Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr szerint néhány szabály betartásával magunk is sokat tehetünk a hátfájás megelőzéséért, illetve ha már kialakult a fájdalom, nem szabad habozni az orvos felkeresésével.
 

Milyen a jó tartás?

A legtöbb ember napjai nagy részét ülve tölti, a munkahelyén és otthon is – ennek pedig komoly következményei lehetnek a hát egészségére vonatkozóan. A helyes testtartás ugyanis számos pozitív hatással bír:

• csökkenti az ízületek, izmok, szalagok terhelését,
• könnyebbé, felszabadultabbá teszi a mozgást,
• fenntartja, sőt javítja a gerinc egyensúlyát, egészségét.

A megfelelő ülő pozíció függ az adott személy súlyától, a használt széktől és az ülés közbeni tevékenységtől

Mégis vannak általános szabályok, amelyeket szinte minden helyzetben ajánlott betartani:

• tartsuk a lábakat a talajon vagy épp egy lábtartón, ha lehet, ne keresztezzük őket,
• hagyjunk egy kis lyukat a térd alatti rész és a szék közt,
• a térdek egy kissé lejjebb legyenek, mint a csípő,
• engedjük le lazán a vállakat,
• próbáljuk ellazítani a nyakat,
• a nyakunkat ne fordítsuk oldalra hosszú ideig,
• ha a hátunk, de főleg a derekunk nem tud jól nekitámaszkodni a széknek, használjunk egy plusz háttámaszt,
• ne toljuk előre a nyakunkat a monitor nézése közben,
• kerüljük a féloldali, aszimmetrikus terheléseket,
• nyáron ne üljünk a légkondicionáló alatt az irodában, kerüljük a huzatot.
• A legfontosabb szabály pedig, hogy óránként tartsunk 10 perc szünetet, amikor felállunk, megmozgatjuk magunkat.

Mire figyeljenek a számítógépes munkát végzők?

A legfontosabb dolog, hogy ülőmunkánkat ergonomikusan kialakított munkaállomáson végezzük. A monitor lehetőleg szemmagasságban helyezkedjen el, pont velünk szemben. A szék kiválasztásánál is érdemes tekintetbe venni, hogy állítható magasságú, kartámaszú és háttámlájú és lehetőleg rugalmas legyen.

A hagyományos, merev irodai székek helyett használhatunk térdeplő székeket vagy ülőlabdákat is. Az előbbiek a gerinc fiziológiás görbületét segítik megtartani, míg az ülőlabdákon észrevétlenül, de folyamatosan egyensúlyoznunk kell, így a törzsstabilizáló izmaink folyamatosan aktiválva vannak.

Ha ragaszkodunk a klasszikus székhez, beszerezhetünk olyan párnákat, amelyek segítik a helyes ülést. Választhatunk dinamikus ülőpárnát (dynair), ékpárnát vagy hengerpárnát. A választáshoz érdemes gyógytornász, mozgásterapeuta tanácsát kérni, aki a probléma ismeretében személyre szabott tanácsot adhat.

A karunkat is tartsuk helyesen: gépeléskor az alsó karunk legyen párhuzamos a talajjal, a könyökünk az alkarral derékszöget zárjon be.

Próbáljunk magunknak minimasszázsokat adni! Ehhez elég csupán a fájós részeket, a derekat, a vállat, a nyakat, a karokat gyengéden átnyomkodni. Ha a derekunk fáj, szorítsunk egy teniszlabdát a fal és a hátunk közé, és különböző irányokban azzal masszírozni magunkat.
 

Mit tehetünk, ha mégis kialakul a derék- vagy a hátfájdalom?

A diagnózis elsősorban a panaszok megismerése után születhet meg, bár sokszor már a páciens tartása is árulkodó. A kissé elcsavarodott, ún. antalgiás testtartás ugyanis a fájdalom kerülése miatt alakul ki. Az alapos fizikális vizsgálat mellett szóba jöhetnek laborvizsgálatok, MRI-, és CT-vizsgálat is, hogy pontos képet kapjunk a szervezet állapotáról – ismerteti dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.
– A kezelésnél elsődlegesen a pihentetéssel próbálkozunk, amelyet kiegészíthet a megfelelő cipő viselése, a kemény felületen való alvás és a hideg-meleg borogatás. Természetesen orvosként az egyik legfontosabb teendőnk a fájdalom csökkentése, amely számos módon megvalósulhat. A szájon át szedhető szerek mellett megoldás lehet a célzott injekció, amikor is közvetlenül tudjuk eljuttatni a hatóanyagokat az idegnyomási ponthoz. Hatékony segítség lehet még az orvosi kollagén injekció, a természetes mechanizmusokra alapuló lökéshullám terápia és a non-szteroid, izomlazító hatású infúziós kúraszerű kezelések is. Ha a páciens túl van a fájdalom akut szakaszán, előtérbe kerülhet az úszás és szegment-stabilizáló gyógytorna, amelynek célja a gerincet, a derekat - tulajdonképpen a csigolyákat - tartó, így az ideggyököt felszabadító izmok, mély hátizmok erősítése, folyamatosan kondícióban tartása.

Forrás: FájdalomKözpont
Indexkép: pxhere