Sokan anélkül állapítják meg magukról a betegséget, hogy orvos megerősítette volna a diagnózist. Nem tudják, hogy más emésztőrendszeri betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket, nem beszélve arról, hogy súlyos kalcium és D-vitamin hiány alakulhat ki a tejtermékek elhagyása miatt.

A laktóz intolerancia tulajdonképpen egy emésztési zavar, aminek lényege, hogy a laktózérzékeny emberek nem tudják maradéktalanul megemészteni, azaz lebontani a tejcukrot. Az ehhez szükséges laktáz (nem összetévesztendő a laktóz, azaz tejcukor szóval) enzimből ugyanis nem termelődik elegendő a szervezetükben. Ha pedig a tejcukor nem a vékonybélben szívódik fel (bomlik két cukorrá), hanem emésztetlenül továbbjut a vastagbélbe, ott zsírsavakká és hidrogéngázzá bomlik le – ez okozza a puffadást, hasmenést, bélgörcsöket. A tünetek enyhék és súlyosak is lehetnek, az egyéni különbségeket a laktáz enzim különböző mennyisége/hiánya okozza.

A szakirodalom szerint az európai lakosság 14-40 százalékát érinti a betegség, bizonyos népcsoportoknál (például a skandinávoknál) gyakoribb az előfordulása. Hazánkban a veleszületett, vagyis elsődleges laktóz intolerancia nagyon ritka, de sajnos jellemző a másodlagos, ilyenkor a kor előrehaladásával alakul ki a betegség – állítja dr. Pálfi Erzsébet.

A szakember szerint azért is veszélyes az öndiagnózis, mert az egyszerűnek tűnő következtetés (ha tejet iszom, tüneteim vannak) téves lehet. Puffadást okozhat ugyanis az ülőmunka, a mozgáshiány, illetve más emésztőszerv-rendszeri betegségek is, mint az irritábilis bélszindróma, a lisztérzékenység, vagy a gyulladásos bélbetegségek. Ezért a kivizsgálás elengedhetetlen, mielőtt diétába kezd valaki. A vizsgálat (hidrogén kilégzési teszt), mellyel megállapítható, hogy laktózérzékeny-e valaki, fájdalommentes. Ha az orvos kimondta a diagnózist, két megoldás van: diéta vagy enzimpótlás (rágótabletta vagy csepp). A diéta laktózszegény étrendet jelent, vagyis csak laktózmentes tejet, tejterméket fogyaszthat a beteg. Ezekbe a szervezetből hiányzó laktáz enzimet ugyanis beleteszik, így már az élelmiszerben elbontják a laktózt.

Érdemes tudni, hogy a tejben van a legtöbb tejcukor (1 dl tejben 5 gramm laktóz van), a tejtermékekben kevesebb: 100 gramm túróban 3 g laktóz, a savanyított (joghurt, tejföl) termékekben még kevesebb, a kefirben a legkevesebb. A friss sajtokban (pl. gomolya és krémsajtok) minimális laktóz van, az érleltekben (füstölt, trappista, ementáli, camember, penészesek, lágy sajt) pedig semmi.

Dr. Pálfi Erzsébet szerint azért sem megoldás a tej fogyasztásának elhagyása, mert a tejtermékek a legjobb kalciumforrások (a sajtban van a legtöbb). A termékcsoport nélkül a szervezet kalcium szükségletét nem lehet biztosítani. A dietetikusok ezért határozottan azt képviselik, hogy napi fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék fogyasztása ajánlott, akár laktózmentes formában.

Tévhitek:

Nemcsak a tehéntej, hanem a kecske-, juhtej is tartalmaz laktózt.
A laktózmentes tejben ugyanannyi cukor van, mint a normál tejben, csak bontva, cukorbetegek figyeljenek erre!
Főzés során ugyanúgy használható a laktózmentes termék, mint a tejtermék. 

Forrás és fotó: Semmelweis Egyetem

betöltés...