A serdülőkor velejárójaként emlegetett akne vulgaris minden életkorban megjelenhet. Így találkozunk a csecsemőkori akne infantummal és a menopauzális bőrtünetekkel is.

A pattanások keletkezésében elsődleges szerepet játszik a tesztoszteron nevű hormon, melyet nagyobb mennyiségben a here termel, de kiválasztja a petefészek és a mellékvese is. Az utóbbi 10-15 évben szegedi kutatók igazolták, hogy maga a bőr is termeli ezt az anyagot, mégpedig "nagyobb" mennyiségben pont a fejen és a törzs dekoltázs területén, ahol a szeborreás vagy akneiform kórképek (pattanások, szőrösödés, hajhullás, bőrzsírosodás stb.) leginkább előfordulnak.

A hormon hatására fokozódik a faggyúmirigyek működése, a kivezető csövük azonban elzáródik a fokozott szaruképzés miatt. Így bennreked a zsírszerű anyag, melynek lebontását sajátos baktérium (Corynebacterium acnis) kezdi meg. Ez egy kémiai ingert ad a szövetek felé, ahonnan az immunsejtek az egyre pirosodó "papula" felé vándorolnak, s ha a bőrünkön jelenlévő Strepto- vagy Staphylococcusok is részt vesznek a gennyes gyulladásban, létrejön a klasszikus pattanás.
    
A belsőelválasztású mirigyek közül egyébként a bőr állapotát, minőségét a pajzsmirigy is befolyásolja - csökkent működése a bőrt és a hajat szárazzá, törékennyé, túlműködése pedig zsírossá teszi, s fokozza a verejtékmirigyek működését is. Emellett tudjuk, hogy a hormonrendszerre gyakorolt hatása révén az idegrendszer túlterhelése, a stressz is fontos szerepet játszik a bőrhibák létrejöttében.

Eszerint a bőrminőség örökletes tényezőkön alapul elsősorban, de a környezeti faktorokat sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Az étrenddel éppúgy ronthatjuk bőrünk állapotát, mint különböző károsító anyagok használatával. Az előbbire jó példa a csokoládé, kakaó, az olajos magvak által provokált akne. Az utóbbiaknál kiemelendő, hogy elsősorban a túl zsíros kozmetikumok, alapozók, púderek eltömeszelhetik a póruskokat, s emiatt keletkezhetnek az arcon pattanások. Bizonyos gyógyszerek (pl. epilepsziaszerek) is kiválthatják az aknét. A dohányzás a bőrt tápláló hajszálerek szűkítésével szintén ronthat a bőr álapotán, az alkohol pedig épp elleknezőleg - tágítva az ereket - fokozza a gyulladásra, hajszálér-tágulatokra való hajlamot.

Ez a jelenség különösen az ún. rozáceás betegeken figyelhető meg. Az arc középső részén, az orron, homlokon, állon jelentkező vörös papulák, pattanások, a diffúz bőrpír mellett nagyon jellegzetes a hajszálerek egyre durvább tágulata. A betegség hátterében gyakran fellelhető emésztési probléma, gyomorbetegség, epekövesség, hasnyálmirigy érintettség. Különleges formája a borvirágos orr, a rhinophyma, amikor a faggyúmirigyek olyan fokú megnyúlása, felszaporodása következik be, ami az orrot teljesen deformálja, helyén krumpliszerű képződmény csúfolkodik.

Néhány évtizede ismert az ajak körüli aknés tünetek képviselője, a periorális dermatítisz. Léterjöttében fontos szerepet játszik a halogén vegyületek fokozott használata (fluórozott fogkrémek) is, így ilyenkor ezek kerülése tanácsos.

A pattanásosság más szakorvosok és kozmetikusok bevonását is szükségessé teheti bizonyos esetekben. Néha belső gócok ugyanis ronthatják a kórképet (gennyes foggyökér, amalgámtömés, mandulagyulladás, húgyuti gyulladások stb.). A szakszerű kozmetikai beavatkozások viszont sokat segíthetnek a kezelésben. Főként a bőrnyugtató pakolások, a nem túl erélyes tisztítások hozhatnak gyors javulást. Az erőltetett "nagykezelések " inkább kerülendők.