző területeken mutatkozó elmaradások miatt egyenetlen fejlődést mutatnak. Jellemző, hogy beszédük alakilag és tartalmilag is eltérő, a kortársaikhoz képest, figyelmük szétszórt, nagy- és finommozgásuk összerendezetlen. Óvodánk specialitása az egész napot átszövő anyanyelvi nevelés. Az óvodai programba ágyazva lehetőség nyílik arra, hogy viszonylag gyorsan és eredményesen segítsünk a gyermekek súlyos beszédállapotán, valamint, hogy a kommunikációs zavar következtében másodlagos tünetként ne alakuljanak ki társult pszichés problémák.

Óvónőként alkalmazkodni kellett a gyermekek sajátosságaihoz, igényeihez fejlődésük érdekében. Az anyanyelvi nevelés hangsúlyos részét képezik a logopédus munkáját is segítő anyanyelvi játékok és bizonyos logopédiai gyakorlatok. A logopédus és az óvónő együttműködése biztosítja, hogy tudásmegosztással, a gyermekek fejlődése érdekében, milyen logopédiai fejlesztést segítő gyakorlatok épüljenek be a mindennapi munkába. Kreativitást, rugalmasságot és nyitottságot igényel, hogy ezeket a kötött feladatokat az óvodapedagógus milyen módon alkalmazza, az Óvodai Nevelés Alapprogramját figyelembe véve, játékos szituációba ágyazva.

A mostani csoportom (Napocska csoport) iskola - előkészítő csoport. Életkorukat és beszédállapotukat tekintve homogén a csoport összetétele. Három éve dolgozunk együtt, és ez alatt az idő alatt nagyon jól összeszoktunk. A gyermekeim igénylik és szeretik a logopédiai foglalkozásokat, többször hangzanak el a velük foglalkozó logopédus felé az „Engem vigyél el!”, „Mikor viszel el?” kérések. 

A pályázatom a logopédiai munkát segítő gyakorlatok adaptálását mutatja be a mindennapi óvodai nevelésbe ágyazottan. Nem könnyű ezeket a feladatokat beépíteni a tematikába úgy, hogy játékosak és kötetlenek legyenek a gyermekek számára. E mellett még az is sokoldalúságot és kreativitást igényel a részemről, hogy az adott fejlesztendő területhez választott gyakorlatok eszközigényét elkészítsem. A következő példán keresztül szeretném bemutatni a megvalósítás folyamatát!
 

A tematikus terv alapján:

Téma:  Házi állatok

Fejleszteni kívánt területek:

• szívó – fújó gyakorlatokkal a helyes légzés technikájának érzékeltetése, gyakorlása, 
• az ajak izmainak erősítése,
• az „a” hang hallási differenciálása,
• az „a” hang automatizálása..

1. A foglalkozás motiválásaként egy varázsjátékot választottam. Nagyon jó eszköze a szociális kompetenciák és a kommunikációs készségek fejlesztéséhez. A gyermekek kényelmesen elhelyezkednek a csoportszobában, akár le is fekhetnek a szőnyegre. Elmesélem nekik, hogy mit kell elképzelniük.

Mese:

Képzeljétek el, hogy egy faluban vagyunk, csicseregnek a madarak a fákon, egy autó sem jár az utakon, ami megzavarhatná a nyugalmunkat. Válasszatok ki egy házat, amelyik a legjobban tetszik! Menjetek be a kapun! Nézzetek körül! Van itt minden, hinta, csúszda, homokozó! De nézz csak kicsit messzebb az udvaron! Rengeteg állat van a háznál! Most állj fel és menj oda szép lassan az általad kiválasztott állathoz! Ülj le mellé! Meg is simogathatod, beszélhetsz is hozzá, és tegyél meg mindent, hogy jól érezze magát! Én most mindenkihez odamegyek, és egyenként megsúgjátok, hogy ki milyen állatot választott.

A játék lehetőséget ad a logikus gondolkodásra is, hisz nem választhat erdei állatot, ha faluban van, erre rá kell jönniük maguktól. Ha elengedtük az állatunkat, közösen megbeszélhetjük, hogy ki mit tett azért, hogy jól érezze magát a választottja és, hogy ők hogy érezték magukat eközben.

2. Bemutatom én is a választott házamat és elmondok egy mondókát, melyet a későbbiekben az „a” hang differenciálására használunk fel:

Ablak alatt almafa,
Alatta van hat macska,
A hat macska csak szaladna,
Ha az alma maradna.

