1. Valóban magasabb a vérnyomás, ha orvos méri?
   
   Az orvosi rendelőben sokaknak valóban magasabb a vérnyomásértéke a megengedettnél, ami 140/90 higanymilliméter. Ennek oka lehet az úgynevezett fehérköpeny-szindróma, ami azt jelenti, hogy a beteg vérnyomása az orvosok, a rendelő miatt érzett stressz miatt megemelkedik. Ezt a diagnózist azonban csak akkor szabad kimondani, ha az otthoni vérnyomásértékek igazoltan a normál tartományban vannak.
    
2. Egészségesebb az alacsony vérnyomás?
   
   Az alacsony vérnyomású embereknek valóban kevésbé kell tartaniuk az agyvérzéstől vagy infarktustól, de alacsony vérnyomás betegség esetén romlik az agyi teljesítőképesség, és emelkedik az időskori depresszió és elbutulás valószínűsége a normális vérnyomással rendelkezőkhöz képest. A túl alacsony érték szédülést, fáradtságérzést, koncentrációs nehézséget, gyengeséget, vagy a fejfájást okozhat.
    
3. Öröklődik a magas vérnyomás?
   
   Csupán a magasvérnyomás-betegségre való hajlam öröklődik, a betegség kialakulásához azonban több tényező együttes fennállása szükséges. A genetikán kívüli kockázati tényezők jelentős hányada életmódunkkal befolyásolható. Ilyen például a dohányzás, a stressz, az elfogyasztott só mennyisége, a mozgásszegény életmód és az elhízás, amely a 2. típusú cukorbetegség elsődleges kockázati tényezője is.
    
4. Az orrvérzés lehet a magas vérnyomás jele?
   
   Mivel az orrban lévő nyálkahártya vékony, és bő a vérellátása, a nagyobb belső nyomás hatására ezek valóban elpattanhatnak, vagyis a jelenség mögött állhat a megemelkedett vérnyomás. Ugyanakkor orrvérzéssel járhat az orrnyálkahártya sérülése egy nátha, vagy mechanikus sérülés miatt, májprobléma vagy ritka, jóindulatú érdaganat miatt. Amennyiben magas vérnyomás nem igazolódott a háttérben, az érdemes az okot kivizsgáltatni.
    
5. Összefügg az elhízás és a magas vérnyomás?
   
   
   Nagyon határozott az összefüggés, elsősorban az ún. hasi vagy alma típusú elhízás esetén. Bizonyított tény, hogy ha a test tömege csökken, akkor mérséklődik a magas vérnyomás is. A cél eléréséhez a leghatásosabb eszköz a mozgás, a kalóriabevitel csökkentése, és az étrend megváltoztatása. Ezt optimális egy személyre szabott életmód felméréssel és programmal lehet elérni.
    
6. Magas vérnyomással nem szabad sportolni?
   
   Csakis akkor, ha a sportolás megkezdése orvos konzultáción veszünk részt. Tény, hogy a rendszeres testmozgás vérnyomás-csökkentő hatással bír, illetve segít a magas vérnyomás kialakulásának megelőzésében. Sajnos, az átlagos napi tevékenység nem számít testedzésnek, csak a kitartóan, nem túl nagy intenzitással végzett kocogás, úszás, kerékpározás vagy akár az edzőtermi edzések tekinthetők ebből a szempontból ideálisnak, hetente legalább háromszor fél órán át.
    
7. Óvatosan kell bánni a sóval?
   
   A só, pontosabban a benne lévő nátrium valóban emeli a vérnyomást, éppen ezért ajánlatos mértékkel fogyasztani. A magas vérnyomásos betegek ajánlott napi nátriumbevitele 2000-3500 mg. Magas nátriumtartamúak az instant ételek, az ételízesítők, a sós rágcsálnivalók, a mustár, a majonéz, a konzervek vagy a füstölt húsok és a felvágottak egy része is. A tengeri só használatát sem lehet túlzásba vinni, hiszen nátriumtartalma csak körülbelül tíz százalékkal alacsonyabb az asztali sóénál.
    
8. Hogyan hat a napfény a vérnyomásra?
   
   Kutatások szerint a napfényes területen élők között ritkábban fordul elő magas vérnyomás betegség. Ennek oka valószínűleg a D-vitaminban keresendő, melynek szerepe lehet a vérnyomást befolyásoló hormonok termelésében. A napfény egyéb hatásai miatt mindenképpen ajánlott a mértékletesség, és a déli órákban való árnyékban tartózkodás mindenki számára.
    
9. Milyen mennyiségű alkohol megengedett magas vérnyomásnál?
   
   Tény, hogy a nagy mennyiségű alkohol (de a tea és a kávé is) növeli a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. Napi 1 dl jó minőségű vörösbor fogyasztása ajánlott, napi 1-2 csésze kávé megengedhető, a kóla-félék viszont kerülendők.

www.oxygenmedical.hu