Idén február 4-én a Nemzetközi Rákellenes Szövetség három évre szóló kampányt indít, amelynek célja, hogy a világon a lehető legtöbb ember számára elérhetővé tegye a legmodernebb diagnosztikai eljárásokat, a rendelkezésre álló hatékony rákterápiákat.¹ A rosszindulatú daganatos betegek túlélése ugyanis gyakran azon múlik, hogy abban az országban és azon a lakóhelyen, ahol él, milyen szintű ellátás érhető el. Ráadásul a COVID-19 járvány a fejlett országok jól működő egészségügyi rendszerét is próbára tette, emiatt a rákszűrő programok és a daganattal küzdő betegek hátrányba kerültek, sokan féltek elvégeztetni időben a szükséges vizsgálatokat, mások nem kaptak megfelelő időben lehetőséget a vizsgálatokra. Európában a pandémia első évében 100 millió rákszűrő vizsgálat maradt el, ezért 1,5 millióval kevesebb rákbeteget diagnosztizáltak a korábbi átlaghoz képest. Ennek nyomán 2021-től havonta plusz 100.000 daganatos páciens kerül be az ellátó rendszerekbe, akiknél jórészt már túl későn ismerték fel a betegséget.² Mint ismeretes a rosszindulatú daganatos betegségek jó eséllyel kezelhetők, ha korai stádiumban ismerik fel őket.

Még Európán belül is óriási különbségek figyelhetők meg a rosszindulatú daganatos betegek túlélési esélyeit tekintve. Nyugat-Európában a vastagbélrákkal kezelt páciensek ötéves túlélési aránya 63%-a, míg ez az arány kelet-európai blokkban csak 52%. Az öreg kontinens országai között lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben vastagbéldaganat következtében, évente 5000 ember. Hasonló tendenciát láthatunk az emlődaganatos betegeknél is, míg a skandináv és nyugati országokban a diagnosztizált hölgyek 82-87%-a éli túl a betegséget, addig a keleti régióban csupán 75%. Hazánkban évente több, mint 8000 emlődaganatot ismernek fel, és körülbelül 2000 hölgy veszti életét a kór következtében.³ Sajnos ennek hátterében az áll, hogy nem igen járunk szűrési vizsgálatokra, például míg Franciaországban a felnőtt lakosság 85%-a jár egészségügyi szűrővizsgálatokra, addig Magyarországon csupán a 40 %-a.⁴

A daganatos betegek ellátásának egyik legfontosabb része a képalkotó diagnosztika, hiszen a diagnosztizálásban és a terápia hatákonyságának követésében is óriási szerepet játszik. „Az Affidea Magyarországnál több, mint 30 éve dolgozunk azon, hogy a legmodernebb diagnosztikai vizsgálatok minél előbb és minél szélesebb kör számára elérhetővé váljanak hazánkban is, hiszen az egészségnél nincs fontosabb. Hét magánegészségügyi központban és további öt kórházi központban várjuk a pácienseket. A klasszikus MR-, CT-,  ultrahang és izotópos képalkotó diagnosztikai eljárások mellett számos speciális, különleges eszközt vagy szakmai tapasztalatot kívánó vizsgálatot is végzünk: ilyen például a prosztatarák leghatékonyabb diagnosztizálási módszere, a multiparametrikus prosztata MR, bizonyos emlődaganatoknál használt sztereotaxiás biopszia (mammográfia-vezérelt mintavétel), a tüdődaganatokat felismerő alacsony sugárterhelésű tüdő CT vagy éppen a vastagbélrákszűrésre is alkalmazható virtuális CT-kolonoszkópia. Nálunk működik az ország legmodernebb endoszkópja is, amellyel a vastagbélrák megelőző állapotok diagnosztizálása kimagasló hatékonyságú.” – mondta Dr. Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója. „A pandémia kezdetétől olyan járványvédelmi intézkedéseket vezettünk be, amellyel lehetővé vált, hogy a képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat továbbra is zavartalanul végezzük. Fontos, hogy az emberek minél előbb eljussanak a szükséges vizsgálatokra, és minél előbb megkezdődhessen a betegek gyógyítása. Ennek érdekében bizonyos képalkotó vizsgálatoknál sürgősségi leletezés is kérhető, így a páciensek garantáltan 4 órán belül megkaphatják a leletet.”

1 https://www.worldcancerday.org/press-media
2 https://www.europeancancer.org/timetoact/impact/data-intelligence
3 https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/ , https://www.worldcancerday.org/press-media
4 https://www.worldcancerday.org/press-media

Nyitókép: depositphotos