A magyar nyelvben szédülésnek nevezünk mindenféle ájulásközeli állapotot. Az orvosi értelemben vett szédülés alatt általában a nagyon kellemetlen, forgó jellegű, és a belsőfülből, illetve az egyensúlyrendszerből eredő panaszt értjük – magyarázta Dr. Szirmai Ágnes. A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika egyetemi docense hozzátette: az egyensúlyt a belsőfül, valamint a látórendszerből és a végtagokban lévő helyzetérző idegvégződésekből beérkező ingerek alakítják, melyeket az agy összesíti, szabályozza. Ha ezek az információk eltérnek, akkor térérzékelési zavar, egyensúlykontrollvesztés (elesés, eldőlés, bizonytalan járás) és nagyon kellemetlen, akár forgó szédülés jelentkezik. Szédülést, bizonytalanságérzést okozhatnak az egyensúlyrendszer betegségén kívül belgyógyászati, keringési problémák, szívbetegségek, de vércukor- és vérnyomásingadozás is.

Gyógyszeres kezelés és egyensúlyi torna alkalmazásával a betegek 80%-ának elmúlnak a tünetei. Hirtelen időjárás-változás (meleg-vagy hidegfront), extrém hőség vagy stresszhelyzet hatására ugyanakkor egy-egy szédülés, néhány órás állapotromlás még gyógyszerek mellett is előfordulhat. Ilyenkor orvosi felügyelet mellett a gyógyszeradagon kell módosítani – tette hozzá a szakember.

Fotó: Kovács Attila- Semmelweiss Egyetem

Az extrém, nyári hőségben életkortól függetlenül bárki tapasztalhat rosszabb közérzetet, szédelgést, bizonytalanságérzést, ájulásközeli állapotba kerülhet vagy el is ájulhat. A kánikulában a folyadékpótlás alapvető, de a sópótlásról is gondoskodni kell, hiszen az izzadással sót, elsősorban nátriumot veszít a szervezet. A hőségben egy tányér tartalmas leves, de akár egy pár szem ropi vagy kevés chips is segíthet – mondta. Ez viszont nehezebben kivitelezhető vesebetegek, illetve olyan egyensúlyrendszeri betegségekben szenvedők esetében, akiknél a sóbevitel csökkentése alapvető fontosságú.

Bár a szédülés nem életkorfüggő, az idősebb korosztályban azért fordul elő gyakrabban, mert a belsőfül vérkeringésének csökkenésével párhuzamosan romlik a működése is. A páciensek otthon végezhető, egyszerű, apró fej- és nyakmozgásokból álló egyensúlyi tornával tudnak javítani az állapotukon. Ehhez a kezelőorvosok leírást adnak a betegeknek. Dr. Szirmai Ágnes azt is kiemelte, hogy a hőségben különösen figyelni kell az idősebbekre. Az életkorral ugyanis csökken a szomjúságérzés, vagyis egy idős ember általánosságban keveset eszik, iszik. Az egyensúlyszerv ettől sérülékennyé válik, és az idős ember eleshet, balesetet szenvedhet.

Szédüléssel diagnosztizált beteg a kánikulában, 11 és 16 óra között lehetőleg ne tartózkodjon a napon, ne kertészkedjen! A túlzott hajlongás, a túl sok egyensúlyi inger ugyanis nem tesz jót a szédülő betegnek – figyelmeztetett Dr. Szirmai Ágnes. Mivel a nyári szünidőben sok nagyszülő vigyáz az unokákra, az egyetemi docens arra is felhívta a figyelmet, hogy a közös játék, bújócskázás közben figyeljenek arra is az idősebbek, hogy lehetőleg ne guggoljanak le és ne egyenesedjenek ki hirtelen, mert az is ronthat az állapotukon.

Szédülő betegek esetében a lakás berendezése is alapvető kérdés. Sok idős ember felhalmoz az otthonában apró szőnyegeket, lábtörlőket, amiken nagyon könnyen el lehet csúszni. Ezek helyett legyen inkább egy nagy, stabil szőnyeg, amit megfog egy nehéz bútor. A szédülő beteg éjszaka kapcsoljon lámpát, ha kimegy a mosdóba, mert sötétben minden egyensúlyzavar romlik– javasolta Dr. Szirmai Ágnes.

Az egyetemi docens hozzátette: aki hosszantartó, akut szédülést tapasztal, először forduljon háziorvoshoz, ahol egy egyszerű vizsgálattal meg tudják állapítani, hogy egyensúlyrendszeri eredetű probléma, vírusfertőzés vagy csak folyadékhiány okozza a panaszokat. Amennyiben a szédülő beteg felkelni sem tud, akkor az ügyeletet kell hívni, ha pedig egy súlyos rosszullét az utcán történik, akkor a mentőket kell értesíteni, akik sürgősségi osztályra szállítják a beteget.

Dr. Szirmai Ágnes hozzátette: amennyiben a szédülés miatt szakorvoshoz kerül a beteg, a vizsgálat mindig egy nagyon alapos kikérdezéssel kezdődik a szédülés jellegéről, körülményeiről, kísérőtüneteiről, például volt-e hallásromlás, hányinger, hányás. Ezután következik az alap egyensúlyrendszeri vizsgálat, amellyel ellenőrzik, hogy a beteg tud-e egyenesen állni, járni és van-e úgynevezett szemtekerezgése (akaratlan, ritmusos szemmozgás, amit a belsőfül megbetegedése is okozhat). Emellett egy általános orvosnak meg kell mérnie a páciens vérnyomását, mellkasi panaszok esetén pedig EKG-t is érdemes csinálni. A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika egyetemi docense hangsúlyozta, hogy ezek a vizsgálatok teljesen fájdalommentesek, vagyis nem kell tőlük tartaniuk a szédüléssel küzdő pácienseknek.

Kapcsolódó cikkeink:

• BPPV: a rendszeres tornával kezelhető szédülés
• Néhány kérdésből megtudhatjuk, milyen típusú a szédülésünk
• Fül-orr-gégészeti szűrések a "fiatal időskor" érdekében
• Szorító mellkasi fájdalom - szívinfarktus vagy pánikbetegség?
• Sokszor szédülsz szülés után? Ez a gyakori ok állhat a hátterében!

Indexkép: klebercordeiro/iStock