Az érszűkület tünetei

Az érszűkületet, az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése, szűkülete okozza. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért betegségük estén más szervek, például a szív, vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet. Éppen ezért már az első gyanús jeleknél – illetve családi érintettség esetén akár megelőzés jelleggel is – feltétlenül szakemberhez kell fordulni.

A lábakban megjelenő érszűkületnek négy stádiuma van - súlyosságtól függően:

1. Eleinte még nem okoz panaszt a betegség, például erős dohányosoknál, vagy fel nem ismert cukorbetegekben. Ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de kórisme felállítását adó úgynevezett doppler vizsgálat még negatív. A rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív doppler vizsgálat adott pillanatban megnyugtató, mégis ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, nehogy pár év múlva kialakuljon egy olyan betegség, amely ekkor még nagyrészt megelőzhető. A doppler egy ultrahangos vizsgálat, amely során megmérik a lábakon és a felkaron az artériákban is a vérnyomást. Ez az úgynevezett boka-kar index, vagy doppler index. Ennek hányadosa egészséges embernél 1-es, vagyis normál esetben a lábakon magasabb a vérnyomás, mint a karokon. Érszűkületről akkor beszélhetünk, ha a hányados 1-nél kisebb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon. Minél alacsonyabb a hányados, annál súlyosabb az érszűkület.
    
2. Bizonyos távolság megtétele után fájdalom lép fel a vádliban, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható, bár az adott „járástávolság” után újabb fájdalom jelentkezik. Ezt a stádiumot nevezik „intermittáló sántításnak”.
    
3. Később már nyugalomban is, főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik a fájdalom, ami enyhül, ha a beteg lelógatja a lábát, vagy ha felkel. A rendkívül rossz vérellátás miatt jellemző még a láb hidegsége, zsibbadtsága, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek.
    
4. Az utolsó stádium súlyos állapot, amikor a végtagokon fekély, szövetelhalás alakul ki, amely azt jelzi, hogy a végtag komoly veszélyben van! Fontos tudni, hogy a cukorbetegeknél és a súlyos dohányosoknál létezik olyan helyzet, amikor azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ha a végtagon bármely okból kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, feltétlenül fel kell keresni a szakembert, mert a gyenge vérellátás miatt a gyógyulási hajlam is gyengébb, ezért meg kell állítani a súlyosbodást.

Az idejében történő felismerés és kezelés döntő

Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Akár a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás, stroke esélye is jelentősen nőhet. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is kétszer-háromszor több infarktus és stroke fordult elő. Jelentősen nagyobb volt az érintettek közti halálozás is.

- A rizikófaktorok szigorú kezelése a gyógyszerek szedésével együtt nagyfokú javulást eredményezhetnek akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég – hangsúlyozza Dr. Kósa Éva, az Oxygen Medical belgyógyásza, angiológusa. - Elképzelhetetlen egy érbeteg gyógyulása, ha dohányzik, ha nincs beállítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, és ha nem mozog. A séta is elengedhetetlen része kell, hogy legyen a napi programnak, de komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében nagy valószínűséggel a szív is érintett lehet. Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában döntő jelentőségű, hogy a szakember valódi életmódprogramot dolgozzon ki a hozzá fordulóknak, és pontosan elmagyarázza, a gyakorlatban mit lehet tenni az életmódváltás lépéseiként.

www.oxygenmedical.hu
Fotó: Gualberto107 - FreeDigitalPhotos.net