Az edzés védi a csontokat

Egészen biztosan nem az ágynyugalom a csontok épségének leghatékonyabb módja - ez derül ki a skót Glasgow Caledonian University kutatásából. Sőt, az eredmények szerint az erősítő gyakorlatok képesek megőrizni a csontok sűrűségét a menopauzán átesett nőknél, a hosszú ideig tartó inaktivitás viszont kifejezetten csökkenti azt.

A tanulmány egyik szerzője szerint a csontritkulásról nem egyértelmű kép él az emberekben. Ez ugyanis az idősödés elkerülhetetlen velejárója, amelyet a mozgás hatékonyan képes lassítani. Az egyetlen titok abban rejlik, hogy az aktivitást rendszeresen kell végezni, ugyanis ha felhagyunk vele, tovább folytatódik a csontok sűrűségének csökkenése.

A kutatók 43 olyan tanulmányt vetettek össze, amelyek 4320 posztmenopauzális nőnél figyelték meg a fizikai aktivitás hatásait. A legfőbb tanulságnak az bizonyult, hogy a mozgás lehet a legbiztonságosabb és hatékonyabb módja a csontritkulás megakadályozásának. Általánosságban az is elmondható, hogy minden mozgásfajta növeli a csontok ásványi anyag tartalmát és kis mértékben csökkenti a törések esélyét, legyen szó aerobikról, erősítésről, sétáról vagy akár tai chi-ról. Sőt, míg a nem mozgók közül 100-ból átlagosan 11 nő szenvedett el törést, addig a sportolók közül mindössze 7-en.   

Az erősítés szerepe döntő

A gerinc csontjainak ásványi anyag vesztése ellen a különböző edzésprogramok kombinációja bizonyult a leghatásosabbnak. Azoknál a nőknél, akik felváltva gyalogoltak, futottak, táncoltak és intenzívebb erősítést végeztek, 3 százalékkal kisebb mértékben volt kimutatható a csontritkulás, mint az inaktívaknál. Az is bebizonyosodott, hogy bár a rezisztencia-edzések (izomerősítések) nem az egyedüli üdvözítő utat jelentik ebből a szempontból, de döntő szerepük van a csontvesztés lelassításában.

Az elképzelésekkel szemben, az úszás sajnos nem abszolút ingere a csontképzésnek, ebben csak a direkt tengelyirányú, tehát álló helyzetben végzett mozgásoknak van szerepe. (Az űrhajósoknál is ezért fordulhat elő, hogy lebegésben nem fejlődik, majd leépül a csont.). Ehhez nem szükséges túlzottan dinamikus mozgást végezni, mert ott nagyobb a törés kockázata és a csont sem épül jobban. Az úszás viszont kitűnő bevezető sport lehet azoknál, akik régen nem mozognak, pár hónap után már jobban terhelhetővé válnak az izmok.

A mozgás orvosság

- A gerincet és a csípőt érinti a legtöbb törés a csontritkulás következtében, amely világszerte közel 200 millió nőt érint. Az osteoporosis tulajdonképpen a csont anyagcseréjének betegsége, aminek következtében csökken a csont tömege, de ezzel párhuzamosan a csont szerkezetében (minőségében) is átalakulás megy végbe, a csontgerendák elvékonyodnak, ami miatt a csont törékennyé válik. A csontritkulás függ a kortól és a genetikától, de rizikótényezők között számos olyan is akad, amely egészségtudatos magatartással elkerülhető. - mondja dr. Dobos Márta, az Oxygen Medical holisztikus szemléletű ortopéd orvosa. - Bizonyítható, hogy a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód jelentősen megnöveli a csontritkulás kockázatát. Utóbbira bizonyíték, hogy a fekvő betegeknél már néhány nap alatt megnő a vizeletben az ürített kalcium mennyisége, ami azt jelzi, hogy a csontbontó folyamatok túlsúlyba kerülnek. Vagyis a fizikai aktivitás lehet a megelőzés és a folyamat fékezésének egyik kulcsa.

Ha a csontritkulás öröklődik a családban, már 40 éves kor körül érdemes csontsűrűség mérést végeztetni, de a menopauza időszakában minden nőnek ajánlott a rendszeres ellenőrzés. Az ortopéd orvos segíthet a megfelelő mozgásforma megtalálásában is.  

Forrás: www.oxygenmedical.hu