A kisajakplasztika iránti igény 2012 és 2017 között 218 százalékkal, 2021-ig további 20 százalékkal nőtt.^[1] Az emlő-, az orr- és hasplasztika mellett a kisajak műtéti úton történő formálása, esetleges aszimmetriájának korrigálása az egyik legkeresettebb nőgyógyászati esztétikai beavatkozás a világon a beavatkozások számát tekintve.

Sok esetben funkcionális oka van – a külső nemi szervek anatómiája például irritációt okoz a fehérnemű viselésekor, bizonyos sportok végzésekor, intim együttlét során – a műtétet választók többsége mégis főként esztétikai megfontolások miatt keresi fel nőgyógyászát.

"2019-ben világszinten 164 ezer kisajakplasztikát végeztek^[2], ez a szám mára azonban lényegesen magasabb lehet, hiszen csak az Egyesült Államokban 45%-os növekedést tapasztaltak ez idő óta"

– mondja dr. Géczi András Mihály, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának munkatársa, a tanulmány első szerzője.

Az igény növekedésével párhuzamosan az alkalmazott műtéti eljárások száma is bővült, ám arra vonatkozóan, hogy melyik a legbiztonságosabb módszer, mely eredményével a páciensek a leginkább elégedettek, nincs iránymutatás.

A Semmelweis Egyetem kutatói ezért a ma elérhető valamennyi eljárást (klasszikus sebészeti, lézeres, rádiófrekvenciás) értékelték azok kimenetele és a páciensek elégedettsége alapján.

Közel 3600 nő adatait összegezve megállapították, hogy alkalmazott módszertől függetlenül a kisajak-plasztikai beavatkozásoknál a szövődmények aránya elenyésző (kevesebb mint 0,5 százalék).

A páciensek elégedettsége ugyanakkor kimagasló (95 százalék) – más plasztikai beavatkozásokkal összevetve is.

A legnagyobb, közel száz százalékos elégedettséget az úgynevezett de-epithalizációs technika alkalmazásakor tapasztalták. A hagyományos, szikével végzett beavatkozások esetében a szövődmények előfordulása (vérzés, gyulladás, hegesedés) magasabb volt, mint a lézerrel végzett műtéteknél, a lézer és rádiófrekvencia használata szintén okozhat szövődményeket, ha a dózist nem megfelelően állítják be, mutat rá a tanulmány.

Legkevesebb szövődménnyel a rádiófrekvencia használata jár: ez, a világszinten egyelőre kevésbé gyakori módszer a beavatkozás költségei miatt nem terjedt még el.

Annak megítélése, hogy szükség van-e beavatkozásra, szubjektív. A döntést segítheti erre vonatkozó kérdőív, mely a mindennapi kényelemről, szexuális életről, stb. tesz fel kérdéseket. Létezik a kisajak méretét meghatározó skála is, ám olyan objektív paraméter, mely alapján egyértelműen műtétet javasolnak, nem.

"A páciensek leggyakrabban partnerük javaslatára érkeznek, főként a fiatalabb, 18-25 éves korosztály"

– mondja dr. Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa, a tanulmány utolsó szerzője.

A közösségi média és felnőttfilmes tartalmak szintén hatással lehetnek döntésükre. „Ezért is fontos, hogy vizsgáljuk ezen műtétek kimenetelét; hogy felesleges, esetleges szövődményekkel járó beavatkozásokra, melyekre más területen számtalan példát látunk, ne kerüljön sor” – magyarázza dr. Géczi András Mihály.

„A kisajakplasztika nem bonyolult beavatkozás, ráadásul nagyon magas arányban szövődménymentes” – hangsúlyozza dr. Sára Levente.

"A páciensek önértékelése és szexuális élete viszont olyan mértékében javul, hogy esztétikai szempontok alapján is dönthet mellette az orvos és páciens"

– teszi hozzá.

Mivel a műtét iránti igény várhatóan tovább növekedik a következő években, szükség lesz pszichológus bevonására, hogy indokolatlan beavatkozásokra ne kerüljön sor, hangsúlyozzák a szerzők. Finanszírozottan Magyarországon a műtétet csak pszichológiai szakvélemény birtokában végzik el, ha esztétikai okokból dönt mellette valaki.

A nőgyógyászati plasztikai sebészet egyelőre nem része a tantervnek, de mivel az igény exponenciális nő, a szerzők szerint érdemes lenne bevezetni gyakorlati oktatásba. „Alapvetően veszélytelen beavatkozásról van szó, eljárástól függően rövid a műtéti idő, de a gyakorlat megszerzése időbe telik” – mondja dr. Sára Levente.  

[1] Forrás: American Society for Aesthetic Plastic Surgery

[2] https://www.isaps.org/media/hprkl132/isaps-global-survey_2020.pdf