Cikkünkben bemutatjuk, hogy melyek azok a változások, amelyek esetén érdemes akár soron kívüli is szűrővizsgálatot végeztetnünk.

Mi pontosan az anyajegy?

Az anyajegyek a bőrön megjelenő olyan elváltozások, amelyek a környező bőrfelszíntől színükben, textúrájukban eltérnek. Kialakulásuk módja szerint megkülönböztetjük a festékes (pigmentált) anyajegyeket, amelyek a pigmenttermelő sejtek, azaz a melanociták zavara következtében jönnek létre; illetve a vaszkuláris vagy más néven éranyajegyeket, amelyek a bőrben található erek túlnövekedése miatt alakulnak ki.

A legtöbb anyajegy jóindulatú, és legfeljebb esztétikai okokból igényel kezelést. Bizonyos esetekben ugyanakkor az anyajegyek komolyabb mögöttes egészségügyi problémákra is utalhatnak, és különféle rizikófaktorok – így például az UV-sugárzás – hatására bőrrák (melanóma) is kialakulhat belőlük. Emiatt, ha változást észlelünk az anyajegyek megjelenésében, javasolt orvoshoz fordulni, de akár a megelőzés céljából is ajánlott rendszeresen szűrővizsgálatot végeztetni. Az anyajegyszűrés keretében szükségessé válhat a sebészet felkeresése is, ahol a kimetszést követően kerül sor a szövettani vizsgálatra, amelynek segítségével megállapítható, a kimetszett képlet mutat-e rosszindulatú elváltozást.

Az anyajegyek típusai

Az anyajegyeknek alapvetően három fő típusát különböztethetjük meg:

• A veleszületett anyajegyek (congenitalis naevus) már a születésünkkor is rajtunk lehetnek, de legkésőbb az első életévünkön belül kialakulnak. Méretük az egészen kicsi, 1,5 cm-nél is kisebbtől az óriási felületű, akár a 20 cm-es nagyságot is meghaladóig terjedhet.
• A szerzett anyajegyek általában a pubertás alatt vagy felnőttkorban jelennek meg. Jellemzően kis méretűek, szabályos alakúak és jól körülhatárolhatóak. Felületük a legtöbbször sima, lapos, színárnyalatuk pedig világos bőrszínű, de akár sötétbarna vagy fekete is lehet.
• Az atípusos anyajegyek (dysplasticus naevus) szabálytalan formájúak, körvonaluk nem határolódik el élesen a normál bőrfelülettől. Színük egészen változatos lehet: fekete, sötétbarna vagy akár vörös változata is előfordulhat, emellett a pigmenteloszlás sem mindig egyenletes bennük, így pöttyösek vagy foltosak is lehetnek. Az atípusos anyajegyek esetében magasabb a kockázat, hogy rosszindulatú elváltozássá váljanak, ezért az ezekben bekövetkező változásokat fokozottan figyelnünk kell.

Milyen esetekben lehet szükség anyajegyszűrésre?

Az anyajegyeink önellenőrzése során segítséget jelenthet az angol kifejezésekből rövidítése alapján elnevezett ABCDE-szabály, amely meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeket érdemes mérlegelnünk:

• Az A az aszimmetriát jelöli: a rosszindulatú bőrelváltozások jellemzően aszimmetrikusak, szabálytalan alakúak, ezért az ilyen alakváltozásokat mindenképpen ajánlott figyelemmel kísérni.
• A B a border, azaz a határ rövidítése: árulkodó jel, ha az anyajegy szegélye egyenetlenné válik, illetve elmosódik, nem különül el élesen a normál bőrfelülettől.
• A C (color) a színre vonatkozik: az anyajegy színárnyalata megváltozik, világosabb vagy sötétebb lesz. Rosszindulatú elváltozást jelezhet, ha az anyajegy színében egyenetlenséget figyelünk meg.
• A D a diameter, vagyis az átmérőt jelenti: amennyiben az anyajegyek átmérője meghaladja a 6 mm-t, nagyobb lehet a melanóma kockázata.
• Az E (evolving) az anyajegy fejlődésére utal: a melanóma hatására az anyajegyek megnőhetnek, illetve a színük vagy az alakjuk is megváltozhat. Emellett akár azt is tapasztalhatjuk, hogy viszketnek vagy véreznek.

Ha egy anyajegy a fentiekből legalább két vagy több jellemzőt mutat, akkor érdemes orvosi vizsgálatot végeztetni, mivel ezek a jelek a melanóma kialakulásának jelei lehetnek. Az ABCDE-szabály kifejezetten hasznos lehet a korai felismerés és az időben történő kezelés szempontjából.

Hogyan zajlik az anyajegyek eltávolítása?

Az anyajegyek eltávolítása általában a bőrgyógyász vagy sebészeti szakrendelésen történik. Az eltávolítás történhet kiégetéssel, fagyasztással, lézerrel, valamint sebészeti úton, szikével is. Utóbbi módszer kiemelt előnye, hogy az anyajegy szövete a kimetszés után ép marad, így elvégezhető a szövettani vizsgálat, amiből egyértelműen megállapítható a melanóma esetleges jelenléte.

A sebészeti anyajegy-eltávolítás első lépése a műtéti terület fertőtlenítése és steril anyaggal történő elszigetelése. Helyi érzéstelenítést követően megkezdődik az anyajegy kimetszése babérlevél alakban, a biztonsági zóna ráhagyásával. Ezután következik a seb összevarrása, majd a sebre plasztikai csíkok kerülnek, ami a gyorsabb és esztétikusabb gyógyulást segíti. A sebre steril kötés kerül, majd a testtájtól függően 1-3 hét múlva kerülhet sor a varratszedésre.

Az anyajegyszűrést érdemes legalább évente egyszer, megelőzés céljából elvégeztetnünk, ám ha bőrelváltozást tapasztalunk, akár soron kívül is ajánlott a szakorvos felkeresése, ahol a pontos diagnózis után megállapítható, hogy szükséges-e a műtéti eltávolítás.

betöltés...