„A veséknek nélkülözhetetlen szerepük van szervezetünk anyagcseréjében és méregtelenítésében. Ha a vesék jól működnek, akkor a vérből kiválasztott ártalmas anyagok a vizelettel távoznak a szervezetünkből. Így a vizelet elengedhetetlen szerepet játszik a szervezetünk dinamikus egyensúlyának fenntartásában. Vizeléskor érdemes megfigyelni, hogy milyen sugárban ürül a vizelet, milyen a hólyag záróizomzatának működése, kíséri-e a vizelést valamilyen panasz, továbbá, hogy mennyi a vizelet napi mennyisége, illetve színe” – mondta Dr. Kálmán Éva, a Budai Egészségközpont nephrológus, belgyógyász szakorvosa.

Milyen árnyalatai lehetnek a vizeletnek?

Színtelen, átlátszó:

Ha a vizelet szinte átlátszó, lehet, hogy túl sokat ittunk, bár napjainkban általában inkább a szervezet dehidratáltsága a jellemző.  A szomjúság már egy vészjelzés a szervezettől. Azonban ennek épp a fordítottja, a túlzásba vitt folyadékfogyasztás sem egészséges. Nagy melegben, állandó magas hőmérsékletben dolgozva, illetve sportoláskor a folyadékpótlás mellett az ásványi anyagok pótlására is ügyelni kell. A színtelen vizelet továbbá a cukorbetegség egyik első jele is lehet. Diabétesz során a vérben túl sok cukor halmozódik fel, amire a szervezet fokozott szomjúságérzettel reagál. Ilyenkor több folyadékot fogyasztunk, amivel testünk megpróbálja kimosni a felesleges cukormennyiséget. Ennek következtében gyakrabban jelentkezik vizelési inger, és a vizelet színtelenné válik.

Fehéres, opálos:

Ha a vese kóros, nagy mennyiségű fehérjét ürít, a vizelet zavaros, opálos lesz. Ilyenkor pontos, számszerű fehérjemeghatározást kell végezni egyéb kiegészítő laborvizsgálatokkal, hogy az esetleges vesebetegség gyanúját kizárják vagy alátámasszák az orvosok.

Halványsárga:

A zavarmentes, halványsárga szín azt mutatja, hogy minden rendben van, ez az egészséges szervezet vizeletének színe. Hidratáltságra utal, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a vese elvégezze a vértisztító feladatát. Mindössze a reggeli első vizeletre jellemző, hogy valamivel erősebb szagú, illetve sötétebb.  Ez azonban teljesen normális, mivel éjszaka sokáig tárolódott a húgyhólyagban a vizelet, így besűrűsödött. Ilyenkor több benne a vese által kiválasztott méreganyag, épp ezért kérik laborvizsgálathoz is a reggeli első vizelet középsugarát.

Sötét narancssárga:

Ha napközben is sötétebb a vizeletünk, az egyrészt folyadékhiányra utalhat, ilyenkor ugyanis a vese kevesebb folyadékkal mossa át a vért, ezáltal sötétebb lesz a színe. A dehidratáció hosszú távon megnehezíti a szervezet normális működését, ami a vese kóros működését eredményezheti. A sötét vizelet ezenkívül epeproblémára is utalhat. A máj méregtelenítése közben keletkezett anyagok tárolója az epe, aminek festéke betegség esetén megfesti a vizeletet is. A helyzet súlyosságától függően a sárgaság a szemfehérjén és a bőrön is jelentkezik. Jellemző tünet még a jobb bordaív alatti érzékenység is. Ha tehát hosszabb ideje tapasztaljuk valamelyik tünetet, mindenképpen forduljunk belgyógyász szakemberhez, hiszen lehet, hogy valamilyen májbetegségünk van.

Piros, rózsaszín:

Ha nem ettünk valamilyen nagyon erősen piros színű gyümölcsöt vagy zöldséget (például céklát), akkor a vértől lesz ilyen színű a vizelet. Nők esetében a menstruáció idején utóbbi természetes jelenség, de amennyiben egyik lehetőség sem áll fenn, mindenképpen forduljunk orvoshoz, mert a véres vizelet komoly húgyúti betegségekre hívja fel a figyelmet. Okozhatja vesekő a tünetet, illetve húgyúti fertőzés, de ritkán daganat is állhat a háttérben.

„Veséink védelme érdekében érdemes megfogadnunk néhány egyszerű, de annál fontosabb tanácsot. Az egyik legfontosabb, hogy fogyasszunk napi 2-2,5 liter vizet, emellett pedig étkezzünk egészségesen és kerüljük a túlsúlyt.

Figyeljünk a vérnyomásunkra, és tartsuk karban magunkat rendszeres testmozgással, illetve ne dohányozzunk. Kerüljük a vény nélküli gyógyszerek huzamos ideig tartó szedését, mert ezek némelyike rendszeres alkalmazás esetén vesekárosodást okozhat. Fontos továbbá, hogy rendszeresen ellenőriztessük a vércukorszintünket, hiszen a cukorbetegek mintegy felénél alakul ki vesekárosodás, ami mérsékelhető vagy akár teljesen elkerülhető, ha idejében észleljük. Egészségesen is ajánlatos évente legalább egyszer felkeresni a háziorvost egy általános vizsgálatra, és egy laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatot kérni. Ha egy vagy több magas kockázati tényezővel rendelkezünk, például cukorbetegségben, magas vérnyomásban szenvedünk, túlsúllyal küzdünk, illetve, ha a családban már előfordult vesebetegség, akkor a vesefunkciók rendszeres ellenőriztetése különösen fontos” – hangsúlyozta Dr. Kálmán Éva.