Nemrégiben napvilágot látott a hír, miszerint a trombózisban elhunyt 32 éves fotós orvosai ellen megszűnt az eljárás. Az eset három éve nagy port kavart, mivel a férfihez kiérkező mentősök egyszerű pánikrohamnak hitték a tüneteket, majd a szükséges alvadásgátló kezelés helyett magára hagyták. Nem sokkal később belehalt az elszabadult vérrög okozta tüdőembóliába. Az állapot mihamarabbi felismerése életmentő lehetett volna.

Trombózis- fokozott véralvadás

A trombózis fokozott véralvadás miatt bekövetkezett állapot, amikor a keletkező vérrög elzárja az érben a vér útját. Normál esetben véralvadáskor a prothrombinból thrombin nevű enzim keletkezik, ami elősegíti az oldhatatlan fibrinháló létrejöttét a fibrinogén fehérjéből. A folyamatban véralvadási faktorok, enzimek vesznek részt. Amennyiben fokozottá válik az alvadás, úgy vérrögök keletkeznek és trombózis jön létre. Ez kialakulhat bárhol a testben, az artériákban és a vénákban is, mégis ez utóbbi esetén a láb és a medence területén fordul elő leggyakrabban.

Jellemző tüneteihez a láb dagadása - ödémásodása -, livid elszíneződése és fájdalma tartozik, ám előfordulhat, hogy csupán izomláz-szerű érzés jelentkezik (sőt, létezik úgynevezett néma trombózis is, amikor már csak a bekövetkező tüdőembólia jelzi a problémát).

A mélyvénás trombózis gyakori és életet veszélyeztető szövődménye a tüdőembólia, melyet a leszakadt vérrög, vagy annak egy-egy darabja okoz a tüdőbe kerülve.

Tüdőembólia tünetei:

• légzési nehézségek
• köhögés
• véres köpet
• mellkasi fájdalom

A tünetek megléte, illetve erőssége változatos képet mutat, attól függően, hogy hol zárta el a vér útját a vérrög, azaz a trombus. A legrosszabb eset, ha mindkét főtörzs artériáiban áll meg, ugyanis ekkor az esetek többségében az állapot hirtelen halállal jár. – mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Sajnos valóban könnyű más betegséggel összekeverni, ám ha az illető kórtörténetében előfordult már trombózis, akkor feltétlen kell bizonytalan eredetű mellkasi fájdalom és nehézlégzés esetén tüdőembóliára gondolni.

A diagnózis képalkotó vizsgálatokkal - pl. MRI - gyorsan felállítható, amit érdemes vérvétellel is kiegészíteni a trombózis megerősítése céljából. Az embólia forrás megkeresésére, leggyakrabban a végtagok és a has ultrahangos vizsgálatát alkalmazzuk.

Mivel trombózis után minden perc számít, ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni, aki vérrög oldására alkalmas gyógyszerrel, illetve véralvadásgátló kezeléssel segíti a trombus feloldását. Az akut probléma elhárítása után gondoskodni kell a megelőzésről is, hiszen akinél egyszer már kialakult trombózis, annál nagy az esély arra, hogy az eset megismétlődik. Éppen ezért nem ritka, amikor a betegnek élete végéig alvadásgátló terápián kell élnie. Az orvos minden esetet külön-külön bírál el, hiszen az elkövetkezendő prevenciós kezeléshez figyelembe kell venni többek között az illető életkorát, genetikai hajlamát és egyéb betegségeit, trombózisra hajlamosító rizikófaktorait (gipszrögzítés, terhesség, hosszas fekvés, gyógyszeres kezelések) is.

Forrás: Trombózisközpont
Fotó: Suat Eman/ FreeDigitalPhotos.net