Hogy milyen megoldások lehetségesek? –erről beszélgettünk Dr. Urbancsek János professzorral a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályának vezetőjével.

- Milyen mértékű probléma napjainkban a meddőség Magyarországon? Hol állunk nemzetközi összehasonlításban?

- Konkrét adatok nem állnak rendelkezésünkre. A párkapcsolatok 15-20 %-a tekinthető meddőnek, és ez megfelel a fejlett ipari országoknál előforduló meddőség gyakoriságának. Annyi bizonyos, hogy az andrológiai meddőségek száma nőtt az utóbbi időben. Magyarországon várható a meddőség számának további növekedése, mert jellemző, hogy egyre későbbi életkorban várható a gyermekvállalás. Ez magával vonja azt, ha gyermeket szeretnének 35 éves kor felett, akkor már nem biztos, hogy ez spontán sikerül. A nők a karriert részesítik előnyben és ennek következtében később, gondolnak a gyermekvállalásra, amikor a biológiai óra lehet, hogy már megállt, vagy legalábbis lelassult.

- Mi lehet az oka annak, hogy a jóléti társadalmakban a meddőség súlyos társadalmi probléma, míg a fejlődő országokban ez ismeretlen gond? A meddőség előfordulása egyenesen arányos a jóléttel?

 - Míg a fejlett országokban a későbbi gyermekvállalás, addig a fejlődő országokban inkább a kismedence fertőzések talaján kialakuló petevezeték lezáródás az, ami nehezíti a teherbeesést. Valaki élhet jólétben és gondolhat arra, hogy a petefészek működése véges és még a 30-as éveiben gondol a gyermekvállalásra. A jólét nem hiszem, hogy kapcsolatban hozható a meddőségi problémával. Nyilvánvalóan rosszabb szociális körülmények között élők esetében a fertőzésekre való hajlam nagyobb és a kismedencei fertőzések, előfordulása gyakrabban fordulhat elő és itt is más az ok. Ha valaki jólétben él és éppen a jólét miatt nem gondol arra, hogy a petefészek működés az véges lesz és későn jelentkezik akkor az szintén meddőségi problémába csúszhat bele.

- Milyen gyakorlati fajtái vannak az asszisztált reprodukciónak és hogyan zajlanak?

- Asszisztált reprodukciónak nevezzük mindazon kezeléseket, amelyeknek a célja, hogy a valamilyen oknál fogva zavart szenvedett a reproduktív működést helyreállítsa. Az ivarsejtek találkozásának megfelelő biztosítása. Ennek megfelelően több lehetséges formája van az egyszerűtől a bonyolultig. Az egyszerűn értem a tanácsadást, amikor a betegnek megmondjuk, hogy milyen, a gyógyszertárakban kapható vizelet teszt segítségével állapíthatja meg, az ovulációja mikorra várható, hogy a házastársi együttlét optimális időpontját meghatározhassa és ennek segítségével, hogyan juthat terhességhez. Ha kiderül, hogy a petefészek működésével van valami probléma, hormonális vagy funkcionális petefészek működési zavar, ami lehet akár a központi idegrendszerből kiinduló zavar, akkor a petefészek stimulációval érhetünk el eredményt és ez is egy asszisztált reprodukciós eljárás. Ovulációt, vagyis tüszőérést biztosítunk a pár nő tagjának. A probléma az is lehet, hogy az andrológiai rész zavart, férfi sperma képe eltér a normálistól. Gondolok a hímivarsejtek számbeli-, mozgásbeli-, alaki eltérésire. Ebben az esetben, egyszerű módszerként ondófelhelyezés, mint kezelés jöhet szóba. Amikor súlyos andrológia rendellenesség áll fenn, akkor beszélhetünk a bonyolult módszerről a szervezeten kívüli megtermékenyítésről. Erre kell gondolnunk akkor is, amikor a petevezeték elzártsága, vagy a hiánya az oka a meddőségnek. Ezek a kezelésnek a fő irányai, de meg kell említeni azt is, hogy asszisztált reprodukció az is, amikor valakinek van egy myomája (a méh jóindulatú daganata) vagy a méh üreg deformitása, mely az embrió beágyazódását akadályozza. Ezek műtéti megoldása is tágabb értelemben asszisztált reprodukcióra tartozik.

- Milyen a kezelések eredményessége és milyen költségvonzata van a jelenlegi szabályozás szerint?

