A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Az ezredforduló utáni években a világon évente mintegy 17 millió ember halt meg ilyen betegségekben, amely az össz-halálozás 29 százalékát jelentette. Számítások szerint 2020-ra ez az arány 37 százalékra fog emelkedni, ennek legfőbb oka az, hogy a fejlődő országokban nő a megbetegedések és a halálozások száma.

A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon is több áldozatot szednek, mint valamennyi más betegség, baleset és egyéb halálok együttesen, holott ezek a betegségek a kisgyerekkori helyes táplálkozással megelőzhetők lennének.

„Ezeknek a betegségeknek a kialakulásában a genetika jelentősége lényegesen kisebb, mint azt korábban gondoltuk. Az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód mellett csak kis mértékben hibáztathatjuk tehát örökölt génállományunkat a felnőttkori betegségeinkért” – állítja Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.

Valójában már gyermekkorban sok minden eldől, hiszen a fogantatástól számított első 1000 nap egy életre meghatározó. Ilyenkor alakul ki a zsírsejtek száma, ami felnőttkortól lényegében már nem is változik, ezért az első évek meghatározzák az elhízásra való hajlamot is. Ez az időszak továbbá maradandóan befolyásolhatja a gyerekek szívérrendszeri betegségre és cukorbetegségre való hajlamát, felnőttkori súlyukat és várható élettartamukat.

„Akár évekkel is meghosszabbíthatnánk gyermekeink életét, ha már annak első 1000 napjában kellő figyelmet fordítanánk megfelelő és egészséges táplálkozásukra. Minden gyermeknek joga van az egészséges felnőttkorhoz” – figyelmeztet Dr. Takács István.

Forrás: Első 1000 Nap
Fotó: geralt/pixabay.com