SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Influenza, szív- és daganatos betegségek megelőzése szelénnel

Prof. Dr. Balázs Csaba [cikkei] - 2008-12-02
Az őszi-téli időszakban gyakori vírusos eredetű megbetegedések, náthás tünetek enyhítésére a házipatika jól bevált módszere a fokhagyma különböző formában történő fogyasztása. Természetesen nem az erős illat az, ami ezután a vírusokat távol tartja, sokkal inkább a fokhagyma szelén tartalma. Prof. Balázs Csaba endokrinológus elmondta, a szelén segítségével szívünk egészsége is megóvható, megelőzhetők a daganatos betegségeket, sőt a termékenység is fokozható.

A periódusos rendszer 34. elemét 1817-ben Berzelius fedezte fel és Selene Holdistennő nyomán szelénnek nevezte el. A görög mitológiában Selene, vagy Szeléné az ősi hold istenség megszemélyesítője. A Hold általában a női princípium, az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának, változékonyságának jelképe.
Az elnevezés nem lehet véletlen, hűen tükrözi a szelén egyik csodálatos képességét, fertilitást javító hatását. A British Journal of Urology folyóiratban közölt kutatási eredmények a vizsgált 64 meddő, vagy csökkent nemzőképességű férfi esetében egyértelműen kimutatták, hogy napi 100 mikrogramm szelén 3 hónapon át történő szedésével javult az ondósejtek vándorlási képessége. A szelén mindkét nem esetében fontos szerepet játszik a termékenység megőrzésében, a várva várt terhesség időszakát megelőzően különösen lényeges pótlásáról gondoskodni, hiánya ugyanis a gyermeknél szívfejlődési rendellenességekhez vezethet. A szelén szerepe a későbbi életszakaszban is kulcsfontosságú a szívizomzat védelmének szempontjából. Anti-atherogén hatásánál fogva növeli a HDL („jó”) koleszterin arányát a vérben, védelmet nyújt az infarktussal, szívbetegségekkel szemben.

A sejteket károsító szabadgyökök fokozott termelődéséhez vezetnek olyan állapotok, amelyekkel nap, mint nap találkozunk. Ilyen a stressz, a szennyezett levegő, a különböző vegyszerek, amelyek akár környezetünkben, akár az elfogyasztott táplálékban találhatóak. A szabadgyökök sejtkárosító hatása a szervezet egészében jelentkezik. Az un. oxidatív stressz, vagyis a szabadgyökök képződésének folyamata az egyes szerveken különböző elváltozásokat képes létrehozni. Ilyenek például a már említett szívproblémák mellett a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, az agyi területen a stroke, a tüdő területén az asztma, de hozzájárulhat több szervet érintő kórképek kialakulásához is, mint a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások.

A szabadgyökök ellen az antioxidánsok nyújtanak védelmet. Kevesek által ismert tény, hogy az E és C-vitaminok mellett a szelén is kiváló antioxidáns. Ezen hatását az Egyesült Államokban Prof. Margaret Rayman vizsgálta. Kutatásában igazolta, hogy az ország azon területein, ahol alacsonyabb a szelén szint, gyakoribb a daganatos megbetegedések előfordulása. A szelén jelentősége a következő szervek daganatos megbetegedései elleni védelem terén igazolt: prosztata, pajzsmirigy, máj, hasnyálmirigy, vastagbél és mell. A Cornell University és a University of Arizona 5 éven át tartó vizsgálata igazolta, hogy napi 200 mikrogramm szelén adagolásával 65 százalékkal csökkenthető a prosztatarák, 58 százalékkal a vastagbélrák, 46 százalékkal a tüdőrák és 39 százalékkal az egyéb daganatos megbetegedések okozta halálozás.

Az antioxidánsok, így a szelén is anti-aging hatásúak, vagyis csökkentik az öregedés jeleit. Egereken végzett kísérletek során a szelén hiányos egyedeken kifejezett öregedést írtak le. Azokban az országokban, mint például Japán, ahol a szelénellátottság jobb, magasabb az átlag életkor is. A szelén anti-aging hatása azon túl, hogy késlelteti a sejtek öregedését agyműködést serkentő képességében is megnyilvánul.
Számos kedvező hatása mellett a téli időszakban leginkább a szelén fogyasztásának antivirális előnyeit élvezhetjük. 2005-ös felmérések alapján az inluenza járvány Európa azon országaiban volt különösen nagy mértékű, ahol alacsony szelén szint jellemző. Magyarország a szelén hiányos országok közé tartozik, a táplálék szelén tartalma ugyanis attól függ, hogy a talajban, ahol a növény termett, vagy az állat legelt, mennyi volt a szelén.
A hazánkra jellemző alacsony szelén tartalmú termőtalaj miatt a természetes források - magas szeléntartalmú brazil dió, tenger gyümölcsei, szárnyasok és vörös húsok rendszeres fogyasztása - mellett ajánlott a szelén kiegészítő készítményekből történő pótlásáról is gondoskodnunk.

A megelőzési céllal adott szelén napi dózisa 50 ug. Bizonyos betegségek esetén ez az adag emelhető, azonban a pontos mennyiség megállapítása minden esetben szakorvos feladata. Orvosi ellenőrzés nélkül a gyógyszer szedése nem javasolt. Mivel 50 ug-ig általában nem toxikus, ezért ebben a dózisban szedhető, de a gyógyszer szedésének időtartamát orvos határozza meg.

www.allergiakozpont.hu

betöltés...
betöltés...
Prof. Dr. Balázs Csaba

Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?

Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja