Anyukaként pedig különösen elgondolkodtat, hogy vajon milyen bolygót hagyunk majd gyermekeinkre, és vajon mit tehetünk mi-anyuk, apuk, nagyik, nagypapik - hogy a környezeti károkat mérsékeljük.

Szerintem a sajnálkozásig és felismerésig sokan eljutnak, de  amikor konkrét cselekvésre kerül a sor, nos, akkor úgy járnak, mint sok fogyókúrázó, hogy legyintenek, és azt mondják: majd holnaptól.  Pedig minden nagy utazás egy kis lépéssel kezdődik…

Szerencsénk van ugyanis ökonak lenni manapság könnyebb, mint egy évtizeddel korábban, köszönhetően az alapítványoknak, a média kampányoknak és azoknak a termékeknek, amelyek nem károsítják a természetet. Milliószor hallani ilyen olyan tanácsokat, hogy miként lehetünk a környezetre ártalmatlanok, vagy legalábbis ártalmatlanabbak és ezeknek többségét bizony nem nehéz betartani egy kis odafigyeléssel. Nézzünk ezek közül néhányat:

• ne kérjünk a boltban nejlonzacskót, hanem cipeljünk magunkkal egy kis tatyót és ezzel vásároljunk
• vegyünk energiatakarékos izzókat
• ha nem használjuk elektronikus készülékeinket, áramtalanítsuk őket
• a telefontöltőt ne hagyjuk a konnektorban
• gyűjtsük szelektíven a hulladékot (és reménykedjünk, hogy a kukáskocsi is szelektíven gyűjti majd be)
• ne folyassuk a vizet fölöslegesen
• együnk sokkal több zöldséget, gyümölcsöt és kevesebb húst, mert a tehenek pukija bizony hozzájárul az üvegházhatáshoz!

Ezek egyszerűnek tűnnek, de mégis ki a nyavalyának van kedve este felkelni, hogy áramtalanítsa a ttelevíziót amikor a távirányítóval is ki tudja kapcsolni, miért gyűjtsük szelektíven a hulladékot ha a közkuka közelebb van, és miért zuhanyozzunk le ripsz ropsz, amikor olyan jól esik egy forró fürdő? Én is megkaptam már életem párjától, hogy ha már egyszer gyűjtöm a műanyag flakonokat vigyem is le, ne várjam meg míg összegyűlik két szatyornyi, mert csak a helyet foglalja… Na ja pedig én csak öko akarok lenni. De ez még csak az alapszint, hiszen ezen túl is bőven van lehetőség ökonak lenni:

• használjunk környezetbarát tisztítószereket! Egyrészt alkalmazhatjuk nagyanyáink trükkjeit az ecettel meg citrommal, vagy megvehetjük elég magas áron a környezetbarát termékeket. Én már elhatároztam, hogy kipróbálom a mosódiót, ez például elég költséghatékonynak tűnik.
• vehetünk fair trade-s termékeket, vagy ruhát biopamutból, de ha turkálóban vásárolunk szerintem, még az is belefér…
• biciklizhetünk, vagy sétálhatunk autózás helyett – ez még az alakunknak is jót tesz, és a jelenlegi benzinárak mellett, bizony a pénztárcánknak is
• Igyekezzünk a környezetünkben előállított termékeket megvásárolni, tehát olyanokat, amelyeket keveset kellett szállítani!

Ezeknek a betartása már némileg nagyobb odafigyelést igényel, hiszen kinek van pénze fair trade-es termékeket vásárolni, no és kinek van ideje utána járni, hogy hol lehet kapni, és  az autóról lemondani, szerintem ez is  sokaknak rettenetesen nehéz. De némi akaraterővel erre is képes lehet mindenki.

Aztán van még egy szint, amely teljes elköteleződést jelent, íme néhány lehetőség:

• a bálnák, vagy a gorillák, vagy a jegesmedvék, vagy a pandamacik stb. megmentése
• ökoház építése
• csatlakozás a greenpeacehez .

Ehhez már tényleg harcos aktivistának kell lenni, így a közember feltehetően ezeket nem vállalja be, de az előtte leírtakat minden további nélkül lehet alkalmazni.

Természetesen ezeket az ötleteket a teljesség igénye nélkül soroltam fel, de ha csak ezeket igyekszünk betartani már az is nagyobb koncentrációt igényel, egyszerűen azért mert, nem ezt szoktuk meg. Hiába emlegetik egyre gyakrabban a környezettudatos gondolkodást a legtöbb embernek még nem erre a rugóra járnak az agykerekei.

Ám a gyerekeink miatt és persze magunkért is meg kell próbálnunk felelősen gondolkodni, és cselekedni, hiszen a következő generációnak jó példával kell elöljárnunk, ha jót akarunk ennek a kis bolygónak. Legyünk hát ökoanyuk és ökoapuk, ökonagyik és ökopapik! Próbáljuk meg néha elfelejteni a saját kényelmünket, egy nagyobb cél érdekében és mondjunk le néhány dologról, könnyítsük meg gyerekeink, unokáink életét!