Életmentés-Elsősegély Egészségügyi vészhelyzetben

Az élet kiszámíthatatlan, és vészhelyzetek bármikor, előzetes figyelmeztetés nélkül is előfordulhatnak. Ilyenkor minden másodperc aranyat ér: a tét nemcsak egy ismeretlen vagy egy barát élete lehet, hanem akár a sajátunk is. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy pontosan ismerjük azokat a legfontosabb lépéseket, amelyekkel időben és hatékonyan reagálhatunk. A keringési leállások, szívrohamok, légúti problémák (például fulladás), stroke és súlyos sérülések során a gyors beavatkozás szó szerint életet menthet.

Az elsősegélynyújtás és az életmentő beavatkozások kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy „Miért kellene ezt tudnom? Nem vagyok egészségügyi szakember!” Erre a válasz egyszerű: a váratlan események nem válogatnak szakmai háttér vagy felkészültségi szint szerint. Bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor döntő fontosságú, hogy ismerje a helyes cselekvési sorrendet és tudja, hogyan alkalmazzon néhány létfontosságú fogást vagy technikát.

Az életet veszélyeztető helyzetek áttekintése

A mindennapok során számos olyan egészségügyi vészhelyzet fordulhat elő, amely gyors beavatkozást igényel. Bár a megfelelő segítségnyújtás módját most nem részletezzük, érdemes megismerni a leggyakoribb eseményeket és azok legfőbb jellemzőit.

1. Szívroham
A szívroham vagy szívinfarktus általában a mellkas közepén tapasztalt erős, szorító vagy nyomó érzéssel jelentkezik, ami kisugározhat a bal karba, hátba vagy az állkapocsba. Gyakori kísérő tünet a verejtékezés, az erős szívdobogásérzés, a légszomj és a nagyfokú gyengeség. Sokszor a hirtelen fellépő halálfélelem is megjelenik.

2. Stroke
A stroke-ot általában hirtelen jelentkező féloldali zsibbadás, bénulás vagy arctorzulás jelzi. Előfordulhat beszédértési és beszédképzési nehézség, hirtelen látásvesztés vagy kettőslátás, illetve egyensúlyvesztés, szédülés. A stroke tünetei gyakran csak az egyik testfélen észlelhetők, és legtöbbször azonnali ellátást igényelnek.

3. Fulladás
Fulladás esetén a levegőáramlás akadályozottá válik. Ez leggyakrabban idegen test okozta légúti elzáródásból, vízbefúlásból vagy más légzési zavarokból ered. A legszembetűnőbb jelek közé tartozik a köhögés, a ziháló, sípoló légzés, illetve a kékes árnyalatú ajkak és körmök megjelenése. Teljes légútelzáródásnál a beteg nem tud hangot kiadni, levegőt venni vagy köhögni.

4. Anafilaxiás reakció
Az anafilaxia gyorsan kialakuló, súlyos allergiás reakció, amelyet például ételek, rovarcsípések vagy gyógyszerek válthatnak ki. Jellemző tünet a bőrpír, a csalánkiütés, az arc- és nyelvduzzanat, valamint a légszomj és a szédülés. Súlyos esetben a vérnyomás hirtelen zuhan, ájulás és sokkos állapot is előfordulhat.

5. Súlyos sérülések
Közúti baleset, esés vagy egyéb trauma következtében jelentkezhetnek nyílt törések, mély sebek, erős vérzés vagy fejsérülés. A nagymértékű vérveszteség hamar kritikus állapotot idézhet elő, amit gyakran szédülés, gyengeség, sápadtság és hideg veríték kísér.

6. Eszméletvesztés
Az ájulás vagy a rövidebb-hosszabb ideig tartó eszméletvesztés további kiváltó okai lehetnek a hirtelen vérnyomásesés, agyrázkódás, extrém szívritmuszavarok vagy cukorbetegségben bekövetkező vércukorszint-ingadozás.

Összegzés
A felsorolt helyzetek mindegyike azonnali figyelmet igényel, hiszen a megfelelő reakció kulcsfontosságú lehet az egészség vagy akár az élet megmentése szempontjából. Az egyes vészhelyzetekben szükséges lépésekről és további teendőkről a linken találhat  részletes útmutatóban olvashat.