Végül elmentem egy allergológushoz – nem hiába -, mert kiderült, hogy gyakorlatilag mindenre allergiás vagyok. Megtaláltam a magyarázatát, hogy miért nem tudok végigenni egy vacsorát az étteremben, ha a függöny mellett ülök, miért válik rémálommá az  egyhetes nyaralás egy padlószőnyeggel borított szállodai szobában (a házipor miatt), miért kell kerülnöm kedvenc kutyámat (az állatszőr miatt) és miért kellett búcsút intenem  a hosszú erdei túráknak (a virágpor miatt).  Úgy éreztem beszűkült az életem.

Szabadon lélegezni – ez volt minden álmom

Egyél tormát! – mondta a nagyanyám

Azzal kiment a kertbe, kihúzott egy gyökeret a földből és megreszelte. Minden étkezés után egy teáskanállal fogyassz belőle! – szólt az ajánlás. Még most is érzem, a torma hatását, ahogy könnyet csalva a szemembe fokozatosan átjárja az orrjárataimat, egyre könnyebbé téve a légzésemet.  Nagyanyám megfázás esetén inhalálással gyógyította magát. Egy lábasban vizet melegített,  egy kiskanál reszelt tormát vagy, ha volt otthon, gyömbért öntött bele, letakarta magát egy nagy pléddel, s legalább 10 percig a ki sem jött alóla. Ezen a télen szoktatott rá, hogy gyömbérrel igyam a teát. Persze nem feledkezem meg a fokhagyma tinktúráról sem, amit saját maga készített nekem a kis szatmári sültalma illatú vályogházában. Így telt el a tél, én mindent fogyasztottam, amit nagyanyám ajánlott, a tormát, a gyömbért, a fokhagymát, s egyszer csak március lett, s azt vettem észre, hogy tüsszögés, orrfolyás nélkül telt el a február, majd a március, április és így tovább a mai napig.

Köszönöm nagyi, hogy megosztottad velem a természet bölcsességét, s ezt most átadhatom másoknak is egy kis kapszulába zárva.

A cikk a Pharmaforte Kft. támogatásával készült.
www.pharmaforte.hu