A visszér ma már népbetegség, a felnőtt lakosság közel fele, mintegy 3,5 millió ember küzd vele, számuk pedig egyre nő. Az életkor előrehaladtával még gyakoribbá válik, elsősorban a középkorú és idősebb nőket érintve, de már 30 éves kor környékén is egyre többen tapasztalják, főként a mozgásszegény életmód elterjedése miatt.

Ha végre itt a nyár...

A visszerekre utaló jelek egyre többek lábán jelentkeznek ezekben a hónapokban. A tartós melegben ugyanis kitágulnak az erek, továbbá a hőháztartás egyensúlyának fenntartása miatt többet izzadunk, ami fokozza a vérkeringést. A forró nyári napsütés ráadásul kiszáríthatja a bőrt és csökkentheti rugalmasságát. A közvetlenül a bőr felszíne alatt futó visszerek így nyáron láthatóbbá válnak – különösen azoknál, akiknek vékonyabb a bőrük –, és könnyen kialakulhat visszérbetegség (varikozitás), amely a vénák kóros mértékű kitágulását jelenti.

Megjelenésében az öröklött hajlam (kötőszövetek veleszületett gyengesége) az egyik leggyakoribb tényező. Ilyenkor rendszerint egyéb tünetek, úgymint lúdtalpasság, aranyér, sérv is megfigyelhetők. De az életmódnak is szerepe van a visszér kialakulásában. Azzal, hogy az evolúció során az ember két lábra emelkedett, fokozott terhelést helyezett az alsó végtagjaira, amelyet normál esetben az erek rugalmassága ellensúlyoz. Idővel azonban az érfalak elveszítik eredeti rugalmasságukat, a rostok pedig a nyomás alatt megnyúlnak, és képtelenek visszahúzódni.

A megváltozott méretű vénák kidudorodnak, illetve ödéma (vizenyő) is kialakulhat. A visszérbetegség esélyeit növeli többek között a sok állás, az ülőmunka, az elhízás, a dohányzás, valamint a terhesség során végbemenő hormonális változások, illetve a megnövekedett testsúly. A megjelenés kockázatát fokozhatja továbbá a túl szoros ruházat vagy a fogamzásgátló szedése.

Árulkodó jelek

A tünetek nemcsak esztétikai szempontból kellemetlenek, hanem idővel fájdalommal is járhatnak. Kezdetben alig észlelhetők, később bőrérzékenység, vöröses-barnás bőrpír és hámlás, nehézláb-érzés, valamint az estére bedagadt lábak és a leggyakrabban éjszaka előforduló lábikragörcs jelentkezik. „Rendszerint a bőrön át kidagadó, lilás vénák kezdenek okot adni az aggodalomra, amelyekhez már feszülő érzés is társulhat, sokan azonban még ekkor sem keresnek megoldást. A kezeletlen állapot azonban súlyosbodhat és akár trombózis vagy szövődményként lábszárfekély is kialakulhat, ami nem csupán az életminőséget rontja, hanem veszélyeztetheti is az életet. Rendkívül fontos ezért a megelőzés, illetve a tünetek enyhítése” – hívja fel a figyelmet dr. Barta László.

Van megoldás

A visszérbetegség teljes mértékben nem gyógyítható, de megfelelő orvosi segítséggel jól kezelhető, és odafigyeléssel a súlyos következmények is megelőzhetőek. Ennek érdekében a szakember az alábbiakat tanácsolja a nyári időszakra, illetve általánosságban:

• Használjunk hidratáló fényvédő krémet, illetve takarjuk le a bőrünket, vagy keressünk árnyékos helyet, ha sokáig tartózkodunk a szabadban.
• Fogyasszunk elegendő, napi minimum 2,5-3 liter vizet, hogy a nyári melegben is hidratáltan tartsuk a szervezetünket.
• Hosszabb nyári autós vagy repülős utazások alkalmával időnként mozgassuk meg a lábunkat, hogy serkentsük a vádliizomzat vérellátását. Az izmok ugyanis minden lépésnél összehúzódnak és segítik a vér továbbjuttatását az erekbe. Ha azonban nem használjuk a lábunkat, pangás alakul ki az erekben, ami kedvező körülményeket teremt a trombózisnak.
• Maradjunk távol a gőzfürdőtől és a szaunától, melyek használata fokozza a vénás pangást. A nyáron is közkedvelt fürdőkben, wellness hotelekben inkább a hűvösebb vizű medencéket részesítsük előnyben.
• Kerüljük a nyári időszakban még inkább népszerű magassarkú lábbeliket, visszeres panaszok esetén pedig legfeljebb 5 centiméter magas sarkú szandált, illetve cipőt hordjunk. A magas sarok ugyanis természetellenes helyzetbe kényszeríti a lábszárizomzatot, ami tovább növeli a lábat érő terhelést.
• Végezzünk rendszeres, ismétlődő, de nem intenzív mozgást, például sétáljunk, kocogjunk, biciklizzünk. A mindennapok során is inkább a lépcsőt használjuk a lift helyett.
• Ülőmunka esetén óránként egyszer tornáztassuk meg a lábakat. Figyeljünk oda továbbá, hogy a szék ülőlapja olyan magasságban legyen beállítva, ahonnan a lábunk egyenesen, teljes talppal eléri a padlót.
• Fürdés helyett zuhanyozzunk a hideg és a meleg vizet váltogatva, hogy fokozzuk a vérkeringést.
• Ülő helyzetben ne tegyük keresztbe a lábunkat, mert ez a pozíció gátolja a térdhajlat vérellátását, egyúttal pedig növeli a nyomást a lábszárban.
• Kövessünk gyulladáscsökkentő étrendet, hogy segítsük a véráramlást. Együnk sok gyümölcsöt és zöldséget, kerüljük az alkoholt, a cukrot, a koffeint, a transzzsírokat és általánosságban a feldolgozott élelmiszereket.

„Többféle kezelési eljárás is létezik a visszérbetegségre, melyek célja a nyomás és a vénafal átjárhatóságának csökkentése, az ödémás duzzanat visszaszorítása, valamint a gyulladásgátlás. Helyzettől függően csökkenthetik a tüneteket a kompressziós pólyák és gyógyharisnyák. Léteznek hűsítő krémek, speciális visszértorna-gyakorlatok, illetve célzott gyógyszerek. A szkleroterápia során injekciósan zárják el a beteg vénákat, a súlyos visszértágulatokat továbbá sebészi úton is orvosolhatják, eltávolítva a károsodott vénákat. Minden esetben azonban a szakorvos feladata eldönteni, hogy mely módszert érdemes alkalmazni az adott páciens esetében” – mondja az érsebész főorvos.

betöltés...