SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Egy fontos különbség az idősotthon és a nyugdíjas ház között, amit sokan nem vesznek észre

Mezei Csongor Andrea [cikkei] - 2022-11-30
Ami törvényes, az még nem biztos, hogy etikus is.
Egy fontos különbség az idősotthon és a nyugdíjas ház között, amit sokan nem vesznek észre

Nyugdíjasház = bérleti és ellátási szerződés?

A tőlünk nyugatabbra fekvő országokban egyre gyakrabban merül fel problémaként, hogy a privatizáció teret nyer a szociális szektorban is. Ez a jelenség amennyire érthető, annyira aggályos is. Képzeljük el, ahogy a nagy tőkével rendelkező magánszemélyek a gazdagabb nyugdíjas réteget megcélozva épületeteket, otthonokat vásárolnak meg, akár egész láncolatokat hoznak létre, miközben a dolgozóikat kényük-kedvük szerint fizetik, és visszaélnek egy sérülékeny és könnyen becsapható csoport kiszolgáltatottságával.

Magyarországon a szociális törvény éppen ezekben a hetekben módosult, és hozta félreérthetetlenül a tudtunkra, hogy az állam hátrébb szándékozik lépni a szociális ellátások rendszeréből. A kormány mostantól a rokonok után az önkormányzatokat kötelezi arra, hogy ellássák a szociális feladatokat, és csak akkor vállalja a kötelezettséget, ha a családi, önkormányzati és a segélyszervezetek által nyújtott lehetőségek kimerültek.

Az 1993. évi szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló III. törvény 2. §-a:

„(1) Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.

(2) Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni.

(3) Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn.

(4) Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése.

(5) Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége.”

„A nyugati társadalmakban egyre inkább eltűntek a több generációs, egy otthonban élő családok. A legtöbb esetben csak akkor képes a család a rászoruló hozzátartozó rendszeres segítésére, ha kap olyan támogatást, hogy valaki otthon maradhasson a beteg, idős hozzátartozóval, vagy ha a család olyan jómódban él, hogy tudnak erre a célra ápoló személyzetet fizetni” – fogalmazott Dr. Székely János megyéspüspök, amikor a szociális törvény életre váltása kapcsán nagy körültekintést kért a törvényhozóktól.
 

Hogy működnek és milyen szolgáltatást nyújtanak a nyugdíjas házak?

Ha nem megyünk nyugat felé, hanem itthon nézünk szét, ennek a történetnek az előképeit láthatjuk. Magyarországon például léteznek olyan idősotthonok – melyek nyugdíjasházként kapnak működési engedélyt –, amelyek az alapító okiratuk alapján nem nyújtanak szociális szolgáltatást, tehát működésük nem esik a szociális törvény hatálya alá.

Itt olyan idős embereket fogadnak, akik nem fekvőbetegek, nem küzdenek demenciával, Alzheimer kórral, és velük pedig bérleti és ellátási szerződést kötnek. Mivel elvileg itt nem nyújtanak szociális segítést – nem gondoznak és nem nyújtanak szociális támogatást –, így nem is kell idősotthonra szóló engedélyeket beszerezniük, hiszen a létrejövő viszony bérleti szerződésen alapul.

Sajnos sok idős és sok hozzátartozó nem tudja, hogy ez nem idősotthon, hanem egy lakásintézmény. A tartási és albérleti szerződés megkötésébe és feltételeibe az állam nem szól bele, és nem is kötődik hozzá állami felelősségvállalás - ez a szerződéskötők szándékán alapul.  Az idősotthonokra vonatkozó szabályokat azoknak kell betartani, akiket ez a jogszabály érint – ha nem idősotthonként nevezzük ezt, akkor máris mentesül a szabályok alól. Ez szabályos és működik.

Ám ez mégis a szociális szolgáltatás privatizációja, ahol semmi nem védi az ellátottat olyan esetekben, ha a fizető hozzátartozó esetleg elhalálozik, vagy kialakul az Alzheimer kór, esetleg drága ellátásra szoruló betegség jelenik meg. 
Ha nem áll készenlétben egy befogadó szociális intézmény, vagy nem tudja fizetnie a díjat a nyugdíjából az idős ember, mert infláció van, akkor senki nem védi a kiszolgáltatott idős embert, nincsenek fékek és ellensúlyok a rendszerben.

Nem könnyű megkülönböztetni az állami vagy más szervezet által nyújtott szociális szolgáltatást az albérleti és eltartási szerződés alapú nyugdíjasháztól. Ez azért van így, mert a nyugdíjasházak legtöbbje bújtatott módon bizony szociális szolgáltatást is nyújt, mint például

  • a napi többszöri étkeztetés,
  • napi bevásárlás,
  • környezet rendben tartása,
  • mosatás,
  • közös programok szervezése,
  • helyi ápolás.

A bekerülés egy nyugdíjasházba általában ugyanolyan adminisztráció mentén zajlik, mint az idősotthon esetén, tehát kérelmet kell leadni, értékelő adatlapot kell mellékelni hozzá a szerződő fél egészségügyi állapotáról és önkiszolgálási képességeiről. A hozzátartozó számára sem könnyű feladat feltérképezni, hogy az idős szülő nem idősotthonba kerül, hanem ellátási és albérleti szerződést köt, melynek feltételei változhatnak. A bennlakásos szociális intézmények által nyújtott szolgáltatások itt is fellelhetők, azonban hozzátartozónk valójában nem egy szociális intézményben él.

Ha a hatóság megvizsgál egy ilyen intézményt, hogy nyújtanak-e engedély nélküli szociális szolgáltatást, arra a döntésre jutnak, hogy nem. Érthető módon nem akarják az utcára küldeni az idős embereket, és ha nyugdíjasházként működik a létesítmény, akkor a szociális hatóság nem is vizsgálja tovább a működésüket.

Amit nem úgy hívunk, az nem az.

Ha például egy családi bölcsődét fejlesztőháznak hívunk, máris nem lehet elvárni tőle a bölcsődére vonatkozó szabályok betartását.

„Ezeknek az alapelveknek az életre váltása azonban nagy körültekintést igényel. A szociális problémákat az egyén mentális helyzete, krízisállapot, szegénység vagy iskolázatlanság miatt igen gyakran nem tudja megoldani. Gondoljunk csak a szegregátumokban, állami gondoskodásban, mélyszegénységben felnőtt gyerekekre, a fogyatékos személyekre, idősekre” – mondja Dr. Székely János.

Az állam kivonulni készül a szociális ellátórendszerből, amikor azt mondja, hogy elsősorban a család felelőssége az ellátás. Nem az öregségi minimumnyugdíjat veszi alapul, hanem egy szociális vetítési alap nevű számot, amihez egyelőre nem tartozik összeg.

Amennyivel ők megrövidítik az útjukat, a mienk annyival hosszabbodik.

Indexkép: Depositphotos.com

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
A szerkesztő ajánlja