Rohanó életvitelünknek köszönhetően az alvászavarok egyre szélesebb skálája jelenik meg hétköznapi életünkben. A stressz, a helytelen táplálkozás, a mozgás hiánya könnyen tönkre tehetik azt a néhány órát is, melyet a nyugodt alvásnak szánnánk. A fokozott aluszékonyság, vagy az álmatlanság, az alvajárás, de az éjszakai fogcsikorgatás is tovább rontja rontja a helyzetet. Ha már éjszakáink is nyugtalanok, és ekkor sem tudjuk kipihenni a nap fáradalmait, előbb-utóbb a szervezet legyengül.

Narkolepszia

A narkolepszia a központi idegrendszer betegsége. Az alvás-ébrenlét közötti normális viszony szinte teljesen megszűnik. A beteg képtelen úrrá lenni álmosságán, bármikor, bármilyen helyzetben akár egy pillanat alatt is mély álomba zuhanhat. Legnagyobb veszélye, hogy a beteg képtelen ébren maradni, mely vezetés közben, vagy egy úton történő átkeléskor akár halálos kimenetelű balesetet is okozhat.
Már a tizenkilencedik században is ismert volt a narkolepszia, a kezelésére szolgáló terápia, s a betegség okainak kutatása csupán a hetvenes években kezdődött meg. Európában csupán a lakosság mintegy 3-6 ezrelékét érinti ez a különös alvásprobléma. Általában már 15-30 éves korban jelentkeznek a tünetek, leggyakrabban azonban a pubertás korban figyelhetők meg a narkolepszia kezdeti tünetei. Gyakran csak hosszú évek múltán sikerül felállítani a helyes diagnózist. Kivizsgálása és kezelése alváslaboratóriumban történik.

Éjszakai fogcsikorgatás

Meglazuló, romló fogak; a fogcsikorgatás első tünetei. Legtöbben soha nem vesszük észre, ha éjszaka csikorgatjuk fogainkat, csupán a fogak meglazulása, s a tönkrement fogzománc jelzi a problémát. A bruxizmus szinte minden felnőttnél és gyermeknél előfordul, azonban csak kis százalékban válik szokássá. Gyermekkorban a fogváltás miatt alakulhat ki a rossz szokás; az új, eltérő alakú fogakhoz való hozzászokást segíti elő.
A felnőttek mintegy 5-20 százalékánál rendszeresség válik az éjszakai fogcsikorgatás, mely nemcsak a partner éjszakáját rontja el, de a fogazatot is károsítja. Egy erős harapásnál ötször nagyobb erőt fejtünk a fogazatra, s az oldalirányú mozgatás az arcizomzatot is megterheli. Akár a fogíny is károsodhat, de tönkremehetnek a fogtömések, s a fog el is törhet. A fogcsikorgás okozta tüneteket hagyományos módszerekkel kezelik, melyek azonban nem szüntetik meg a kiváltó okot, mely leginkább a le nem vezetett stressz. Ameddig fennáll a probléma, a fogorvosok egy szilikonszerű anyagból készült fogvédő használatát javasolják, mely csökkenti a súrlódást, a fogakat ért károsodást.

Alvajárás

Egyik legrettegettebb problémánk az alvajárást. Az álmában önkéntelenül mozgó embert könnyen érhetik balesetek. Leginkább epilepsziásoknál, ideges típusú embereknél fordul elő. Egyik fajtája a lunatizmus, melynek során az alvajáró rendezett tevékenységet folytat (főz, mos, takarít stb.), közben továbbra is álmodik, így reggel nem emlékszik a történtekre. Egy európai kutatócsoport legújabb felfedezése szerint az alvajárás kialakulásában az immunrendszer egyik génje is szerepet játszik. Az immunrendszer sejtjeinek felszínén található egy fehérje, melyet a HLA gének kódolnak. Ezen gének egyik altípusa az alvászavarokkal küzdők szervezetében sokkal nagyobb számban van jelen.


Az alvászavarok leggyakoribb okai

Depresszió
Keringési zavarok
Munkahelyi stressz
Magánéleti problémák
Helytelen életmód

Az alvászavarokat legtöbb esetben a stressz, a helytelen életmód okozza. Megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozás, és a stressz sportolással történő levezetése segítséget nyújthat.

betöltés...