A tünetek gyakran későn jelentkeznek

A kardiológiai kockázatbecslés a szív- és érrendszeri megbetegedések várható előfordulását vizsgálja. A hajlamosító tényezők felismerésével és kezelésével a betegség megelőzhető.

A kockázatszámítás nemzetközileg egységesen történik, előzetes konferenciák konszenzusai alapján. A beteg szükséges vizsgálati adatait figyelembe véve a kockázatot számszerűsítjük, az elkövetkező években a betegség várható megjelenését százalékban fejezzük ki, majd az eredmény alapján alacsony és magasabb kockázatú csoportokat alakítunk ki. A magas kockázatú csoportok esetén az életmódi és gyógyszeres teendőket szintén nemzetközi konszenzus konferenciák ajánlásai alapján írjuk elő. A kockázatbecslés célja, hogy a szív és érrendszeri megbetegedést minél korábbi stádiumban felismerjük és súlyosbodását megállítsuk. A szív és érrendszeri megbetegedések hosszú tünetmentes időszak után hirtelen súlyos formákban jelenhetnek meg, sokan semmiféle tünetet nem tapasztalnak a szívinfarktus vagy a stroke előtt , sőt magukat teljesen egészségesnek gondolják. A tünetmentes korai időszak felismerése életeket ment meg. A hajlamosító tényezők gyógyszeres vagy életmódi kezelése az érrendszeri megbetegedést megállítják, gyógyítják és a súlyos szövődmények nem alakulnak ki. A hajlamosító tényezők közül a magas vérnyomás, magas koleszterin hazánkban gyakori előfordulása miatt népbetegségnek tekinthető, az elhízás és cukorbetegség is. E négy tényező együttes előfordulása a metabolikus szindróma.

A legnagyobb kockázati tényező a metabolikus szindróma

A halálos négyesnek is nevezett metabolikus szindróma a mozgáshiány és túlzott táplálkozás miatt alakul ki. Az elhízás, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és a vércukorszint az infarktus előszobái, amelyek feltétlen kezelést igényelnek.

A dohányzás, a túlsúly és a fizikai edzettség hiánya szintén erősen hathatnak a betegségek kialakulására, ám életmóddal mind befolyásolhatók. Az étkezési szokásainkra jellemző a túlzott sóbevitel, a magas telített zsiradék tartalmú kalóriadús ételek fogyasztása, valamint a szükségesnél kevesebb friss zöldség- gyümölcs bevitele. Mindez népegészségügyi jelentőségű probléma, mely hozzájárul hazánk rossz halálozási adataihoz.

Természetesen a genetikának is nagy szerepe van a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, az ismeret feltétlenül fontos. Hiszen ha kiderül, hogy a családban többször előfordult infarktus, ez egy hajlamot jelent ugyan, de az életmóddal még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet a kockázatot. Mindezen tényezőket, számos más mellett feltérképezik a kardiológiai kockázatbecslés során, hogy minél több pillérre alapulhasson az eredmény.

Meg lehet előzni!

- A modern orvoslásnak ma már a prevencióra kell épülnie. Ha mégis kialakul a szív és érrendszeri megbetegedés, fontos, hogy a kórkép rosszabbodását, a szívinfarktus, stroke ismételt fellépését megelőzzük. Ilyenkor másodlagos megelőzésről beszélünk. A másodlagos megelőzésnek is fontos része a rizikók csökkentése, dohányzás elhagyása, egészséges étrend, testmozgás és az anyagcserét tükröző labor értékek és a vérnyomás normalizálása. – mondja dr. Ádám Zsófia, az Oxygen Medical kardiológusa. – Az egészségeseknél az úgynevezett elsődleges prevenció a cél, amellyel a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulását vagy súlyosbodását előzzük meg. Akiknél rizikótényezők mutathatók ki, nagy a veszélyeztetettség, a rizikót csökkenteni kell a labor és vérnyomásértékek normalizálásával, a konszenzus konferenciákon megadott célértékek alapján és az életmód egészségessé tételével. A kardiológiai kockázatbecslés jelentősége éppen ezért óriási az egyén, sőt akár a gazdaság szempontjából is, hiszen a megelőzés mindig olcsóbb, mint a kezelés.

www.oxygenmedical.hu

Kép forrása: www.stockfreeimages.com