A gyermek számára szülei válása mindenképpen megrázkódtatást jelent. Felbomlik a család, megváltozik az addig megszokott, természetes környezet, s a család felépítése. Apa, vagy anya már nem lesz mindig a közelben, nem láthatja akkor, amikor csak kedve tartja. A gyermekek nehezen értik a felnőttek viselkedését, s azt, miért szükséges a válás, az egyik szülő eltávolodása. Ahhoz. Hogy a legkevesebb fájdalomban legyen része a gyermeknek, a szülő segítségére van szükség.

Egyik szülő sem pótolhatja a másikat, mindkét fél felelősséggel tartozik gyermekéért. A szeretet, s a gondoskodás azonban nem jelen esetben nem elég. A gyermeknek meg kell tudnia, és meg kell értenie mi történik környezetében, másként egy életen át hurcolja majd magával a gyermekkorában elszenvedett sérelmeket. Bármilyen nehéz, a szülő feladata, hogy elmagyarázza a körülötte zajló eseményeket.

A válás hatása a gyermekekre

Félelem, fájdalom és veszteség; csupán néhány a sok érzés közül, mely egy válófélben lévő szülőben kavarog. A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy ennek ellenére legtöbb esetben a gyermekek azok, akik a válás miatt leginkább szenvednek. Sokszor megkímélhetnénk őket a fájdalomtól, ha időben tudtukra adnánk, hogy a család át fog alakulni, s ezentúl minden másként lesz. Ha a szülő meghozta végleges döntését, a másik féllel is megbeszélte a jövő alakulását, akkor érdemes a gyermekkel is tudatni, hogy mire számíthat.

Minél hamarabb, annál jobb

A gyermekek olykor már előbb tudnak a válásról, minthogy azt maga a szülő eldöntené. Ez természetes, hiszen ők még átérzik szüleik minden rezdülését, megérzik a feszültséget, s észreveszik a körülöttük zajló változásokat. Ennek ellenére fontos, hogy a szülők együtt beszéljék meg a gyermekkel a válás tényét, s a jövő alakulását.

A kulcsszó az „együtt”. Ha a szülők képesek együttműködni, nyugodtan, veszekedés nélkül a gyermek tudtára adni, hogyan alakul majd -immár külön- jövőjük, a gyermek bizalma nem törik meg, s könnyebben elviseli ezt a megterhelő időszakot. Elengedhetetlen, hogy a szülők biztosítsák gyermeküket arról, iránta érzett szeretetük ettől nem változik meg.

Jobb, ha a szülők mindent megbeszélnek, mielőtt a válást gyermekük tudomására hozzák. El kell dönteni a gyermek melyik szülővel fog élni, s mikor találkozhat a másik féllel, ki viszi az iskolába, s hogyan veheti fel a kapcsolatot a másik szülővel. A gyermeknek számtalan kérdése lehet, erre érdemes előre felkészülni. Ha a szülők határozottak és nyugodtak maradnak, a gyermek is kevésbé érzi bizonytalannak helyzetét.

A kisebbek olykor egy szót sem szólnak, nem kérdeznek. Előfordulhat, hogy a gyermek magába fordul, vagy éppen ellenkezőleg; hiperaktív lesz, állandóan rossz fát tesz a tűzre. A szélsőséges viselkedés egyértelműen annak köszönhető, hogy ellenzi szülei döntését, s nem szeretné, ha kimozdítanák megszokott családi környezetéből. Ekkor a legfontosabb, hogy a szülők biztosítsák szeretetükről, s mindkét fél igyekezzen a lehető legtöbb időt együtt tölteni vele.

Az őszinteség

Amikor beszélgetésre kerül a sor, teljesen őszintének kell lenni- persze a gyermek korához illő mértékben. A gyermekek nem csak szüleik szavait értik, de gesztusaikat, mimikájukat és értékelik. A hazugságra hamar ráébrednek, így érdemesebb mindent őszintén elmondani. Kezdetben talán egyszerűbb lenne valamilyen közhellyel társítani a válás okát, de ha a gyermek később ráébred, hogy szülei nem voltak őszintén, az hosszú távon rányomja bélyegét kapcsolatukra.

Az őszinteség természetesen nem azt jelenti, hogy a gyermeket mindent részletbe be kell avatni, elegendő, ha korának megfelelően a számára érthető információknak tudatában van. Egyszerre csak egy dologra szabad koncentrálni, ha kisebb gyermekről van szó. A túl sok információ legalább annyira megzavarja, mintha a szülő semmit sem mondott volna. Tartózkodni kell a túlzásoktól; nem szabad olyan dolgokat ígérni, amit a szülő nem tud teljesíteni.