A páciensek nagy része nincs tisztában az életmód jelentőségével

Az életmód szerepe felbecsülhetetlenül nagy a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében, ám ezzel a páciensek jelentős része nincs tisztában, ahogyan az egészségtelen életmód okozta kockázatokkal sem. Az életmód okozta összhatást nehezen lehet mérni és számszerűsíteni, azonban az kijelenthető, hogy az összes szív-érrendszeri betegség közel 70%-a a nem megfelelő, nyugati típusúnak nevezett táplálkozás talaján alakul ki. Ennek fényében pedig nyilvánvaló, mennyire fontosak azok a döntések, amelyeket a saját egészségünk megőrzésének érdekében hozunk: a rendszeres fizikai aktivitás, az optimális testsúly elérésre és fenntartása, a vérnyomás, a vércukor és a koleszterin célértékek beállítása, valamint a stresszfeldolgozás. (A nyilvánvalóan egészségromboló szokásokról, mint például a dohányzás, szerhasználat nem is beszélve.) Ezen összefüggések mentén szinte evidens volt, hogy megszületik az életmód orvoslás irányzata, amely ma már tankönyv formájában is segíti a leendő és gyakorló orvosok, sőt a páciensek ismereteinek bővülését is (Babai László – Majorosi Emese – Barna István: Életmódorvostan).

Dr. Jenei Zsigmond Máté, az Életmód Orvosi Központ kardiológusa a mindennapi orvosi gyakorlat során is felhívja a figyelmet az alapvető életmódtényezők beazonosítására, legalább egy rövid check-lista felhasználásával. Ennek alapján az orvosnak érdemes rákérdezni az alábbiakra (igen-nem választ várva):

• Dohányzik-e a páciens?
• Fogyaszt-e alkoholt?
• Vérnyomása a célértéken van-e? (Legalábbis a szisztolés érték alacsonyabb-e, mint 130 Hgmm?)
• Az LDL-koleszterin célértéken van-e?
• A HgbA1c (hemoglobin A1c) meghaladja-e a 5,6%-ot?
• Mozog-e rendszeresen, megtesz-e napi 10.000 lépést?
• Testtömeg-indexe (BMI) a normál tartományban van-e?

A válaszokat értékelve az orvos már felhívhatja a figyelmet az alapvető teendőkre, illetve elismerheti a már elért eredményeket.

Hogyan becsülhetjük fel a szív-érrendszeri rizikót?

A kardiológiában többféle rizikóbecslő modell létezik, a legfrisseb a SCORE2 nevű táblázat, amelyben az egyes változók megadásával (életkor, nem, szisztolés vérnyomás, össz-, HDL- és LDL-koleszterin, valamint dohányzás) számolható ki az elkövetkező 10 évre vonatkozó halálos és nem halálos kardiovaszkuláris események rizikója.  Egy ingyenesen elérhető kalkulátorral az is kiszámítható, mennyire csökken a beteg 10 éves rizikója, amennyiben a módosítható kockázati tényezőkön sikeresen változtat. Az alkalmazás a szükséges változtatások megfogalmazásában is segít, életmód tanácsok és világos célértékek segítik az orvos munkáját. A kalkulátor itt érhető el: https://www.heartscore.org/en_GB/
(A nyitóoldalon a kockázat mértékénél sajnos a „high risk”-et kell választanunk, ugyanis ebből a szempontból Magyarország a nagy kardiovaszkuláris rizikójú országokhoz tartozik.)

Megfelelő táplálkozással fogyás és más egészségnyereség is elérhető

Helyes életmóddal többféle betegség is párhuzamosan javítható. Az étrend erre az egyik legjobb példa (a rendszeresen mozgás mellett), amely a cukorbetegségen, az elhízáson, a magas vérnyomáson és a krónikus szívelégtelenségen kívül az ortopédiai tüneteket, illetve a betegség lefolyását is egyszerre tudja javítani. Mivel ezek a folyamatok szorosan összefüggenek egymással, nemcsak egy „életmód komponenst” kell a figyelem középpontjába állítani, hanem az összes faktort módosítható rizikótényezőnek kell tekinteni.

Milyen változásokat lehet elérni a megfelelően összeállított étrenddel?

Cukorbetegség
Egy 16 hetes amerikai vizsgálat során azt találták, hogy az egyszeri diétás tanácsadás nem hozott változást hemoglobin A1c mértékében, míg a többszöri aktív diétás tanácsadás és rendszeres kontroll hatására a hemoglobin A1c értéke szignifikáns mértékben, 0,6%-kal, ezzel párhuzamosan a betegek testsúlya körülbelül 3 kg-mal csökkent.

Elhízás
Magyarországon a felnőtt lakosság több mint a fele túlsúlyos vagy elhízott: férfiaknál 65%, nőknél 52% ez az arány. A túlsúlyos betegek esete a szenvedélyekről való lemondáshoz hasonlóan nehéz, és a próbálkozások sokszor kudarcba fulladnak. Ezen segíthet a dietetikai tanácsadás, a dietetikus által személyre szabott étrend, az egyszerű, jól követhető szabályok. Hasznos lehet például az OKOSTÁNYÉR®, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által készített legújabb magyar táplálkozási ajánlás.  Ugyanakkor igaz, hogy minél inkább személyre szabott az étkezési rendszer, annál nagyobb a hajlandóság annak követésére.

Az elhízás megfékezésében, a fogyásban a testmozgásnak is nagy szerepe lenne, miközben a legutóbbi felmérés adatai szerint a magyar felnőtt lakosság 59%-a szabadidejében egyáltalán nem sportol. Bár a WHO ajánlása szerint heti 150 perc közepes intenzitású edzés lenne a hatékony, e tekintetben rugalmasnak kell lenni, és egy fizikailag inaktív személynél már a sétát is aktivitásnak kell tekinteni. Túlsúly esetén a testsúly heti rendszerességű mérése segíthet abban, hogy a páciens sikeresen fogyjon.

A kardiológus gyakorlati tanácsai a fogyáshoz

• Abban, amit megiszunk, ne legyen semmilyen kalória.
• Kisebb méretű tányérokat vegyünk, kisebb adagokat együnk.
• Hetente legfeljebb kétszer együnk édességet.
• Minden nap sétáljunk 40 percet, a séta során ne együnk semmit.
• Amennyiben van olyan okoseszközünk, amivel mérni tudjuk, a napi 10 ezer lépésszám elérését tűzzük ki célul.
• Heti rendszerességgel testsúlymérés javasolt.
• Tudatosan megtervezett étkezéseink legyenek, kérjük dietetikus segítségét.

(A cikk dr. Jenei Zsigmond Máté, az Életmód Orvosi Központ orvosának összefoglaló közleménye alapján készült, amely az Orvostovábbképző Szemle XXX. évf. 6. számában jelent meg.)

Forrás: Életmód Orvosi Központ (www.eletmodorvosikozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos

betöltés...