A festékes bőrdaganat a 20-30 éves korú nők között a rákhalálozási listán az első, a 30-35 évesek körében pedig a második helyet foglalja el.  Életmódunk változása- több napfény, szolárium, stresszes élet- mind jelentősen növelik a bőrrák kockázatát. Ugyanakkor természetesen kialakulásának valószínűsége nagyon sok tényezőtől, de elsősorban az adott egyén genetikai tulajdonságaitól és a környezeti behatásoktól függ. A családban előforduló bőrdaganat, sok vagy különös anyajegy jelenléte a bőrön, a világos bőr- és hajszín, a sok napozás (beleértve a szoláriumozást is) mind-mind hozzájárulnak a kockázatokhoz.

Ugyanilyen bizonyított tény, hogy napi egy doboz cigaretta elszívása a férfiak esetében tízszeresére, nőknél ötszörösére emeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Erős dohányosok esetében - napi két doboz cigaretta - a kockázat akár 20-30 szoros is lehet. Bár a legtöbben nem szívják le a füstjét, a szivarozás és a pipázás is igen komoly kockázati tényező, akárcsak a marihuánás cigaretta fogyasztása.
 
Brit kutatók nemrégiben feltörték a két halálos daganatfajta génjeinek „kódjait”. Egy Cambridge-i intézetben nyilvánosságra hozták, hogy közel 23 ezer mutációt találtak a tüdőrákos sejtekben és több, mint 30 ezret a melanoma sejtekben, összehasonlítva az ugyanazon személyektől származó normális szövetek sejtjeivel. A kutatásban résztvevő egyik hematológus és rák-genetikus leírta, hogy már 15 szál cigaretta is létrehozhat egy tüdőrákra hajlamosító mutációt, és minden doboz elszívott dohány tulajdonképpen orosz rulett a szervezet számára. Nagy hatású kijelentés lehet az is, miszerint látható a „napfény lenyomata” a melanomás sejtek DNS-mutációiban.
 
Bár a mutációk többsége olyan helyen „landol”, ahol nem történik semmi a génekkel és nem okoz komoly károsodást, de néha egy rákot okozó gént is érint. A tudósok azt is megállapították, hogy a mutációk nem egyenletesen oszlanak el a gének közt: sokan kívül maradnak azon a régión, amelyek kódolják a géneket. Ennek feltételezhetően az az oka, hogy a génkódolásban résztvevő sejtek keményebben dolgoznak a DNS-t ér károk helyrehozataláért.

   
Ezek az eredmények nagyon fontos kérdésekre adhatnak választ a DNS-t érő környezeti és életmódbeli hatásokról, például arról, hogy a karcinogének közvetlenül okoznak mutációkat (vagyis megelőzhetők), vagy éppen a rák zilálja szét a sejtek DNS-helyreállító rendszerét?
A kutatások szerint az előző válaszra nagyobb az esély, vagyis hogy a két rákfajta nagyrészt megelőzhető, hiszen a tüdőrákot okozó cigaretta rákkeltő anyagainak lenyomatát beazonosították a tüdőrákos szövetek génállományában, míg a bőrráknál kimutatható volt az ultraibolya fény hatása. Az igen drága kutatások egyelőre még folynak, és remélhetőleg a súlyos betegségek kezelésében is áttörést hozhatnak, de az már vitathatatlan tény, hogy mi magunk is felelősek vagyunk az egészségünkért.  


A www.oxygenmedical.hu sajtóközleménye a Nature News cikke nyomán.