SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Párásítás a lakásban

Dr. Kaszó Beáta [cikkei] - 2011-02-07
A fűtési szezon idején lakásunk levegőjének páratartalma visszaesik, s a mi feladatunk az, hogy optimális mértékben párásítsunk. Minél nagyobb a kinti és a benti levegő között a hőmérséklet-különbség, annál szárazabb lehet a levegő a szobában. Ez elsősorban a központi fűtéses lakásoknál fordulhat elő.

A páratartalom ilyenkor akár 20 százalékra is visszaeshet, ami a bőr, a szem, a nyálkahártyák kiszáradásához vezethet. Egészséges emberben a nedves, csillószőrrel fedett légúti nyálkahártyán megtapadó kórokozókat az állandó ritmusos mozgású csillószőrök eltávolítják a szervezetből. Ezt a védelmi funkciót a száraz levegő hátrányosan befolyásolhatja, könnyebben kialakulnak a légúti fertőzések, száraz köhögés, orrvérzés jelentkezhet. Az ideális páratartalom egy helyiségben 40-60 százalék közötti, de igazán kellemesen 50 százalékos páratartalom mellett érzi jól magát az ember. Emellett természetesen a helyiség hőmérsékletet is figyelni kell (a legjobb a 20-22°C), hisz ez a kettő együttesen befolyásolja a közérzetet. Otthoni körülmények között célszerű beszerezni egy egyszerű műszert (higrométert), mely méri a helyiség aktuális páratartalmát. Ha a páratartalom 40 százalék alatti, akkor a levegő nedvességtartalmának pótlására, azaz párásításra van szükség. Az egészségügyi problémák elkerülésére a hidegpárásítók alkalmasak. Olyan készüléket kell választani, mely a folyadékot apró cseppekké bontja, s páraszerű formában juttatja a szoba levegőjébe. Bár sokan úgy gondolják, megteszi egy radiátorra helyezett edény is, amelybe vizet töltünk, sajnos az igazán hatásos párásítás csak elektromos készülék segítségével érhető el. A levegőbe juttatott víznek ugyanis apró, néhány mikrométer nagyságúnak kell lenni, hogy megfelelően lejuthasson a légutakba.


FIGYELEM! A párásítást azonban nem szabad túlzásba vinni. A 60-70 százalék fölötti páratartalom kedvez a penészgombák és háziporatkák szaporodásának, ami fokozza az allergia kialakulásának valószínűségét. Ilyen esetekben páramentesítővel kell csökkenteni a levegő nedvességtartalmát.
 

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?

Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja