Közép-Európában az első világháború után csak hét százalékban fordult elő a rövidlátás. Az elmúlt 5-10 évben készült tanulmányok viszont arra mutatnak rá, hogy a rövidlátás a teljes lakosság körében eléri a 40-50 százalékot. Ennek az aránynak pedig mintegy 50 százalékát a 19-25 éves korosztály teszi ki. A magas szám ellenére nem nálunk a legrosszabb a helyzet, Ázsiában a lakosság csaknem 80 százaléka rövidlátó.

Miért alakul ki a rövidlátás?

A rövidlátóságnak két csúcspontja létezik. Az egyik a fiatalkori, ami hatéves kortól indul. A második csúcs a lencsehomály megjelenésével jelentkezik, és a 60-70 éves korosztályt érinti. „Mint minden betegségnél, a rövidlátás kialakulásánál is a genetikai tényezők nagymértékben számítanak" – kezdi Dr. Barcsay-Veres Amarilla, a Budai Szemészeti Központ gyermekszemésze. „Ha a felmenőink között egyik vagy másik ágon voltak rövidlátók, az mindenképpen többszörösére emeli a rizikót, mégsem ez a meghatározó. A környezeti tényezőknek ugyanis legalább akkora a szerepük, mint a genetikai tényezőknek. Sőt, a környezeti tényezők hatása a rövidlátás esetében felülírhatja a genetikát." A monitor, a telefon gyakori használata – vagyis az időkorlát nélküli közelre fókuszálás – nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években világszerte hatalmasat ugrott a rövidlátók száma. Ezt a hatást súlyosbítja a szabadban, mozgással töltött idő hiánya, mely fokozza a rövidlátás kialakulásának kockázatát. A Világ Szemorvostársaságának ajánlása alapján naponta minimum két órát kellene a szabadban, mozgással töltenünk a szemünk egészségének megőrzése érdekében. A terhelt, fáradt belső szemizmok ugyanis a szabadtéri tevékenységek során ellazulnak, miközben a D-vitamin raktárak is töltődnek. Azt is kimutatták, hogy a természetes fény csökkenti a rövidlátás kockázatát gyermekeknél és fiatal felnőtteknél egyaránt, mivel segíti a szemben a dopamin termelését, így biztosítva a szem egészséges fejlődését.

Miből tudhatjuk, hogy rövidlátó a gyermekünk?

A hatéves korig kötelező éves, majd azt követően két évenként esedékes szűrővizsgálaton bebizonyosodhat, hogy egyik, vagy másik szemmel nem lát jól a gyermek. Bármennyire alaposak is azonban ezek a szűrővizsgálatok, előfordulhat, hogy nem derül fény a már meglévő látásproblémára. A gyermekek ráadásul sokáig képesek kompenzálni. Fel sem tűnik nekik, ha csak az egyik szemük dolgozik és ezzel óriási terhelést kap. „Általánosságban hatéves kor után jelentkeznek a rövidlátás tünetei. Szemvizsgálat során egy speciális pupillatágító csepp segítségével egyértelműen megállapítható, hogy a gyermek rövidlátó vagy távollátó. A hatéves kor előtt jelentkező kóros rövidlátás keveseket érint, sokszor általános belgyógyászati betegség vagy koraszülöttség az oka" – magyarázza Dr. Barcsay-Veres Amarilla.

Mit tehetünk kancsalság esetén?

Az okot kell kezelni. Bénulásos kancsalság esetén ideggyógyászati vizsgálat is szükséges, és eldőlhet, műtéttel korrigálható-e az eltérés. Ha korrigálatlan fénytörési hiba okozza a problémát, akkor ezt a gyermek elsősorban alkalmazkodással próbálja megoldani. A túlzott alkalmazkodás kancsalsághoz vezethet. „A kancsalságot lehet gyógyítani, de ahhoz azt időben észre kell venni. A gyermek hatéves kora előtt a problémát fel kell ismerni, korrigálni, a kétszemes együttlátást feljavítani. Ez sajnos nem minden esetben sikerül, viszont az éleslátás megőrizhető, amivel elkerülhető a tompalátás kialakulása. Éppen ezért nagyon fontos, ha a családban előfordult kancsalság, a gyermeket már 1-2 éves korában szükséges elvinni szemorvoshoz, hogy rendellenesség esetén legyen elég idő a megfelelő látásfejlődést biztosítani" – hívja fel a figyelmet Dr. Barcsay-Veres Amarilla.

Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom

Kép: Budai Szemészeti Központ

betöltés...