Egy életre szóló találkozás!
2010-ben az in-vitro fertilizáció, vagyis mesterséges megtermékenyítés atyja, a brit Robert Edwards professzor vehette át a Nobel fiziológia, illetve orvostudomány kategóriában. Az általa kifejlesztett eljárásnak köszönhetően napjainkban több mint 4 millió gyermek látta meg a napvilágot, és évente számos országban akár 2-3%-ban is születnek gyermekek ennek az eljárásnak a segítségével.
Edwards professzor 1925-ben született Manchesterben. A mesterséges megtermékenyítési eljárásokat először állatkísérletek során fejlesztette ki, majd Ő végezte az első sikeres eljárást emberi ivarsejtek felhasználásával, mely a meddőség kezelésének forradalmasításához vezetett. A professzor jelenleg az University of Cambridge emeritus professzora.
2008-ban a professzor így emlékezett vissza arra a történelmi pillanatra, amikor 1978-ban létrehozta az első megtermékenyített emberi embriót: „Soha nem felejtem el azt a napot, amikor lenéztem a mikroszkópra, és valami vicceset pillantottam meg a tenyésztésben. Amit láttam, az nem volt más, mint egy blasztociszta, ami visszanézett rám. Ekkor arra gondoltam: Megcsináltuk!”
„A legfontosabb dolog az életben egy gyermek. Nincs semmi, ami különlegesebb lenne nála. Steptoe-t (a professzor munkatársa, aki már nem élhette meg a Nobel-díj átvételét) és engem mélyen megérintett azoknak a pároknak az elkeseredettsége, akik olyan nagyon szerettek volna egy gyermeket. Sok kritika ért minket, de mi oroszlánként küzdöttünk a pácienseink érdekében” – emlékezett vissza a brit tudós
Louise Brown, az első „lombikbébi” így reagált Edwards Nobel-díj kitüntetésére: „Ez egy csodálatos hír, anyu és én nagyon boldogok vagyunk amiatt, hogy az IVF egyik úttörője megkapta azt a kitüntetést, amit olyan nagyon megérdemelt. Bobot megtartottuk jó emlékezetünkben, és nagyon örülünk annak, hogy személyesen is gratulálhatunk neki, és családjának.”
Dr. Vereczkey Attila így emlékezett vissza a professzorral való találkozására: „Véleményem szerint Edwards professzor nemcsak azért vált méltóvá a Nobel-díjra, mert az első lombikbébi terhességet sikerre vitte, és ebből született meg a világ első lombikbébije, hanem azért is, mert a humán reprodukciónak, mint önálló tudományterületnek világszerte is életet adott. Emellett meghatározó személyisége volt a humán reprodukcióval kapcsolatos jelenleg legnagyobb tudományos társaság megalakulásának, az ESHRE-nek (European Society of Human Reproduction and Embriology), illetve több rangos tudományos folyóiratnak, a Human Reproduction-nak, a Human Reproduction Update-nek, és egyéb fontos szakfolyóiratoknak is.
Személyisége valószínűleg nemcsak rám volt meghatározó hatással, hanem klinikusok, kutatók, tudósok egész nemzedékére. Találkozásunk során szerénysége, emberi közvetlensége, természetessége szinte zavarba hozta az embert. Az általa tartott előadásokon tolongtak az emberek, hiszen hihetetlenül átfogó módon látja a biológia ezen területét, és olyan összefüggésekben gondolkodik, amely korszakalkotóvá tette Őt és csapatát. A vele való beszélgetéseket követően számomra nem volt kétséges, hogy milyen irányba folytassam szakmai tevékenységemet. Nagyon örülök, hogy alkalmam adódott Edwards professzorral több alkalommal is hosszasan beszélgetni, hiszen nagy szerencse, ha valaki az élet bizonyos szakaszaiban olyan meghatározó személyiségtől kap iránymutatást, inspirációt és pozitív energiát, amely hozzájárul a helyes döntés meghozatalához. Az én életemben már volt ilyen alkalom, mikor Teller Ede professzornál jártam Berkley-ben, Kaliforniában. Teller professzorral tudomásom szerint halála előtt utolsóként készíthettem interjút, mely során olyan életbölcsességeket, történelmi tényeket tudhattam meg, mely komoly hatással bírt célkitűzéseim kialakításában.
A buenos aires-i beszélgetések eldöntötték szakmai pályám további alakulását. Köszönettel tartozom ezért Edwards professzor úrnak, és a sorsnak, hogy lehetőséget adott a Nobel-díjas kutatóval való találkozásra."
.jpg){kind=small}
betöltés...