A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Várjuk, de nem bármilyen áron - pedagógusok, szülők és diákok az iskolanyitásról

Nemes Dóra - 2021-04-14
A beoltottak számának növekedésével fokozatosan újraindul az élet Magyarországon. A folyamat egyik lépcsőfoka az óvodák és az általános iskolák április 19-re tervezett újranyitása, amely azonban sokakat aggodalommal tölt el. A szülők és a pedagógusok attól tartanak, az oktatási-nevelési intézmények lesznek a rohamosan terjedő járvány új gócpontjai.
Várjuk, de nem bármilyen áron - pedagógusok, szülők és diákok az iskolanyitásról

A köznevelésért is felelős szaktárca április 9-én jelentette be az idei érettségivel, valamint az intézmények újranyitásával kapcsolatos elképzeléseit. Mint ismert, a szóbeli vizsgák elmaradnak, az érettségi szünet miatt pedig csak május 10-én ülnek újra iskolapadba a középiskolások.

Az óvodások és az általános iskolások csaknem egy hónappal előbb, már április 19-én kezdenek. Maruzsa Zoltán államtitkár úgy nyilatkozott: a nyitásra minden készen áll.


Szolnoki iskolát fertőtlenít a Magyar Honvédség katonája (Fotó: MTI/Mészáros János)

A Magyar Honvédség 59 településen végzett vírusmentesítést: az egyes egységek összesen 135 intézmény 500 ezer négyzetméterét fertőtlenítették március 16. és április 6. között.

A katedra mögött

Az óvodai, iskolai, bölcsődei és szakképzési dolgozók soron kívüli oltása április elején kezdődött. Az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatója szerint az eddigi két körben 80 százalékos volt a regisztráltak megjelenési aránya, a többiek ezen a hétvégén még fel tudják venni az oltásukat.

Bár a friss kutatási eredmények folyamatosan felülírják az eddigi ismereteinket a vírusvariánsokról, az egyes vakcinák hatékonyságáról vagy az esetleges mellékhatásokról, az biztos, hogy mire újraindul az óvodai-iskolai élet, az új koronavírussal szembeni teljes védettséggel még csak azok rendelkezhetnek, akiket már a kampányszerű oltás előtt beoltottak mindkét dózissal.

Leginkább emiatt nem állnának újra munkába az oktatásban, nevelésben dolgozók április 19-én, állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A PDSZ által végzett, ötezer fő bevonásával készült kérdőívből egyebek mellett kiderült, hogy „a koronavírus-betegség más fertőző betegségekhez hasonlóan igenis markánsan jelen van az oktatási intézményekben”, illetve a válaszadók „kimondottan félnek attól, hogy hagyományos munkarendben térjenek vissza a megnyitott intézményekbe dolgozni”, legalábbis amíg nem alakul ki a szervezetükben a teljes védettség.


Vannak, akiknek bevált a digitális oktatás, másoknak kihívás (Fotó: MTI/Komka Péter)

A statisztika kitér az intézményi ügyeletre is, amelyet a válaszadók tapasztalatai szerint kevesen vesznek igénybe, holott a különböző fórumokon vagy a közösségi médiában rendszeresen találkozni panaszos hozzászólásokkal olyanoktól, akik nem tudják megoldani gyermekük felügyeletét vagy nem boldogulnak az otthoni digitális oktatással.

Nyitás vagy zárás? Iskola a határon

Egy másik felmérés a szülők szemszögéből közelíti meg az újranyitás kérdését. A téma fontosságát mutatja, hogy két és fél nap alatt több mint 85 ezren töltötték ki a kérdőívet. A válaszadók elsöprő többsége, 76,3 százaléka még nem tartja biztonságosnak a tervezett iskolanyitást. A rendszer újraindulását a felső tagozatos gyerekek szülei érzik a legveszélyesebbnek. Bár meglepő, ennek ellenére a megkérdezettek egy része úgy gondolja, hétfőn visszaengedi gyermekét az iskolába.

Ennek hátterében nem is annyira a családra nehezedő gazdasági nyomás áll (ki vigyáz a gyermekre, ha a szülőnek munkába kell mennie?), hanem sokkal inkább az osztályozó vizsgától vagy az évismétléstől való félelem. A szülő ugyan megteheti, hogy a járványhelyzetre hivatkozva nem engedi iskolába a gyermekét, ám hiába van szó igazolt hiányzásról, 250 óra mulasztás után az intézmény – nem kötelező érvénnyel, de – retorzióval élhet.

A Szülői Hang csakugyan a nyitás elhalasztását kéri. Bár sok család küzd anyagi nehézséggel és a gyerekek számára is megterhelő a bezártság, ennek ellenére mégis az élet védelme, a biztonság a legfontosabb. „Várjuk a nyitást, de nem bármilyen áron. Ne veszélyeztessük a gyermekeket, tegyünk meg mindent, hogy ne legyen több árván és félárván maradt gyermek, ne legyen több megözvegyült szülő, ne legyen több pedagógus áldozat”, olvasható a nyílt levélben. A közösség emellett javaslatot tett arra, hogy a szülők bérkompenzációt, a munkáltatók pedig munkahelymegtartó támogatást kapjanak, valamint rendeljék el a felmondási tilalmat.

Természetesen a kérdést illetően a tanulók is hallatják a hangjukat. Az ADOM Diákmozgalom országos felmérésére jelenleg is várják a válaszokat, de a szervezet egyértelmű álláspontja az, hogy az általános iskoláknak egyelőre nem szabad kinyitniuk.


Vajon elkerülhető, hogy gócpontokká váljanak az iskolák? (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A koronavírus tavalyi, első hullámakor még az idősek voltak a legkiszolgáltatottabbak, a fiatalabbak esetében kevésbé tűnt veszélyesnek a fertőzés. A brit mutánst azonban nagyobb arányban hordozzák a gyerekek is, akiknél szintén kialakulhatnak súlyos szövődmények – a Bethesda Gyermekkórházban jelenleg többen is lélegeztetőgépen vannak, de sokan szenvednek az úgynevezett poszt-Covid szindrómától is.

Iván Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja ennek kapcsán azt nyilatkozta a Válasz Online-nak, hogy „a nyitás nyilván növelni fogja a kontaktus- és fertőzésszámot is, ugyanakkor a pedagógusok jelentős része már átesett a fertőzésen és megkapta az első oltását”, és „remélhetőleg nem alakul ki egészségügyi vészhelyzet”.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy április 19-ét követően is, ahol egy pedagógus vagy gyermek megbetegszik, „a kontaktkutatás szabályait kell alkalmazni, és ismét online oktatásra kell átállni”.

Bár az iskolai esetszámok az intézmények nyitását követően nőni fognak, az egészségügy képes lesz megbirkózni a terheléssel, a korlátozásoknak és az óvodák, iskolák bezárásának pedig ez volt az elsődleges célja mind Magyarországon, mind Európában, tette hozzá Iván Kristóf.

Zárva maradni vagy fokozatosan nyitni? Ügyeletet tartani vagy csökkentett osztálylétszámmal működni? Az oltás fontos célja a járvány lassítása és az egyéni védettség kialakítása a súlyos szövődményekkel szemben, ám a biztonsági szabályok, így a szociális távolság betartása legalább ennyire fontos. Az iskolanyitás azonban pont ezt a szempontot hagyja figyelmen kívül, hiszen egy-egy intézményben vagy osztályteremben nagyobb a megfertőződés esélye. Szerintetek mi lenne a jó, biztonságos megoldás? Írjátok meg kommentben!

Indexkép: MTI/Balogh Zoltán

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja