A kormányzat és az ágazat vezetése most érthetően a COVID-19 járvány következményeinek a ke­zelésére, az ellátórendszer felkészítésére koncentrál. Ez helyes, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a járvány a jelen szakaszában még nem okoz általános, komoly terhelést az ellátórendszer számára, ám a fenti átszervezések, az orvos-beteg találkozások ritkítását célzó in­tézkedések, a halasztható kezelések, műtétek egyelőre meghatározatlan idővel való eltolása, valamint a 65 év feletti orvosok közvetlen ellátásból való kivonása  miatt nagyszámú olyan beteg van, akinek az egyéb, nem koronavírushoz köthető betegsége ellátást, gondozást, gyógykezelésének folyta­tá­sát igényli. Ezen betegek ellátása nagyon meglassult, megnehezedett, Így a járvány jelen szakaszában, relatív kevés fertőzött mellett a fenti problémából adódó “láthatatlan áldozatok”, járulékos károk, az ellátat­lanul maradt vagy késve ellátott betegek egészségkárosodása, esetleges halála a járvány által okozott kárnál akár nagyobb jelentőségű is lehet.

A járvány későbbi szakaszában sajnos a járvány okozta veszteségek növekedni fognak, de a populá­ciós szintű veszteség minimalizálása érdekében szükség lesz a nem COVID-19-es betegek nem ha­lasztható kórházi ellátására, illetve a járóbeteg-ellátásban a szűrés -gondozás rendszerének fenntartá­sára. Ugyanígy szükség lesz a nem fertőző betegek soron kívüli sürgős ellátásra a hagyo­mányosan, sürgősségi körbe tartozó betegek esetén. Az erre való felkészülést már most meg kell kezdeni.

Ez a probléma egyszerre szakmai, egészség-gazdaságtani és etikai kérdés. Az erőforrásokkal való gazdálkodásának a legnagyobb társadalmi nyereséget (megmenthető életév és életminőség) kell szol­gálnia. A MOK most készülő etikai ajánlása szerint azonos elveket kell alkalmazni a Covid-19 vírus­sal fertőzött és azzal nem fertőzött páciensek esetében. Nem szabad különbséget tenni az erőforrások elosztásában a Covid-19 vírussal fertőzött páciensek és a más betegségekkel küzdők között.

Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, az ellátórendszer feladat szerinti megosztására, az ellá­tóhelyek koncentrálására, új ellátásszervezési eszközökre, és naprakész információkra van szükség.

Az alapellátás szintjén az ellátását átszervezése folyamatban van. Az alapellátás a saját feladatait várhatóan az új szervezeti formában el tudja látni, új működése a távkonzultáció és a praxisok átme­neti összevonásán alapul, amihez akut ellátó központok társulnak. Problémát elsősorban a szakellá­tással való kapcsolat jelent, hatalmas szüksége lenne jól definiált feladatokra, és pontos informá­cióra a betegek tovább irányításának lehetőségeiről.

A járóbeteg ellátás - elsősorban a szakrendeléseken dolgozó 65 év felettiek amúgy szükségszerű kivonása miatt - lényegében szétesett. Az, hogy a korábban ezen rendelőket akutan vagy rendszeresen felkereső betegek jelenleg kihez, hova fordulhatnak, szintén tisztázásra vár. Telefonos tanácsadás, a kiesett ellátás pótlása itt is csak esetlegesen áll rendelkezésre.

A kórházi és klinikai szinteken a betegek hatékony és igazságos ellátásához szükséges a szakmai fel­ügyeleti szervek által a triage, a betegellátási protokollok újraalkotására. Ezeken a helyeken ma a járvány tömeges megbetegedésekkel járó szakaszára való felkészülés zajlik és köt le jelentős kapa­citásokat. Ugyanakkor fenti kórházak jelentős része jelenleg kihasználatlan, takaréklángon üze­mel, teljes, amúgy működőképes osztályok ürülnek ki, máshova át nem rendelt személyzetük látszat tevékenységet végez vagy kényszer szabadságát tölti. Így - többek között feladatkijelölés híján - a nem fertőzött betegek ellátása zavart szenved, még abban az esetben is, ha tudható, hogy az ellátás elma­radása egészségkárosodást, állapotromlást kockáztat.

A legnagyobb problémát most a nem pontosan definiált feladatok és hiányosan meghatározott és nem publikus betegutak jelentik az ellátás minden szintjén.

Világosan kell látnunk:

• Mindaddig, amíg minden kórházat és ellátóhelyet potenciálisan a járványügyi védekezésben részt vevőnek tekintünk, mindegyik tartalékolni fogja erőforrásait, hárítja az egyéb megkere­séseket, halasztja a nem akut, életveszélyt elhárító beavatkozásokat, műtéteket.
• Mindaddig, amíg a feladatok és betegutak nem jól és pontosan definiáltak, az ellátók bizony­talansága egy amúgy is feszült, ismeretlen helyzetben fennmarad. Az alapellátók tanácstala­nok, a betegek vagy ellátatlanok, vagy a szükségesnél több stációt érintő, hosszabb utat jár­nak be a rendszerben, a késlekedés miatt potenciálisan akár halálos károsodásokat szen­vedve.

Ahhoz, hogy a nem fertőzésgyanús nem halasztható ellátások megfelelő szinten működjön, az aláb­biakra lenne szükség:

• a működő járóbeteg ellátási kapacitások felmérése,
• a járóbeteg ellátásban az ellátási és konzultációs pontok és feladataik pontos kijelölése, a 65+-os orvosok bevonása a távkonzultációs rendszerbe, azaz a járóbeteg ellátás újra­indítá­sára a megfertőződés lehetőségének minimalizásával,
• a fentiek alapján a betegutak és az elérhetőségek pontos, naprakész kijelölése,
• az elérhető kapacitások és betegutak aktualizált naprakész publikálása,
• 24 órás call center működtetése, külön lakossági és szakmai elérhetőséggel,
• ellátásbiztonsági okokból is szükség lenne (amely szakterületen megoldható) csak nem­fertőző betegeket fogadó központok kijelölésére
• egy nyilvános, egészségügyi szakembereknek hozzáférhető, a kórházi ágyak foglaltságát országosan bemutató regiszter, melyben elkülönülten láthatóak a korona vírussal fertőzött és nem fertőzött betegeknek fenntartott ágyak foglaltsága.

A járványtól független megbetegedések, egészségkárosodások kezelésére, elkerülésére – oltások beadására – már most is nagy szükség van. Ugyanakkor ismertek forgatókönyvek, melyek szerint a járvány sikeres lelassítása esetén a vírus és az általa okozott probléma még akár 18-24 hónapig velünk maradhat. Az egyéb ellátások ilyen mértékű halasztása nem megengedhető, a már most is látható, jobb híján „láthatatlan veszte­ségnek” nevezett probléma mellett az ellátatlan esetek felgyűlése a jár­vány okozta veszélyhelyzet végén, egy kizsigerelt és megtizedelt egészségügynek és társadalomnak, gazdaságnak okoz majd kezelhetetlen gondot.

Budapest, 2020. április 9.

A Magyar Orvosi Kamara elnöksége

Kapcsolódó cikkeink:

• Ezekkel a krónikus betegségekkel különösen veszélyes a koronavírus
• A Magyar Orvosi Kamara szerint két hét múlva 50-60 ezer új fertőzött is lehet
• Daganatos betegek 18 pontja a koronavírus ellen
• A koronavírusról orvosi szemmel

Forrás: Magyar Orvosi Kamara
Kép: Alexas_Fotos / pixabay

betöltés...