Gyógyító jelenlét

- Kardiológushoz sokszor konkrét tünetekkel érkeznek a betegek, akik emiatt nyilván kisebb-nagyobb mértékben meg vannak ijedve. Elsősorban természetesen egy alapos kivizsgálás szükséges, a kiváltó okot kell feltérképezni, és utána következhet a hatékony és a problémának legmegfelelőbb kezelés. Ez konkrét szív- érrendszeri betegség kapcsán természetesen jelenthet gyógyszeres ellátást, de gyakran elsősorban „csak” életmódbeli változtatást jelent, hiszen például a nem kezelt stressz önmagában is szívbetegségeket imitáló tüneteket okozhat. Jellemzően ilyen a mellkasi szorítás, a szívdobogás-érzés, a szorongás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. - Ugyanakkor sokszor tapasztaljuk, hogy pusztán a gyógyító szándékú jelenlét is javulást eredményez a betegnél. A tudat, hogy jó kezekben van, és a bizalom, amit természetesen ki kell érdemelni, képes felerősíteni a kezelések hatékonyságát.

Erősebb bizalom – kisebb fájdalom

A Michigan-i Állami Egyetem kutatásai igazolják az orvosi megfigyeléseket. Kiderült ugyanis, hogy a bizalomra épülő orvos-beteg kapcsolat olyan agyi válaszokat indít el, amelyek csökkentik a fájdalmat. A szakértők azt is kimutatták, hogy a valóban a páciensekre figyelő orvosok betegei jobb egészségi állapotban fejezik be a kezeléseket. 

Az kísérlet során az önként jelentkező pácienseket két csoportba osztották. Az egyik csoporttal beteg-központú orvos foglalkozott, aki a panaszaikhoz kapcsolódva kérdezgette őket a munkájukról, a családi életükről, a megélt lelki és szociális hatásokról. A másik csoportnak kizárólag betegségéhez kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolnia, például milyen betegségei voltak, milyen gyógyszert szed. Ahogyan ez várható volt, a kérdőívekből kiderült, az első csoport tagjai erősebben kezdtek bízni az orvosukban.

A jelenség mögött álló neurobiológiai folyamatokat a kutatásban MRI-felvételekkel vizsgálták. A betegek egy injekciót imitáló enyhe elektrosokkot kaptak, miközben a kezelőorvosuk fényképét nézték. Eközben a tudósok az anterior insula – a fájdalomérzékelő központ – aktivitását monitorozták. Kiderült, hogy a beteg-központú vizsgálatban részt vevő betegeket annyira megnyugtatta az orvosuk látványa, hogy jóval alacsonyabb mértékben reagáltak a fájdalomra.

Ez az amerikai vizsgálat ráadásul előremutató céllal született, ugyanis egy nagyobb kutatás részét képezi, amelynek célja, hogy felállítsák a beteg-központú ellátás szabályait és ellenőrizhetővé tegyék az eredményességét. 
 

Az empátia minden esetben segít

- Szakmailag is fontos, hogy a beteg érezze, valóban segíteni szeretnénk neki és igyekszünk elnyerni a bizalmát - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter. – Természetesen elsődleges, hogy a beteg fizikai állapotára koncentráljunk, de ha a pszichés és szociális helyzetére is igyekszünk fényt deríteni – gyakran csak hagyjuk, hogy maga mesélje el, ami a „szívét nyomja” – a páciens elégedettebb, a gyógyítás pedig eredményesebb lehet. Ez még abban az esetben is így van, ha nem pszichés, hanem fizikai eredetű a probléma és a kezelés is konzervatív eszközökkel történik. 
 

Forrás: Budai Kardioközpont
Fotó: Rhoda Baer / National Cancer Institute / Free Stock Photos.biz