Banális okok és fertőzések

A rekedtség leghétköznapibb oka a hangszalagok túlerőltetéséből fakad. Ilyen esetben hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás okozhatja a panaszokat. Téli időszakban gyakori kiváltó ok a vírusfertőzés is. Gégegyulladás esetén a hangszalagok megduzzadnak, fokozott igénybevétel esetén a rekedtség tovább erősödhet – figyelmeztet dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Rekedtség maradhat vissza elhúzódó köhögéssel járó kórképek után is, ilyen esetben a hangszálak túlerőltetésének oka a tartós köhögés. Rossz szokás, vagy betegségek tünete is lehet a krákogás, mely szintén a hangszálak túlerőltetésével jár, így gyakran ez okozza a tartós rekedtséget.
 

Daganatot is jelezhet

A látszólag minden ok nélkül, tartósan fennálló rekedtség súlyos betegségeket, például gége-, vagy pajzsmirigydaganatot is jelezhet. Kialakulhat reflux betegség következtében is, melynek során a gyomorból visszacsorgó savas váladék reflexesen irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, ezáltal hangszálakat is és rekedtséget okoz. Erős dohányosoknál idővel a rekedtség állandósulhat, mivel a dohányfüst hatására a hangszálakon vizenyő jelenik meg. A dohányzás hajlamosít a gégerákra is, ezért a kialakult rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata feltétlenül indokolt. Pajzsmirigy megnagyobbodás, allergia és ritkább esetekben ideggyógyászati valamint belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget.
 

Gyermekkorban is előfordulhat

A hangképzés rendellenességeit diszfóniának hívjuk. A juvenilis diszfónia, a gyermekkori panaszok leggyakoribb formája is tartós rekedtség képében jelentkezik. A helytelen hangképzési technika kiváltó oka lehet, ha a gyermek a közösségben folyamatosan túlkiabálni igyekszik társait, ezáltal rendszeresen préseli, túlfeszíti a hangszálait, de okozhatja a hangképzésben résztvevő izmok renyhesége is - magyarázza dr. Holpert Valéria, aki a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Fül-orr-gége Központ Év Kiváló Orvosa díjat. Diszfónia felnőtteknél is jelentkezhet. A kezelés mindkét esetben hasonló módon: fül-orr-gégészeti vizsgálatot és a hallászavar lehetőségének kiszűrését követően logopédiai foglalkozások keretében valósul meg. A hangterápia segítségével elsajátítható a helyes légzés, pontos artikuláció, a lágy hangindítás a megfelelő hangosítás és minden olyan képesség, amely a jó hangképzést, ilyen módon pedig a rekedtség megszűnését eredményezi.
 

Mikor forduljunk orvoshoz?

A rekedtség hátterében tehát a legbanálisabb okoktól kezdve igen súlyos kórképek is állhatnak. A következő esetekben a fül-orr-gégészeti vizsgálat mindenképp javasolt:

• gyermekkorban jelentkező, elhúzódó, vagy látszólag ok nélküli rekedtség esetén,
• ha a rekedtség több hete tart,
• nyelési panaszokkal, fájdalommal, köhögéssel társul,
• ha dohányzunk.

Forrás: Fül-orr-gége Központ
Fotó: Naypong/FreeDigitalPhotos.net