Vizelettartási problémák bármelyik életszakaszban előfordulhatnak és ez egyáltalán nem annak az egyértelmű jele, hogy a testünk elhasználódott, nincs egyenlőség a kettő között. Sőt, az inkontinencia nagyon gyakran a kimondottan aktív és komoly életerőt, masszív erőkifejtést igénylő tevékenységek – és nem valamilyen betegség – közben jelentkezik. Legjobb példa erre a gyermekvállalás. A terhesség és a gyerekszülés nem betegség és mégis járhat inkontinenciával. Annyi azért bizonyos, hogy bármi is az oka a vizelettartási problémáknak, beszélni nem szoktunk és nem is szeretünk róla. Persze szégyenkezni se szeretünk emiatt, de mégis általában ezt tesszük, holott a megfelelő kezeléssel a tünetek mérsékelhetők vagy akár meg is szüntethetők.

Mi az a Kontinencia Hét?

A 2009 óta minden júniusban szervezik a Kontinencia Világhetet (Word Continence Week). Ennek az a célja, hogy oldja a vizelettartási probléma körüli tabukat, és ráirányítsa a társadalom figyelmét a megoldási lehetőségekre. Ez a törekvés állt a június 17-én, a Tena Lady támogatásával megrendezett panelbeszélgetés központjában is: nyíltan és közérthetően beszélni erről a témáról, hogy minél több érintetthez jussanak el a szükséges információk és bátorságot adjon a cselekvéshez. (A vizelettartási probléma ma Magyarországon több százezer egyébként egészséges, és legalább ugyanennyi – az inkontinenciával valamilyen módon összefüggő betegségben szenvedő – embert érint. Közülük csak minden ötödik kér és kap szakértői segítséget a problémája megoldásához.) 

Egy rejtőzködő probléma, amiről nem szokás beszélni

Az Európai Urológiai Társaság (EAU) egy most megjelent átfogó tanulmányban elemezte az inkontinencia egészségügyi, társadalmi-gazdasági és környezeti költségeit az EU-ban. A tanulmány megállapítása szerint mintegy 55-60 millió európai szenved valamiféle vizelettartási zavarban.

Ezek olyan, könnyen észlelhető egészségügyi problémák, amelyek jelentősen befolyásolják a betegek és szeretteik életét, a nemzeti egészségügyi rendszereket, a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat. A kontinencia problémák negatív következményei nemtől, kortól és társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül súlyosan hátrányos hatással lehetnek az életminőségre. A betegek és gondozóik esetében pl. a fizikai, pszichoszociális és gazdasági következmények a társadalmi funkciók végletes beszűkülését is eredményezhetik. A vizelettartási zavarok gyakran járhatnak együtt más, olyan súlyosabb (társ)betegségekkel, mint a prosztatarák, hólyagrák és méhnyakrák is, amik kezelése önmagában is kontinencia problémákat okozhat. 

Bármilyen inkontinencia előfordulási aránya nőknél
(középbecslés /alacsony/magas)

Bármilyen inkontinencia előfordulási aránya férfiaknál
(középbecslés /alacsony/magas)

Az érintettség aránya országonként változó, és természetesen nagy a különbség a nők és a férfiak érintettsége között. (De látható, hogy ez a régebben jellemzően női betegségnek tartott probléma, immár jelen van a férfi lakosság körében is.)

A részletes adatokat nézve kiderül, hogy Magyarországon a nők 14%, a férfiak 4%-a érintett a problémában. Ezzel a legalacsonyabb érintettségű országok közé tartozunk, azonban ismerve a magyar lakosság általános egészségi állapotát és egészségtudatosságát, feltehetőleg ez nem azért van mert ennyire „jól állunk”, sokkal inkább azért, mert nálunk a többi európai országhoz képest jóval kevesebb a felismert, kezelésbe vont beteg. 

Az inkontinencia kezelése nemzetgazdasági érdek is 

Az Európai Unióban 2023-ban a kontinencia problémák közvetlen és közvetett költsége elérte a 69 milliárd eurót, mely 2030-ra 86,7 milliárd euróra is növekedhet, amennyiben nem hozunk nemzeti és összeurópai szinten intézkedéseket. A költségek legnagyobb része ún. termelékenységi veszteség (munkahelyi hiányzások és gondozói költségek), ez teszi ki az összköltség 42%-át. A különböző egészségügyi költségek összesen pedig a maradék 58%-ot, aminek a felét az inkontinencia eszközök adják, és csak a maradék a közvetlen kezelési költség.