A foglalkozás menetében itt lehetőség van berendezni a saját tanyánkat, falunkat miközben megbeszéljük a háziállatok jellemzőit. Elhelyezzük a „lakásukba” őket, utánozzuk hangjukat, mozgásukat. Miután elhelyeztük az állatokat, még egyszer elismételjük a gyermekekkel, hogy hol élnek az állatok a tanyán, a Hol? – Honnan? – Hová? kérdések segítségével. 

3. Ezután mozgásos játékkal térünk át egy új helyszínre, az asztalokhoz. Lóháton elvágtatunk a szüret színhelyére, ahol almákat szüretelünk szívószál segítségével. Itt a fújó, - szívó gyakorlatokat végzik a gyermekek. Nagy szelet varázsolnak, hogy az összes alma lehulljon, majd szívó technikával tálkákba helyezik az almákat.
    
4. A szüret nem érhet véget mulatság nélkül. Kört alakítunk és gyakoroljuk új mondókánkat. Érzékeltetjük egyenletes lüktetését, majd letapsoljuk ritmusát is.
    
5. A gyermekek maradnak a körben. Egy varázspálcával almává varázslom őket. Különböző hangokat mondok nekik, és ha meghallják az „a” hangot, akkor guggoló mozdulattal „lehullnak” a fáról.Következő fokozatként már szótagokat mondok, pl. ma, ke, la. Ha meghallják az „a” hangot valamelyik szótagban, szintén „leesnek” a fáról. Ebben az életkorban már elkezdődik a szavakban történő hallásdifferenciálás. Nem könnyű feladat, de többszöri gyakorlás után már kevés hibával végzik a gyermekek ezeket a feladatokat. Ha meghallották a szóban az „a” hangot, a táblánál is jelöljük a képek alatt, hogy a szó elején vagy végén hallották-e az adott hangot.
    
6. A foglalkozás után, a játékba való visszavezetésként egy tanyát ábrázoló játékszőnyegen a kiválogatott háziállatokat a tanultak alapján elhelyezik a megfelelő helyre. Majd a konstruálás szerepjátékká alakul. Volt, aki állatot választott, de volt kombájnos, traktoros is.
   
   

Eszközbemutatás

A fújó és szívógyakorlatok célja a beszédlégzéshez szükséges rekeszlégzés kialakítása és tudatosítása, valamint azoknak a készségeknek az erősítése, melyek lehetővé teszik a beszéd helyes tagolását. Az óvodai nevelés során több témához tudjuk kapcsolni ezeket az indirekt gyakorlatokat. A gyermekek nagyon élvezik, fejlesztő hatásuk pedig jelentős.

A leírt és bemutatott foglalkozás az ősz és a háziállatok témaköréhez kapcsolódik, melyet egy egyszerű eszköz készítésével színesebbé, érdekesebbé tudtam tenni. A tanult mondókához kapcsolódva készítettem egy lombos fát, és a fa alá rajzoltam 6 macskát. Itt már előre gondoltam arra, hogy később az irányokat is tudjuk gyakorolni síkban a gyerekekkel, ezért ennek megfelelően rajzoltam meg a macskákat. Van egy macska a fa mellett, fa alatt, fa mögött, fa előtt is. Kivágtam több pici almát piros papírból. Oda kellett figyelnem az almák nagyságára, az arányokra, és figyelembe kellett vennem azt is, hogy vékony papírból (lehetőleg ne kartonból) készüljenek. Így az almák felszívásánál nem szédülnek meg a tüdőbe jutó nagymennyiségű levegőtől. A játék során nagyon ügyeltem arra, hogy a tálkák a gyerekek jobb oldalán helyezkedjenek el. Így a kivitelezés balról jobbra történik, ezzel is fejlesztve a bal – jobb irányok megkülönböztetését, ami az olvasás –írás előkészítésében nagyon fontos. Továbbá oda kell figyelni az almák mennyiségére is. Ne legyen sok, hogy a gyerekek ne merüljenek ki a feladatvégzés közben, tudják végig csinálni a gyakorlatot, és legyen pozitív élményük a végrehajtás közben.

A játék fejleszti még a figyelemkoncentrációt, a kitartást, a gondolkodást, a szem – kéz koordinációt és a tájékozódást térben és síkban egyaránt. A játékot lehet bővíteni is: faleveleket vághatunk ki, és a lehulló leveleket „összesöpörhetjük”. Ha van türelmünk és időnk az almák helyét is kivághatjuk és visszailleszthetjük a játék végén a helyükre, mint egy formakirakót.

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.