A kancsalság egy többnyire gyerekkorban kezdődő szembetegség, amire jellemző, hogy a két szem nem tud ugyanoda nézni, ezért nem jön létre a kétszemes látás.  A leggyakrabban vagy veleszületetten, 0- 6 hónapos kor között jelentkezik a kancsalság tünete, vagy 2,5-4 éves kor körül alakul ki, nagyon gyakran valamilyen lázas betegség következtében. A kancsalságok hátterében általában valamilyen fénytörési hiba áll.

„A tünet minden szülő számára rögtön észrevehető, ugyanis a gyermek egyik szeme előre tekint a fixált tárgyra, a másik viszont nem a nézett tárgyra irányul, hanem a másik szem nézővonalával szöget zár be. Tehát egyenesen előre tekintéskor nincs párhuzamos szemállás. Amint észleljük a tünetet, azonnal orvoshoz kell fordulnunk, mert hibás az a régi nézet, miszerint egy éves koráig ki fogja nőni. A kancsalságot nem lehet kinőni!”- mondta el Dr. Túri Éva a Heim Pál Gyermekkórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa.

A szemvizsgálat során a szemész megállapítja a szem fénytörési hibáját, és ennek megfelelően szemüveget ír fel. Iskolás kor alatt úgynevezett cycloplegiában kell a vizsgálatot végezni, tehát előtte pupilla tágítót kell csepegtetni a gyereknek (otthon több napig, vagy a rendelőben 20 percenként 3-4-szer), mert csak így lehet a teljes fénytörési hibát megmérni. Attól függően, hogy mennyi a látásélesség, tehát a táblából mennyit lát a gyermek, a rosszul látó szemet kényszeríteni kell a használatra. Ezt a jó szem letakarásával lehet elérni. Amennyiben a szemüveg viselése mellett is megmarad a kancsalság, akkor a következő lépés a műtéti beavatkozás. A fénytörési hibák okozta kancsalság esetén a veleszületett kancsaloknál 1-1,5 év körül javasoljuk a műtétet, akiknél később alakult ki, azoknál 4-5 éves korban történik meg a beavatkozás. A műtét célja, hogy a kétszemes együttlátás - térlátás - ki tudjon alakulni. A későbbi életkorban végzett kancsalság ellenes műtét már csak kozmetikai, esztétikai jellegű. Fontos tudni, hogy a kancsalság elleni műtét a látás élességet nem javítja, ezért utána is kell szemüveget viselni.

A kancsalságot speciális műszerrel gyógyítani nem lehet. Viszont a betegség hátterében nagyrészt fénytörési hiba áll. Ennek meghatározásához a szemészek speciális műszereket használnak, ilyen  az automata refraktometer, a csecsemőknél ennek speciális változata a Plusoptix. A skiaskopia (árnyékpróba) segítségével szintén a fénytörési hibát lehet meghatározni - ehhez skiaskóp lécre, és speciális szemtükörre (strich skiaskop)  van szükség. Amennyiben a fénytörési hiba korrigálásával a kancsalság változatlanul megmarad, a műtétet kell elvégezni, amihez szintén speciális szemészeti műszereket használnak.

Maradandó következményei lehetnek, ha a kancsalságot nem kezelik. Amelyik szemével kancsalít a gyermek, azt a szemét nem használja, így nem tanul meg vele látni, vagyis tompalátó marad erre a szemére. Ez azt jelenti, hogy nem alakulhat ki a kétszemes együttlátás, hibás lesz a térlátás. A tompalátás és a térlátás hiánya miatt nem szerezhet hivatásos gépjárművezetői engedélyt, illetve alkalmatlan lesz többféle foglakozás betöltésére. Ha a fénytörési hiba nincs korrigálva, tehát a gyermek nem hord  szemüveget, vagy nem jó szemüveget visel, iskolás korban számtalan panasz jelentkezhet. Ilyen például a fejfájás, szemfájás, szemkivörösödés, amelyek miatt csökken a koncentráció képessége és romlik a tanulási eredménye.

Előfordul azonban, hogy valamilyen egyéb szembetegség következtében romlik a látás, és emiatt kezd a gyermek kancsalítani. A betegségek egy része az éleslátás helyét érinti, például toxoplasma okozta érhártya és látóhártya gyulladás, üvegtesti vérzés vagy gyulladás, szemfenéken növekvő daganat következtében. Más esetben a fényt nem engedik erre a területre, például veleszületett szürke hályog esetén. Ezért nagyon fontos, hogy bármely életkorban vesszük is észre a kancsalságot, elengedhetetlen a szemorvosi vizsgálat, mert ha a kancsalság hátterében rosszindulatú daganat áll, akkor akár a gyermek élete is veszélyben lehet.

Sajnos a kancsalság örökíthető. Fénytörési hibával rendelkező, kancsalsággal bíró, illetve tompalátóságban szenvedő szülőknél nagyobb esély van, hogy a gyermeknél is jelentkeznek ezek a hibák. Így akinek a családjában előfordul fénytörési hiba, kancsalság, tompalátás, annak fokozottabban érdemes figyelni a gyermekét, illetve évente kontroll szűrővizsgálatokra járni. Így a fénytörési hiba előbb kiderülhet, mielőtt a gyermek kancsalítani kezdene.

Az információs anyag a Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza szakértőjének segítségével, valamint a K&H gyógyvarázs program együttműködésével készült. A K&H gyógyvarázs program minden évben jelentős összeget szán létfontosságú műszerek vásárlására a gyermek-egészségügyi intézmények számára. Az eszköztámogatás idén is pályázat útján érhető el.

Fotó: kk+: Judah-Jack-Donald-Krug