Az inkontinencia gazdasági terhe betegenként, évente 2023-ban [euro]

A részletes adatok alapján Magyarországon kontinencia problémák okozta költség 2023-ban mindösszesen mintegy 188 milliárd forint volt. (Ebből 63,5 millió euró volt a férfi, és 403 millió euró volt a hölgyek betegsége által okozott költség.)

A felmérés elkészítői azt is kiszámolták, hogy változatlan körülmények esetén ez Magyarországon 2024-2030 között összesen mintegy 1500 milliárd forint költséget okoz majd! (ez a 2025-ös magyar költségvetés egészségügyre fordított teljes kiadásának egyharmada)

Emberi méltóságot, minőségi kontinencia ellátást!

Számos módja van a kontinencia eredményeinek javítására: a fokozott megelőzés, a jobb ellátás, a támogató beavatkozásokhoz - beleértve a kezelést - történő jobb hozzáférés és a befogadóbb környezet révén. Sokkal többet kell tenni a közvetlen költségek, valamint a betegekre, gondozóikra és a társadalomra háruló terhek csökkentése érdekében! Fel kell ismernünk, hogy az inkontinencia problémák kockázata gyakran összefügg azokkal az állapotokkal, amelyek az életkor előrehaladtával fejlődnek vagy súlyosbodnak, és hogy a hosszú távú informális gondozás terhe továbbra is aránytalanul nagy mértékben a nőkre hárul. 

A kapcsolódó egészségügyi költségek, az elvesztett termelékenység és a romló életminőség jelentős terhet ró az egyénekre, gondozóikra és családjaikra, valamint a társadalomra. Az egészségügyi szakemberek és az informális gondozók minden erőfeszítést megtesznek a különböző egészségügyi rendszerek korlátain belül; azonban a jelenlegi rendszerek még nem teljesen alkalmazkodtak a kontinencia gondozás támogatásához. Mindezeken túl a feleslegesen és / vagy rosszul felhasznált eldobható inkontinencia termékek nagyon nagy elkerülhető környezeti terhet is jelentenek.

Az európai és uniós tagállamok politikái és törvényei hajlamosak elhanyagolni az inkontinencia gondozást, annak előfordulása, súlyossága és a rendelkezésre álló megoldások ellenére. Ha nem teszünk lépéseket a kontinencia egészségének támogatására, az inkontinencia jelentős egészségügyi problémává válik Európában, amit az elöregedő társadalom súlyosbít. 

Mi az az Urge To Act?

Az Európai Urológiai Társaság (EAU) által kezdeményezett, de később számos más szervezet (európai betegszervezetek a témakörben, valamint releváns orvostársaságok) által támogatott cselekvési terv 2025. június 5-én került bemutatásra az Európai Parlamentben.

Az „Urge to Act” Manifesztó és a „Transforming EU Continence Health” dokumentum gyakorlatias ajánlásokat fogalmaz meg:

1. EU stratégia kidolgozása – közös koncepció az átfogó nemzeti intézkedési tervekhez 
2. Tudományos kutatás és adatgyűjtés – Horizon Europe, EU4Health és EHDS révén
3. Prevenció és megelőző szolgáltatások – közösségi alapú ellátás, képzett szakemberek 
4. Hozzáférés biztosítása – terápiákhoz, fehérneműkhöz, megfelelő WC-hálózat biztosítása nyilvános és munkahelyi környezetben 
5. Környezeti fenntarthatóság – újrahasznosítható termékek támogatása, szelektív gyűjtés ösztönzése 
6. Támogatás az informális gondozóknak – képzés, pszichológiai és pénzügyi támogatás biztosítása 
7. Közösségi tudatosság növelése – kampányok, egészségügyi oktatás, nők és férfiak szemszögéből egyaránt

Csepptérkép

Csepptérkép – első magyarországi online problématérkép készül a Magyar Kontinencia és Urogynekológiai Társaság (MAKUT) szakmai támogatásával, amiben arra keresik a kutatók a választ, hogy mi jelenti a legnagyobb problémát az inkontinenciában érintetteknek, Magyarországon. Az online felmérés a 2025-ös Inkontinencia hét apropóján indul, az eredményeket 2025 őszén tárják majd a nagyközönség elé.