- Ha bármely asszisztált reprodukciós kezelést is vesszük, gyakorlatilag az eredményesség nagyon hasonló, vagyis 25-30 %. Ez az eredmény nagyon jó, ha van egy egészséges házaspár és rendszeres fogamzásgátlástól mentes házaséletet élnek. Annak az esélye, hogy abból terhesség létrejöjjön szintén 25-30 %. Amikor asszisztált reprodukciót végzünk, akkor egy olyan meddőpárt hozunk erre a természetes teherbeesési esélyre, ami valamilyen zavar miatt nem adott, például a petevezeték lezáródott vagy extrém rossz minőségű spermaképpel állunk szemben. Ha ezeket a faktorokat, ami 0 %- hoz, vezetnek, mi megjavítjuk, akkor hozzuk fel a párt arra a természetes teherbeesési esélyre, ami 25-30 %.

- Ismerünk több olyan esetet, amikor a pár egyik tagjánál sem találnak semmiféle organikus problémát, mégis sikertelen a reprodukció természetes és asszisztált úton is. Lelki eredetű oka is lehet ennek?

- Szerintem a pszichés eredetű ok a meddőségi esetek 20-30%-ban csak kiegészítő szerepet játszik a probléma kialakulásában. Az kétségtelen, hogy a pszichének nagy szerepe van akár a meddőség kialakulásában, vagy akár egy asszisztált reprodukciós kezelés eredményességében.  
A stressz súlyos esetben vezethet a gyermekáldás elmaradásához, a kezelés eredményességének rontásához. Gyakran találkozunk azzal, hogy a beteg már az első találkozás vagy a várakozás ideje alatt úgy érzi, hogy ezt a gondot levette a válláról, átadta egy intézménynek és a stresszt levetve magáról már az első vizsgálat után teherbe, esik, vagy a kivizsgálás alatt, ami egy-két hónapig eltarthat. Ez egy jó példa arra, hogy a pszichének van szerepe a meddőség kialakulásában. Nyilvánvalóan kell keresni szervi, illetve egyéb okot is.

- Ennek figyelembe vételével gondoltak-e arra, hogy előzetesen felkészítsék a párokat a stressz mentességre?

- Vannak ilyen központok, ahol pszichológusok foglalkoznak a felkészítéssel a problémák kibeszélésével, ami bizonyos pároknál eredményes lehet, bár hangsúlyozom, hogy csak akkor, ha szervi elváltozás nincs a háttérben.

- Korunk népbetegsége a stressz. A stressznek milyen szerepe van a meddőség kialakulásában, hogyan befolyásolja a fogamzó képességet?

-A stressz a központi idegrendszeren keresztül hat. Ahhoz, hogy a petefészek normálisan működjön és havonta egy tüsző, kiválasztódjon, és ebből egy tüsző megérjen, majd a petekilökődés megtörténjen, ahhoz az kell, hogy a központi idegrendszerben az agyalapi mirigyből egy bizonyos hormon a gonadotrop hormon (tüszőérés serkentő) egy megfelelő pulzációs módon, óránként, másfél óránként kerüljön a szervezetbe. Létezik a petefészek –agyalapi mirigy,- hypothalamus, agykérgi tengely, aminek hibátlan működése kell ahhoz, hogy a normális peteérés megtörténjen. Ha ez a stressz által gátlás alatt van, a folyamat nem következik be. Nemcsak pszichés megterhelés, hanem fizikai megterhelés is vezethet meddőséghez. Az extrém sportot űző atléta nőknek a teljesen rendszertelen vérzésének hátterében, különleges megterhelés, hormonális funkciózavar áll.

- Napjainkban súlyos etikai kérdésként vetődött fel a maradék ivarsejtek felhasználhatósága. Önnek mi a véleménye ebben a kérdésben?

- Ha van több petesejtünk mindegyik megtermékenyítésre, kerül, azért hogy minél több embriónk legyen ahhoz, hogy a legjobbakat kiválaszthassuk a beültetéshez. Ha van olyan embrió, ami nem kerül beültetésre, de viszont morfológiai sajátosságai alapján alkalmas terhességet létrehozni, akkor ezek fagyaszthatók. Egy későbbi ciklusban ezt beültethetjük. A tíz embrióból beültetünk kettőt, a maradékból 5-6 alkalmas morfológiailag a fagyasztásra, ami nem alkalmas azok megsemmisítésre kerülnek.

Vörös Éva

www.obudairendelok.hu