SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Miért ne szedjünk náthára antibiotikumot?

Családinet [cikkei] - 2015-09-22
Az ősszel együtt megérkezett a náthaszezon is. A hirtelen jött lehűlés megviseli a szervezetet, ebben az időszakban többen betegszenek meg, gyakoriak a felső légúti betegségek. A mielőbbi gyógyulás reményében sajnos még mindig sokan esnek abba a hibába, hogy a házi patikából, egy korábbi betegségből megmaradt antibiotikummal kezdenek öngyógyításba, vagy nem az orvos utasításainak megfelelő mennyiségben és ideig szedik a felírt gyógyszereket.


Mire való az antibiotikum?

Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, amelyek képesek felvenni a harcot a szervezetben megtelepedett baktériumokkal szemben. Nagyon fontos szerepük van a baktériumok által okozott fertőzések kezelésében, de hatástalanok a fertőzések másik típusa ellen, amelyet vírusok okoznak – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Antibiotikumot alkalmazunk például az arc- és homloküreg-gyulladásra, a tüszős mandulagyulladásra, a gennyes középfülgyulladások kezelésére, hogy csak néhány, ősszel-télen gyakran előforduló betegséget említsünk. Ebben az időszakban leggyakrabban vírusos eredetű felső légúti betegségek fordulnak elő, azonban ezekben az esetekben az antibiotikumok hatástalanok.


Miért veszélyes a szükségtelen antibiotikum szedés?

Ha vírusos eredetű megbetegedés esetén szedünk antibiotikumot, az nem pusztán felesleges, hanem káros szövődményekkel is járhat. Előfordul, hogy vírusbetegség esetén „megelőzés” céljából, a súlyosabb tünetek megjelenését megakadályozandó, vagy a gyorsabb lefolyás érdekében kezd el valaki antibiotikumot szedni - helytelenül. Dr. Fülöp Györgyi egy gyakori esetre hívja fel a figyelmet: „Vírusos eredetű fertőzés esetén, orvosi javaslat nélkül bevett antibiotikum magára a vírusfertőzésre hatástalan! Hatására viszont a szervezetben a hasznos baktériumok elhalhatnak, és  sajnos a helyüket a gyakran sokkal veszélyesebb, az antibiotikummal szemben ellenálló (ún. rezisztens) baktériumtörzsek foglalhatják el, így az influenza súlyos szövődményeit az antibiotikum szedése elősegítheti.”


Hogyan szedjük helyesen?
 

  • Antibiotikumot csak orvosi utasításra szedjük! Miért? Mert a baktériumoknak számos típusa okozhat betegséget, ezekre megfontoltan kell kiválasztani az alkalmas terápiát. A helyes antibiotikum-választáshoz emellett figyelembe kell venni az infekció helyét, a klinikai kép súlyosságát, a rizikófaktort jelentő alapbetegségeket, a beteg életkorát, testsúlyát, máj- és vesefunkcióját egyaránt.
  • Ne kísérletezzünk öngyógyítással! A kórokozók elpusztításához az adott hatóanyagot, a megadott mennyiségben és ideig kell szedni. Egyik gyógyuláshoz szükséges feltételt sem teljesítjük, ha abba a hibába esünk, hogy az előző, hasonló tüneteket okozó betegségből megmaradt pár szem gyógyszert vesszük be. Ha így el is érünk némi javulást, az csupán átmeneti, az így szedett antibiotikummal a betegség könnyen kiújulhat, vagy súlyosbodhat is.
  • Az előírt mennyiséget szedjük be! Gyakori eset az is, hogy a beteg jobban érzi magát, így pár nap után el is hagyja a gyógyszer szedését, hiszen azt gondolja, hogy felesleges, ha már úgy is meggyógyult – mondja dr. Fülöp Györgyi. „A baktériumok egy része így azonban nem pusztul el, hanem ismét szaporodni kezdhet. Ráadásul a kezelés utolsó szakaszáig csak a legellenállóbb baktériumok képesek kitartani, és ha ilyenkor függesztjük fel a kezelést, mondván, hogy azt a néhány utolsó szemet már nem érdemes bevenni, akkor pont ezeknek a legellenállóbb kórokozóknak adunk esélyt a szaporodásra.”
  • Vegyünk mellé probiotikumot is! Sokan a kellemetlen mellékhatásoktól tartva függesztik fel, vagy csökkentik le az orvos által előírt antibiotikumok szedését. Való igaz, hogy az antibiotikumok nemcsak a kórokozókat, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják, ennek következtében jelentkezhet hasmenés, hasfájás, bélgyulladás, puffadás. Ezek megelőzésére, az egészséges bélflóra támogatására szükséges az antibiotikumos kezelés probiotikum szedésével is kiegészíteni, így a felsorolt panaszok megelőzhetők, vagy csökkenthetők.


Vírus, vagy baktérium?

A vírus okozta nátha egy hét alatt rendszerint magától is gyógyul. Ez idő alatt sok pihenés, folyadék fogyasztás javasolt, a náthás tüneteket fájdalomcsillapítóval, orrcseppel enyhítsük. Ha a tünetek ez idő alatt nem múlnak el, vagy 10-14 napon túl is orrfolyást tapasztalunk, forduljunk orvoshoz. Korábban is javasolt felkeresni a szakembert, ha az első pár napban a tünetek rosszabbodnak, vagy a betegség első hetében fülfájás, esetleg szűnni nem akaró köhögés, magas láz jelentkezik. Ezek a tünetek bakteriális felülfertőződésre is utalhatnak, amit ismét csak a megfelelő antibiotikummal lehet kezelni.

Forrás: www.fulorrgegekozpont.hu
Fotó: Keerati/FreeDigitalPhotos.net

 

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől, és észre sem veszed

A telefon és a tablet sok családban a leggyorsabb béketeremtő: előkerül étteremben, autóban, várakozás közben, vagy akkor, amikor a szülőnek végre két szabad percre lenne szüksége. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint éppen ez a látszólag ártatlan szokás veheti el a gyerekektől azt, amiből az idegrendszerük, az önbizalmuk és a kapcsolati képességük épül.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Képernyő vagy kaland? Így találjuk meg az egyensúlyt a gyerekek digitális és offline világa között

A digitális világban élünk, de a gyerekkor varázsa továbbra is a képernyőkön kívül történik. Hogyan találhatjuk meg az egészséges egyensúlyt szülőként anélkül, hogy démonizálnánk az okoseszközöket? Mutatunk néhány bevált, gyakorlatias tippet, és elmeséljük, hogyan segíthet a közös játék akár a legnehezebb helyzetekben is.

"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja