Tüskés, szúrós növények megkarcolhatják a bőrt, a csalán fájdalmas csalánkiütést okozhat az érintkezés helyén. Több növény nedve tartalmazza a furocumarin nevű, fényérzékenyítő anyagot. Ez az anyag napfény (UVA) hatására aktiválódik, a bőr sejtjeihez kötődik és károsítja azokat. Ez a gyulladás bizarr – a növény kontaktusát követő – csíkszerű, vonalas, foltos bőrpírral, esetleg hólyagképződéssel, fájdalommal és égő érzéssel jár. Ez a jelenség az phyto-photo dermatitis.

Ha a növénnyel találkozva annak nedve a bőrrel érintkezik és süt a nap, a felsorolt bőrtünetek alakulhatnak ki. Fontos tudni, hogy a növény sérülése (pl. a levél letépése) kell ahhoz, hogy a növényi nedv a felszínre kerüljön. A tünetek a növénnyel való érintkezés után 24-48 órán belül jelentkeznek. A bőrpír és hólyagok gyógyulása után maradó barnás szín hónapok alatt múlik csak el.

A leggyakrabban ilyen tüneteket okozó növények:

• lime (zöld citrom) leve,
• petrezselyem,
• paszternák (fehérrépa),
• zeller,
• kaukázusi medvetalp (ernyős virágzatúak),
• ruta (rutafélék),
• füge (eperfafélék).

Másik típusú bőrkiütés a növényi pollenek bőrre kerülésekor alakulhat ki (pollen kontakt dermatitis). Ilyen esetekben nagy mennyiségű pollen, növényi virágpor a ruházat által szabadon hagyott területekhez érve alakít ki bőrpírt, duzzanatot, esetleg nedvedzést. Ha maga a növény közvetlenül érintkezik a bőrrel, hasonló, ún. kontakt dermatitist válthat ki az arra allergiás emberekben. Ennek a reakciónak a kialakulásához nincs szükség napfényre. A fészkes virágzatúak közé tartozó kamillafélék, parlagfű, fekete üröm, körömvirág, krizantém okozhatnak ilyen tüneteket. A parlagfű és fekete üröm augusztustól a fagyokig virágozhat és allergizálhat.

Mielőtt napra megyünk, fontos a „tiszta" bőr: tehát limonádé készítés, zeller, illetve fehérrépa tisztítás után javasolt a növények nedvével érintkező bőrfelületet alaposan lemosni. Fontos továbbá a bőrtípusnak, az aktuális UV erősségnek és napfényen való tartózkodás idejének függvényében a megfelelő fényvédő krémek (naptejek) alkalmazása, illetve kirándulás esetén megfelelő ruházat viselése.

Ha minden óvintézkedés ellenére a természetben való tartózkodás után a szabadon maradt bőrfelületen kiütés, viszketés, vagy akár égési sérülésre emlékeztető bőrpír, hólyag jelentkezik, gondolni kell a fent említett betegségekre, és javasolt az elváltozásokat bőrgyógyász szakorvosnak megmutatni.

Szerzők: Dr. Molnár Katalin, bőrgyógyász, Svábhegyi Gyermekgyógyintézet,
Dr. Ragó Zsuzsanna, kutatás-fejlesztési vezető, Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
Fotó: 84264 / pixabay